Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 23. szám

23. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 255 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.037/1957. (IV. 13.) számú határozata a Munkaügyi Minisztérium felállításáról szóló 1957. évi 5. számú törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatban. 1. A nyugdíjügykör feletti felügyeletet a pénzügyminiszter helyett a munkaügyi miniszter gyakorolja. 2. Ahol a nyugdíjra vonatkozó jogszabályok a pénzügyminisztert említik, helyette a munkaügyi minisztert kell érteni. 3. A 190/1950. (VII. 15.) M. T. számú rendelettel létesített Országos Nyugdíjintézet felett a felügyeletet a munkaügyi miniszter gyakorolja. 4. Jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba s egyidejűleg a Nyugdíjügyi Főigazgatóság szervezéséről szóló 2.047/1956. (III. 18.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány elnöke. Miniszteri rendeíet és utasítás A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által az Országos Arhivatal felügyeletével megbízott miniszter 1/1957. (IV. 13.) A. H. számú rendelete a mértékutáni és javító szabóságok vállalási díjának megállapításáról. A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az 1.014 1957. (I. 26.) Korm. számú határozat végrehajtása keretében az 1.000/1954. (Tg. É. IX. 21.) Kip. M.—Á. H. számú rendeletet az alábbiak szerint módosítom: 1. §• A mértékutáni és javító szabóságok a vállalási díjakat maguk számítják ki és állapítják meg. 2- §• (1) A vállalási díjak kiszámításánál az érvényben lévő árhatósági rendelkezéseket és az árvetési irányelvekben előírt költségtényezőket kell figye^ lembe venni. Az árvetési előírások szerint kiszámított díj legmagasabb díjnak tekintendő; ennél magasabb díj alkalmazásához az illetékes árható-s ság hozzájárulását kell kérni. (2) A tanácsi és szövetkezeti ipar közvetlen munkabér címén az 1956. I—III. negyedévben alkalmazott és a béremelésre vonatkozó szabályok szerint növelt közvetlen bért állíthatja be az ár-s vetésbe. A közvetlen munkabérre vetítendő rezsiként (közvetett költségek) a tényleges közvetett költségkulcsot kell alkalmazni, amely azonban 120%-nál magasabb nem lehet. A szövetkezetek-* nél a rezsikulcs az OKISZ-hozzájárulást is magá-s ban foglalja. (3) A magánkisipar SZTK-járulék címén a mun-> kabér 17%-át állíthatja be az árvetésbe. Rezsi^ ként a mindenkori SZTK-járulékkal növelt köz-í vétlen munkabér után 60%-ot, haszonként pedig a munkabér, SZTK-járulék és rezsi együttes ösz-^ szege után 20%-ot számíthat fel. (4) Ka az anyagot a kisiparos adja, az anyagéra ték után 10% anyagkezelési díjat számíthat fel. (5) Az árvetési irányelvekben meghatározott egyéb költségtényezőket (diktált költségtényezők) változatlanul alkalmazni kell. 3. §. A mértékutáni és javító szabóságok díjosztályba sorolása megszűnik. 4- §• A tanácsi, a szövetkezeti és a magánkisipari mértékszabóságok a jelen rendelet szerint kiszá-í mított anyag nélküli vállalási díjakat a megren-? delő helyiségben (üzlethelyiségben) jól látható módon kötelesek kifüggeszteni. 5. §. A lakosság érdekeinek védelmében a helyi ár-s hatóság jogosult az érdekképviseleti szerv meg-? hallgatásával egyes tanácsi vállalati vagy szövet-*