Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 36. szám

342 TANÁCSOK KÖZLÖNYE -m 36. szám. állapít meg, a termelőszövetkezettel szemben az 1.026/1954. (III. 26.) számú minisztertanácsi hatá­rozat szerinti rendszabályokat alkalmazhatja. (2) A termelőszövetkezet köteles a gazdasági év végén készített zárszámadási mérleg egy példá­nyát a Banknak megküldeni, 16. §. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. (2) A megyei és a járási tanácsok vb. mezőgazda­sági osztálya, valamint a Bank kötelesek gondos­kodni arról, hogy a termelőszövetkezetek a pénz­es hitelgazdálkodásnak őket érintő szabályait megismerjék és alkalmazzák. Antoe István s. k., Keresztes Mihály s. k., pénzügyminiszter. földmüvelésügyi miniszterhelyettes. Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. Fegyelmi határozattal megszakított, majd helyreállított munkaviszony folyamatossága. Az egyeztető bizottságnak azonnali hatályú elbocsátást megállapító határozata ellen a bírósághoz lehet fordulni. A kereset benyújtása a legyeim! határozat végrehajtását azonban nem gátolja. [Mt. 118. § (4) bek.], a munkaviszony tehát megszűnik. A fegyelmi határozat folytán megsza­kadt, maid helyreállító-',t munkaviszonyt ugy kell tekin­teni, mintha a munkaviszony folyamatos lett volna. En­nek következtében a dolgozót a fizetett szabadság ilyenkor is megilleti, mégpedig úgy, mintha a munka viszony meg­szakítása alatt is munkában állott volna. Ha ilyen eset­ben a szabadságot nem adják ki természetben, a dolgozó készpénz-megváltást igényelhet. Az egyetemek, főiskolák levelező (esti) tagozatai és az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvtanfolyama az 1957 58. tanévben. Az egyetemek, főiskolák levelező (esti) tagozataira és tanfolyamára felvételüket kérhetik azok az érettságivei (szakérettségivel) vagy annak megfelelő középiskola: vég­zettséggel rendelkező dolgozók, akik a) 22. életevüket betöltötték, de a 40. éves kort még nem lépték túl; b) a választott egyetem, főiskola szakirányának meg­felelő, legalább két évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek; c) egészségileg alkalmasak egyetemi tanulmányok foly­tatására. A Közgazdaságtudományi Egyetemre, az állam- és jog­tudományi hasakra, a természettudományi és bölcsészet­tudományi karckra azok a dolgozók is kérhetik felvételü­ket, akik nem a választott egyetemi szaknak megfelelő két évi gyakorlattal rendelkeznek, azonban munkakörük betöltéséhez tudományegyetemi végzettség szükséges. A mérnök-közgazdász szakokra csak mérnöki oklevél­lel rendelkezik, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főisko­lára, a pedagógiai főiskolákra csak pedagógusok jelent­kezhetnek. [Lásd az Oktatásügyi Közlönyben a 48/1956. (O. K. 9.) O. M. számú utasítás 2., illetve a 27 1955. (O. K. 7.) O. M. számú utasítás 6. és 7. pontjaiban foglal­takat.] A fegyveres alakulatok kötelékébe tartozók — a polgári alkalmazottak is — csak a szolgálati út betartásával (a H. M. Személyügyi Főcsoportfőnöksége, illetve a B, Mj Tanulmányi Osztálya útján) kérhetik felvételüket. Továbbtanulásra azok is jelentkezhetnek, akik a dolgo­zók középiskoláiban ez évben fejezik be tanulmányaikat. (E jelentkezők jelentkezési lapjukhoz iskolalátogatási iga­zolást csatoljanak; érettségi bizonyítványukat a felvételi vizsgán kell bemutatniok.) Egyetemi, főiskolai végzettséggel már rendelkező dol­gozók jelentkezéséhez — ez a mérnök-közgazdász szakra pályázó mérnökökre is vonatkozik — a munkahely fel­ügyeletét ellátó