Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 24. szám

24. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 259 A belkereskedelmi miniszter 37/1857. (K. É. 16.) Bk. M. számú utasítása az állami tulajdonba került nyereménytárgyak értékesítésének elszámolási módjáról. A pénzügyminiszter 7/1957. (II. 2.) P. M. számú rendeletének 10. §-a értelmében a kisorsolt nyereménytárgyakat a sorsolás időpontjától számított 63 napon belül lehet kiszolgáltatni. E határidő után az át nem vett nyereménytárgyak állami tulajdonná mennek át. Az állami tulajdonba került nyeremény-tárgyak értékesítési és elszámolási módjáról a pénzügyminiszterrel egyetértésben az alábbiak szerint intézkedem. 1. A 7,19ö7. (II. 2.) P. M. számú rendelet 10. §-a értelmében állami tulajdonba került ki nem váltott nyeleménytárgyak közül azőkat, amelyek forgalcmbahozatalával a sorsjátékrendező vállalat nem foglalkozik, 20 napon belül a területen működő szakkereskedelmi vállalatnak kell nagykereskedelmi beszerzési áron átadni. A felajánlott állami tulajdonba került ki nem váltott nyereménytáigyakat a szakkiskereskedelmi vállalat köteles átvenni. 2. A várakozási idő alatt esetleg értékéből csökkent árut az értékcsökkent árukat forgalombahozó vállalatnak kell az értékcsökkenésnek megfelelő leszállított áron átadni. 3. Az átadott áru ellenértékét legkésőbb a sorsolás időpontjától számított 90 napon belül az átvevő vállalat köteles a 103.6C0 P. M. Egyéb állami bevételek számlára befizetni. Tausz János s. k, a Belkereskedelmi Minisztérium m. b. vezetője. Az élelmezésügyi és a belkereskedelmi miniszter, valamint a SZÖVOSZ igazgatósága elnökének 14/1957. (Élip. É. 13.) Élm. M. számú együttes utasítása a vágóállatok és húsipari termékek forgalmának szabályozásáról. Az 1956. évi 21. sz. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezte a sertés, marha, borjú és juh forgalmának és levágásának szabályozásáról szóló 2/1955. (II. 10.) Bgy. M. számú és ezt kiegészítő rendeleteket, valamint azok végrehajtása tárgyában kiadott utasításokat. Ennek következtében a vágóállatok közfogyasztásra történő felhasználása és értékesítése területén tájékozatlanság mutatkozik, különféle zavarok és visszás esetek fordulnak elő. Ez akadályozza a felvásárlást, a húsipari termékek értékesítését és ezen keresztül a lakosság ellátásában aránytalanságok, kisebb zavarok állnak elő, A fenti helyzet megszüntetése érdekében — a hatálytalanított jogszabályok helyett — megfelelő rendelet előkészítése és kiadása folyamatban van. Addig is, amíg az említett rendelet életbe lép, az 1957. II. és III. negyedévi hús- és zsírellátás zavartalan biztosítása érdekében a közfogyasztásra történő felvásárlást, az iparszerű felhasználást és az értékesítést átmenetileg az alábbiak szerint szabályozzuk: 1. a) A közfogyasztási igények kielégítésére az állami vállalatok, a húsüzemet fenntartó földművesszövetkezetek, valamint a mészáros és hentes iparigazolvánnyal rendelkező magán kisiparosok vágóállatot kizárólag az illetékes megyei állatforgalmi Vállalattól és csak a mindenkori húskeretük mértékéig, központi készletből származó húsipari terméket forgalombahozatal, vagy feldolgozás céljára kizárólag állami húsipari vállalattól és csak a mindenkori húskeretük mértékéig vásárolhatnak. b) A húsboltot (üzemei) fenntartó földművesszövetkezet a másik fóldművesszövetkezettől annak saját előállítású húsk'i«7''tm'inv's^' valamint oaíát "i-^alású sertéseit meg-; vásárolhatja, illetve — a központi kerettől függetlenül —• közfogyasztásra levághatja. c) húsipari vállalat közfogyasztásra történő levágás cél-* jára — a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően — az ille-* tékes állatforgalmi vállalattól, valamint az állami mo6lékcs és ipari hizlaldáktól jogosult vágóállatokat vásárolni. 