Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 25. szám

270 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám. céljából. A város- és községrendezési vonatkozású felada­tokkal kapcsolatban érdemileg és részletesen tájékoztatni fogjuk az érdekelteket. 4. Az 1955. évi 36. számú tvr. 1. §-ában említett város- és köszégfejlesziési irányelvek készítésére nézve — mivel ez n feladat a városok és községek város- és községrendezési tevékenységének előterében áll — már most felhívjuk a figyelmet az alábbiakra: A fejlesztési irányelvekre vonatkozóan az 1956. év ele­jén kiadott 122—1—145/1956. OÉH számú körirat a követ­kező tartalmi követelményeket írta elő: „A lakosság számának várható alakulása, a területi ter­jeszkedés iránya, a fő közintézmények elhelyezése, a be­építési módok meghatározása, a forgalmi hálózat fejlesz­tésének főbb szempontjai és a közművek létesítésére vagy fejlesztésére irányuló célkitűzések, ezenkívül az egyes vá­rosok helyi adottságainak megfelelő különleges célkitűzé­sek." Ezeket az adatokat írásban kell rögzíteni műszaki tervek készítése nélkül, azonban az adatok illusztrálására vázla­tos rajz is készíthető. Az első ötéves tervben sok település részére készül* program és általános rendezési terv. Ezeket az illetékes szervek megbírálták és általában a tanácsi szervekkel így egyeztették. Az ilyen tervek országos jelentőségű népgazdasági el­gondolásokat és adatokat is tartalmaznak, viszont a tör­vényerejű rendelet 1. §-ában meghatározott város- és köz­ségfejlesztési irányelvek csupán helyi szempontokat és adatokat tárnak fel. Lehetségessé, sőt szükségessé válhat, hegy a várcs (község) tanácsa korábban elkészített progra­mot vagy általános rendezési tervet fejlesztési irányelv­ként megállapítson. Ezért az il.?en terveket a város, illető­leg a közság tanácsa csak az esetben hagyhatja jóvá vúros­és községfejl2sztési irányelvként, ha ezeket a terveket a várcs- és községrendezési központi országos szerve (ÉM) már elbírálta és úgy véleményezte, hogy azok nem általá­nos rendezési tevként, hanem város- és községfejlesz­tési irányelvként hagyhatók jóvá. Tekintettel arra, hogy az idézett törvényerejű rendelet által megkövetelt népgazdasági adatok ez idő szerint nem állnak rendelkezésre, a most készülő altalános rendezési tervek sem tekinthetők minden esetben a törvény szerint jóváhagyható városrendezési terveknek, azonban a tanácsi szervekkel való egyeztetés és a város- és községrendezés központi országos szervek (ÉM) előzetes hozzájárulása ese­tén a tanács ezeket is jóváhagyhatja fejlesztési irányelv­ként, de csak olyan esetekben^-amikor az előzetes regioná­lis vizsgálatok rendelkezésre állnak és az általános terv elbírálására elegendő adatot tartalmaznak, vagy amikor ilyen vizsgálatra szükség nincs. Az ÉM város- és község­rendezési főosztálya állapítja meg, hogy a feltétel meg­van e. Lehetséges, hogy az elkészült tervek egyes esetekben már nem esnek a fejlődés irányába és a tanácsok esetleges új elgondolásait sem fedik teljesen, ebben az esetben a tanács fejlesztési irányelveinek elkészítésénél a meglevő tervtől való eltérés szükségességét részletesen indokolni és a város- és községrendezés központi országos szervével közölni kell. Az 1953. évi 36. sz. tvr. hatálybalépése előtt (1956. január 1.) az 1951. évi 1. sz. tvr. alapján az ÉM és a KPM által együttesen jóváhagyott ún. újközségek (tanyaközpontok) községrendezési tervei továbbra is jóváhagyott rendezési terveknek tekintendők és mindaddig jóváhagyott rendezési tervként alkalmazandók, amíg az esetleges módosításukra nem kerül sor, vagy helyetlük újabb terv nem készül. 5. Az idézett OÉH körirat kiegészítésére közöljük, hogy amennyiben a fejlesztési irányelvek áttekintéséhez, teljes­ségéhez, vagy egyéb okokból mellékletként szaktervező szerv által készítendő település szerkezeti vázlat szüksé­ges, a megyei (megyei jogú városi) tanács VB építési és közlekedési osztályának előterjesztése alapján, esetenként fogjuk ilyen vázlat elkészítését elrendelni, amennyiben arra a központilag kezelt hitelkeret lehetőséget nyújt. 6. Az 1937. év folyamán elkészülő azokat a rendezési programokat, általános és részletes rendezési terveket és településszerkezeti vázlatokat, amelyekre vonatkozólag a szerződést nem a minisztérium, hanem a tanácsi építésügyi szakigazgatási szerv vagy más kötötte, vagy más okból kifolyólag a tervező szerv a munkát nem a főosztálynak szállítja le, jóváhagyásra való előterjesztés előtt az ÉM várcs- és közságrendezési főosztályának be kell mutatnú 7. Az átmeneti nehézségek kiküszöbölése érdekében és az idő előrehaladottsága következtében—amint arra a fen­tiekben utaltunk is—a város- és községrendezési tervek tervezési költségeit az illetékes tanácsi költségvetésbe be­állítani a folyó évben nem lehet. A költségek központi elö­irányozási rendszere azonban csak átmeneti jellegű, ezért a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervek már most foglal­kozzanak az 1958. évi tervezési igények összeállításával és gondoskodjanak arról, hogy mind ezeknek, mind a hivatott szervek intézkedése szerint elvégzendő munkák hiteloi a tanácsok kővetkező évi költségvetésében biztosítva legye­nek. 8. A megyei tanács VB építési és közlekedési osztálya az irányítása alatt álló járási és járási jogú városi tanácsok VB-ának ipari ós műszaki osztályai részére adjon tájékoz­tatást a jelen leiratban foglaltak tekintetében. Ennek fon­tosságára a megyei építésügyi szakigazgatási szenek figyelmét külön is felhívtuk. Jelen leirat tar'.almárói a tervező szerveket külön tájé­koztattuk. A fentiekben csak az átszervezés folytán előállott hely­zetet, továbbá az ennek következtében felmerülő, vala­mint a törvény végrehajtásából származó legsürgősebb (város- és községfejlesztési irányelvek elkészítése) teen­dőket ismertettük. Az egyes feladatok megoldásával felmerülő kérdések te­kintetében — a szükséghez mérten — a továbbiakban is tájékoztatást fogunk adni az érdekelt tanácsi szakigazga­tási szervek részére. Építésügyi Minisztérium, Város- és Közséqrsndezési Főosztály.

Next

/
Thumbnails
Contents