minisztérium hozzájárulása szükséges; e célból jelentkezési irataikat minisztériumuk személyzeti (munkaügyi) osztályához kell továbbítani. Ez nem vonat­kozik a 44/1S55. (O. K 11.) O. M. számú utasítás és a Mű­velődésügyi Közlöny 1957. évi 2. és 3. számában megje­lent „Az egyszakos tanárok továbbképzése'1 c. közlemény alapján jelentkező pedagógusokra. A jelentkezéshez a T. ü. 821. r. sz. nyomtatványt kell felhasználni. Az ,,Egyetemi, főiskolai levelező (esti) ta­gozati felvételhez rendszeresített nyomtatvány'-t az üze­mek, intézmények a megyei nyomtatványboltokban sze­rezhetik be (a budapesti bolt címe: XIII.. Hegedűs Gyula u. 27. sz.). A kitöltött nyomtatványt — a szükséges mel­lékletekkel együtt — a munkahely vezetőjéhez (pedagó­gusok esetében az illetékes megyei — megyei jogú városi — tanács vb. művelődésügyi osztályához. Budapesten a fővárosi, illetve kerületi tanács vb. művelődésügyi osztályá­hoz) kell beadni. A jelentkezési iratokat a munkahely ve­zetője küldi meg az érdekelt egyetemi kar dékánjának, illetve főiskola igazgatójának. Az egyetem (főiskola) a jelentkezést csak akker fogadhatja el. ha a jelentkező fel­vételét a munkahely vezetője, az MSZMP L B., valamint az Sz. B. elnöke is támogatja. A jelentkezési iratok beküldésének határideje június 15. A jelentkezőknek az előírt felvételi vizsgatárgyakból felvételi vizsgát kell tenniük. Az egyetem a jelentkezők­nek megküldi a felvételi vizsga tematikáját (helyes, ha a jelentkezők e célból megcímzett válaszborítékot mellé­kelnek jelentkezési irataikhoz). A felvételi vizsgákat az F. M. felügyelete alá tartozó intézményekben október 13—november 15 között, a többi felsőoktatási intézmény­ben augusztus 10—szeptember 20. között tartják meg. A vizsga heiyérol és időpontjáról a jelentkezők írásbeli ér­tesítést kapnak. A felvételről az egyetem (főiskola) felvételi bizottsága a felvételi vizsgán mutatott tudás alapján határoz. Ezért a felvételi vizsgára való felkészülés alapvető fontosságú. (A felkészüléshez az általános gimnáziumi tankönyvek használhatók legjobban.) A döntésről a jelentkezők írás­beli értesítést kapnak. A levelező oktatás alapja az egyéni tanulás. A hallgatók a tananyagot — útmutatók segítségével — az egyetemi és főiskolai tankönyvekből, jegyzetekből sajáütják el. Egyéni tanulásukhoz az egyetemtől segítséget kapnak a7áltaL hogy bizonyos időnként fakultatív foglalkozások (írásbeli, szóbeli konzultációk, előadások) továbbá kötelező konfe­renciák vannak. Az esti tagozatok hallgatói — hasonlóan a nappali ta­gozatok hallgatóihoz — a tananyagot az előadások és a kiadott tankönyvek, jegyzetek alapján sajátítják el. E ta­gozatokra — tekintettel a heti 12—IS óra kötelező foglal* kozásra — csak azok vehetők fel, akik számára — az egyéb feltételek mellett — az előadásokon való részvé­tel lehetősége is biztosítva van. A levelező és esti tagozatok hallgatói félévenként vizs­gákat, majd tanulmányaik végén államvizsgát tesznek (diplomatervüket megvédik), s a nappali tagozatokon végzettekéx'el azonos értékű diplomát kapnak. Az egyetemi levelező (esti) oktatásban és az Idegen Nyelvek Esti Tanfolyamán résztvevők félévenként tandí­jat fizetnek. A tandíj összege a hallgatók tanulmányi eredményétől, szociális helyzetétől és családosoknál a fiatalkorú gyermekek számától függ. A félévi tandíj sze­mélyenként 50 forinttól 200 forintig terjedhet. Az 1957/53. tanévben az alábbi egyetemi karokon, fő­iskolákon, valamint tanfolyamon lesz felvétel.

Next

/
Thumbnails
Contents