Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 25. szám

25. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 267 Művészeti főiskolára jelentkezési lap és okmányok benyújtása nélkül, közvetlenül is jelentkezhetnek az érettségizett, illetve ezévben érettségiző tanulók. A kitöltött és az előírt mellékletekkel felszerelt jelentkezési lapokat május 10-ig kell eljuttatni a középiskola igazgatójához. III. A középiskolák igazgatói tájékoztassák a tanárokat, a tanulókat, valamint az érdeklődőket a továbbtanulással kapcsolatos valamennyi tudnivalóról. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy minél több jó elömenetelű, továbbtanulásra alkalmas munkás, valamint dolgozóparaszt származású tanuló kérje jelvételét az egyetemekre és főiskolákra. A középiskolák igazgatói és tanárai — különösen az osztályfőnökök — bátorítsák továbbtanulásra az arra alkalmas tanulókat, elsősorban a tehetséges munkás, valamint dolgozóparaszt származású fiatalokat, és messzemenően segítsék elő egyetemi, főiskolai felvételre való jelentkezésüket. A továbbtanulási kérelmeket az osztályfőnök és az Igazgató vizsgálja meg, és a jelentkezési lapon bejegyzett adatok helyességéről győződjék meg. (Az előírásnak meg nem felelő felvételi kérelmeket el kell utasítani.) Azok kérelmét, akik az ellenforradalmi eseményekben vagy azóta politikailag komolyan kifogásolható magatartást tanúsítottak, az igazgató utasítsa el [1/1956. (O. M. sz. rendedet 1. § (1) bekezdése]. A jelentkezési lapom rögzíteni kell az olyan észrevételeket, amelyek a tanuló körülményei és képességei helyes megítéléshez segítik az egyetemi felvételi bizottságokat. Fentiek megállapításához az igazgató kérje az illetékes MSZMP és tanácsszervek véleményét. Az elfogadott jelentkezési iratokat a középiskolák igazgatói közvetlenül a választott kar dékáni hivatalához, illetve a főiskolák igazgatóihoz küldjék május 25-ig. Az iratok továbbításáról a tanulókat értesíteni kell. Az egyetemekre, főiskolákra továbbított jelentkezési anyagokról minden középiskola készítsen névsoros jegyzéket. A jegyzék sorszámát a jelentkezési lapra is rá kell vezetni. E jegyzéket — melyen később az iskoláztatás eredményét is fel kell tüntetni — iktatott okmányként az Irattárban 5 évig meg keli őrizni. IV. A felvételre jelentkezőknek júliusban — az egyetem, főiskola által meghatározott napon — felvételi vizsgán kell megjelenniük. A felvételi vizsgatárgyak részletes tematikáját az 1956-ban kiadott „Egyetemeink, főiskoláink" című tájékoztató tartalmazza. A felvételi bizottság döntéséről a tanulókat — a felvettek esetében a középiskolák igazgatóit is — az egyetem írásban értesíti. A felvételi vizsgával kapcsolatos költségek a tanulót terhelik. E rendelkezés mellett továbbra is hatályos az 1/195S. (O. K. 5.) számú intézkedéssel módosított 1/1954. (O. K. 10.) számú miniszteri rendelet. E rendelkezésben a Rákosi Mátyás tanulmányi versennyel kapcsolatos előírásokat értelemszerűen az Országos Tanulmányi Verseny országos döntőiében első. második, harmadik helyezést elért tanulókra kell vonatkoztatni. Az egyetemek, főiskolák feladatait később külön utasításban szabályozom. Kállai Gyula s. k., művelődésügyi miniszter. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének 17/1957. (Erd. É. 16.) O. E. F. számú utasítása a rönkfa fűrészáruvá való feldolgoztatásának megkönnyítéséről. A nem állami erdők birtokosai részére az erdeik'oől történő fakivágást a tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervek a 120/1955. (Mg. É. 46., T. K. 67.) F. M. számú együttes utasítás 5. sz. mellékletének mintájára kiállított fahasználati engedélyekkel engedélyezik. A fahasználati engedélyen a szakigazgatási szerv megjelöli azt, hogy a birtokosnak a kitermelt faanyagból elsősorban milyen iparifa választékokat kell kidoVpznia és hogy ezekből a választékokból az állami erdőgazdaság részére milyen mennyiségeket kell vételre íajánlania. Az engedély szerint a birtokosnak azokat a famennyiségeket, amelyeket az erdőgazdaság részére fel kell ajánlania, saját részére nem szabad felhasználnia. Előfordul, hogy az erdőgazdaság a vételre felajánlott iparifaválasztékokat azért, mert azok minőségen aluliak, nem vásárolja meg. Ebben az esetben semmi nem indokolja, hogy a meg nem vásárolt fát a birtokos feihasználhassa akár úgy, hogy azt saját részére fűrészárúvá feldolgoztassa. Ennek megkönnyítése érdekében a földműve'ésügyi miniszterrel és a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a következő utasítást adom ki: Az állami erdőgazdaságok abban az esetben, ha a birtokostól a felajánlásra előírt iparifát nem vásárolják meg, minden esetben kötelesek igazolni, hogy az erdőbirtokos a vásárlásra való felajánlási kötelezettségének eleget tett, az erdőgazdaság azonban az iparifát egyálta'án nem, vagy nem a fahasználati engedélyben megszabott mértékben vásárolta meg. Az igazolásban részletezni kell azt, hogy az erdőgazdaság melyik választékból milyen mennyiséget hagyott a birtokosnál. A tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervek a 120/ 1955. (Mg. É. 46., T. K. 67.) F. M. sz. utasítás 5. sz. mellékletének 2. pontja helyett a fahasználati engedélyekbe a következő szövegű 2. pontot vegyék be: „A kitermelt faanyag arra alkalmas részeit elsősorban az a)—e) pont alatti iparifa választékokra kell feldolgozni és ezt a faanyagot a kitermelés után, 8 napon belül a Állami Erdőgazdaság részére vételre fel kell ajánlani. Az erdőgazdaság abban az esetben, ha a vételre felajánlott ipariíát nem kívánja megvásárolni, erről igazolást ad a birtokos részére. A birtokosnak jogában áll azt az iparifa mennyiséget, amit az állami erdőgazdaság nem vásárolt meg, felhasználni, az', saját részére fűrészárúvá feldolgoztatni." Jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a Könnyűipari Minisztérium 1955. deccir^ ber 14-én K—304—7 1955. szám alatt kelt körrendeleiének: 1. pontja hatályát veszti. Ezért annak á személynek, aki az erdőgazdaság által igénybe nem vett rönkfát fürészárúvá akar feldolgoztat a jövőben ennek engedélyezését az Országos Erdészeti 1 igazgatóságtól kérnie nem szükséges. Keresztesi Béla s. k., az Országos Erdészeti Főigazgatósághelyettes vezetője.