2. a) A központi készleiből származó vágóállatok, valamint ezek vágásából származó húsipari termékek elosztását országos viszonylatban az Élelmezésügyi Min'szté-* rium, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ megbízóttaiból alakított operatív húsgazdálkodási bizottság határozza meg. A közfogyasztási húskeret területi bontását — az operatív húsgazdálkodási bizottság javaslata alapján — országosan a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Fő^ igazgatósága állapítja meg. Ugyanezt és a szektoronkénti bontási feladatot a megyék (Budapest főváros, megyei jogú városok) területén az illetékes tanács vb. ipari és kereskedelmi osztálya, az illetékes MÉSZÖV és a megyei állatforgalmi vállalat megbízottaiból alakított helyi operatív húsgazdálkodási bizottság javaslata alapján az illetékes tanács vb. keres^ kedelmi osztálya végzi. b) A MÉSZÖV köteles a helyi operatív húsgazdálkoi dási bizottság ülésén községenként! bontásban közölni — legkésőbb a tárgyidőszak előtti péntekig — hogy a következő hétre megállapított húskereten belül a megye egyes területein milyen mennyiségű élőállatra tart igényt. c) Az ipari és a kereskedelmi osztály (élelmiszeripari igazgatóság) az operatív bizottság ülése előtt kérje be az illetékes KIOSZ megyei (budapesti) titkárságától az érvényes iparigazolvánnyal és működési engedéllyel rendel-* kező kisiparosok közigazgatási területenkénti (járás, község, város) számát és a kisiparosok részére történő keret elosztására vonatkozó javaslataikat. d) A vágóállatok szektoronkénti szétosztásának biztosítása érdekében a helyi operatív húsgazdálkodási bizottság a húskeret lebontását legkésőbb minden — a tárgyidőszak előtti — hét szombati napjáig a bizottságban résztvevő állatforgalmi vállalat megbízottjának megadni kö^ teles. 3. Az 1. pontban felsorolt, húsipari tevékenység végzésére jogosult szervek részére nyílt árusítási üzlet nyitásához, az árusítás megkezdéséhez, illetve folytatásához az illetékes megyei (Budapest fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. kereskedelmi osztályának az állami és szövetkezeti boltok működésének engedélyhez kötéséről szóló 100/1956. (K. É. 30., T. K. 43.) Bk. M. számú utasítás alapján kiadott írásbeli működési engedélye szükséges. 4. a) Kisiparosok húsipari terméket, húskészítményt, fehérárut — a mindenkor érvényben lévő kiskereskedelmi (fogyasztói) árnál nem magasabb áron — közfogyasztás céljára csakis az illetékes tanács vb. kereskedelmi osztálya által részükre előzetesen írásban meghatározott hús-j keret mértékéig és a közegészségügyi szabályok megtartásával jogosultak forgalombahozni. b) Földművesszövet kezetek saját hizlalású sertéseikből kitermelt, valamint más földművesszövetkezettől vásárolt húsipari termékeiket az illetékes tanács vb. kereskedelmi osztálya által megállapított húskeretüktől függetlenül — korlátozás nélkül a közegészségügyi szabályok megtartásával — forgalombahozhatják. 5. Vágóállatokat közfogyasztás céljára levágni (feldől-; gozni) csak a következő helyeken szabad: a) állami húsipari vállalatok vágóhídján (fióktelepén, kirendeltségén); b) a helyi tanács által fenntartott közvágóhídon (közvágóhelyen); c) földművesszövetkezetek által fenntartott — hatósá-s gilag engedélyezett — vágóhídon (szúróhelyen); d) kisiparosok (egyéb szervek) által fenntartott — ható" ságilag engedélyezett — magánvágóhídon (magánvágóhelyen). 6. a) A húsüzemet fenntartó földművesszövetkezetek és a mészáros és hentes iparigazolvánnyal rendelkező kisiparosok a vágóállatokat az állatforgalmi vállalatoktól a felvásárlás helyén történő mérlegeléssel és az előírt súlylevonással, —