Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 26. szám
278 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám. vagy udvarra (kertre) nyíló ablaka van és fűthető (füstcsatornája van), továbbá a személyzeti szobát, valamint a műhelyt, üzlethelyiséget, irodát és az ipari vagy kereskedelmi célra használt raktárhelyiséget. (3) Nem tekinthetők lakószobának a (2) bekezdésben felsorolt helyiségek, ha alapterületük a hat négyzetmétert nem haladja meg, továbbá a (2) bekezdésben fel nem sorolt helyiségek (például: az előszoba, konyha, mosókonyha, garázs stb.); ez utóbbiak akkor sem, ha azokat átmenetileg lakás céljára használják. (4) A Tvr. hatálybalépésekor a gyógyszertár céljára szolgáló, jogszabályban előirt helyiségeket öszszesen legfeljebb két, állami használatban álló lakószobának kell tekinteni; a többi helyiséget a mentesítés elbírálása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 3. §. (1) A Tvr. alkalmazása szempontjából a tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei sorába tartoznak az egyes házingatlanok állami tulajdonbavételéről szóló 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 14/1952. (II. 17.) M. T. számú rendelet 8. §-ának e) pontjában felsorolt személyek. (2) A Tvr. alkalmazása szempontjából azokat a személyeket kell magasrangú állami tisztviselőknek tekinteni, akik a 14/1952. (II. 17.) M. T. számú rendelet 8. §-ának e) pontjában felsorolt állami állások bármelyikét, — ha az állás nincs közelebbről megjelölve, legalább az állami rendszerű V. fizetési osztályba tartozó vagy az ennek megfelelő állást — az 1945. évet megelőzően töltötték be. (3) A Tvr. alkalmazása szempontjából a) földbirtokosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek 100 kat. holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanát a földreform során vagy azt követően bármilyen címen elkobozták vagy igénybe vették; b) államosított vállalat volt tulajdonosának kell tekinteni azt a személyt, akinek vállalatát (üzemét) azért vették állami tulajdonba, mert a munkavállalók összlétszáma a 10 főt elérte. (4) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól annak a házingatlana, aki állami tulajdonba vett házingatlanáért 5000 forintot meghaladó összegű kártalanításban részesült vagy kártalanítási igényéről lemondott. 4. §. (1) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól az a házingatlan, amelyet — a lakószobáknak minősülő helyiségek számát tekintve 50%-ot meghaladó mértékben — az államhatalom és az államigazgatás szerve, intézete, intézménye, állami vállalat, politikai vagy az ország egész területén működő társadalmi szervezet, ennek intézete és intézménye használ. Az állam használatában állónak kell tekinteni azt a házingatlant is, amelyet az állam kiváló érdemekért egyes személyek in-! gyenes használatába adott. (2) A Tvr. alkalmazása szempontjából eladottnak akkor kell tekinteni a házingatlant, ha az adásvételi szerződést a Tvr. hatálybalépésének napjáig aláírták. A csereingatlanként juttatott házingatlant abban az esetben nem lehet mente^ síteni az állami tulajdonbavétel alól, ha a juttatás tárgyában hozott jogerős határozatot a Tvr, hatálybalépésének napjáig kézbesítették. (3) Ha az állami tulajdonbavételt követően az épületet lebontották, a telket (házhelyet) kell mentesíteni, kivéve, ha azon az (1) bekezdésben felsorolt szervek épületet emeltek vagy erre a Tvr. hatálybalépése előtt építési engedélyt kap* tak. (4) Ha az épület lebontását a Tvr. hatálybalépéséig nem fejezték be, a házingatlant a Tvr. hatálybalepésének időjontjában meglévő állapot-! ban kell mentesíteni. A mentesítés hatálya kiterjed a még el nem szállított bontási anyagokra is. 5. §. (1) A volt házszövetkezetek tulajdonában állott házingatlanokra vonatkozó társasház-tulajdon alapításánál a 30.000 1925. I. M. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1925. évi 153. számában, illetőleg az Igazságügyi Közlöny 1925. évi 7. számában) rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (2) Alapító okirat helyett az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi kerületi, városi kerületi, járási, illetőleg járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) igazgatási osztálya határozatot hoz a házingatlan társasházzá történő átalakításáról. A határozatnak — az állami tulajdonra történő utaláson felül — tartalmaznia kell: a) a kezelő szerv megjelölését és címét, b) a közös telek megjelölését, telekkönyvi betéti és helyrajzi számának, valamint térmértéké-* nek feltüntetésével, c) a társasház-tulajdonba kerülő építmény meg-* jelölését, utca és házszám feltüntetésével, d) a telek, valamint az építmény közösségben maradó részeinek, felszereléseinek és berendezés seinek megjelölését, e) a közös telek tulajdonából az egyes tulaja doni hányadokhoz tartozó eszmei hányadrészeket, betűkkel írt tört számokkal kifejezve, /) a tulajdoni hányadokhoz tartozó építmény-* részek megjelölését, fekvésük szerinti sorrendben számozva, az építményrészekhez tartozó helyiségeket pedig fekvés, szám és név szerint jelölve (például: I. emelet 3. ajtószámú lakás: 2 utcai, 1 udvari szoba, előszoba, konyha, éléskamra és a hozzátartozó pince- és padlásrekesz), g) a lakások és üzlethelyiségek alapterületének megjelölését, négyzetméterekben kifejezve,