Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 19. szám

232 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám. A terményraktárakkal rendelkező vállalatok és a ma­lomüzemek a 22/1956. (Bgy. É. 12.) Bgy. M. számú uta­sítás 3. pontjában előírt tájékoztatást 1957. június 1. napján az Élelmezésügyi Minisztérium terményforgalmi és raktározási igazgatóságának kötelesek megküldeni. Kovács Imre s. k., a miniszter első helyettese. Vegyes rendelkezések Megyei és járási tanácstagok bérletjegyének érvényessége. A megyei és járási tanácstagok 1956. évre érvényesített bérletjegyének érvényessége 1957. március hó 31-vel lejár. 1957. év április hó 1-től a bérletjegyek már csak 1957. évre történt érvényesítéssel fogadhatók el. A járási tanácstagok bérletjegyét a járási székhely állo­másának főnöke, a megyei tanácstagok bérletjegyét a megyei szákhely állomásának főnöke, illetőleg pénztár­főnöke jogosult érvényesíteni. A bérletjegyek átírását, illetőleg új tanácstagok részére a bérletjegyek kiállítását továbbra is az 1/5. B. csztály végzi. Magyar Államvasutak Kereskedelmi osztály. A Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium együttes közleménye a bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállításáról és az 1956. decemberi bérek kifizetéséről szóló 10 1956. (XII. 15.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról. A bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállításá­ról és az 1956. decemberi bérek kifizetéséről szóló 10/1956. (XII. 15.) Korm. számú rendelet I. rész (4) bekezdésében fogla'tak szerint a „kormány által jóvá nem hagyott és kifizetett többletbéreket, illetve előlegeket a járandósá­gokból le kell vonni". Ezzel kapcsolatban egyes vállala­tok stb. részéről elhangzott az a vélemény, hogy a hivat­kozott kormányrendelet idézett rende'kezése ellentétes a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének (Mt V.) 195. §-ában foglaltakkal, tehát azt nem kötelesek végre­hajtani. A felmerült kérdés tisztázása érdekében közöljük, hogy a 10 '1956. (XII. 15.) Korm. számú rendelet hatálya alá CSJ többlet kifizetések levonására az Mt. V. [53/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendeleti 195. §-ának a 30 napon be­lüli értesítésre vonatkozó rendelkezése nem vonatkozik, tekintettel arra, hogy 1956. október 23-át követően csak azok a bérkifizetések tekintendők törvényesnek, amelyek a Kormány megjelent rendelkezései, illetve a Kormány, vagy felhatalmazás alapján a Kormány egyes tagjai által adott rendelkezések szerint kerültek kifizetésre. A pénzügyminiszter 1956. október 29-én kiadott, a sajtó­ban és a rádióban is ismertetett 200/1956. P. M. számú utasítása értelmében a Bv^vuen lévő állami vállalatok azon dolgozóinak, akik a Budapesten folyó harcok miatt (október 24—28-én) munkát végezni, vagy szolgálatot tel­jesíteni munkahelj'ükön nem tudtak, az utolsó havi kere­setük alapján számított napi átlagkeresetet, a hivatalok és intézmények (pl. tanácsok) dolgozói részére pedig a rendes havi fizetést kellett folyósítam. Az állami válla­latok és egészségügyi intézmények azon dolgozóinak pe­dig, akik az említett időszak — a harci cselekmények — alatt a vállalatnál (intézménynél) munkát végeztek, vagy szolgálatot teljesítettek, a munkában, illetve szolgálatban töitött időre járó bér kétszeresét kellett kifizetni. Az ál­lami vállalatok tekintetében a munkástanácsok, illetve üzemi bizottságok voltak jogosultak meghatározni, hogy munkavégzés címén kiket illetett meg a kétszeres mun­kabér. A pénzügyminiszter 1956. október 30-án kiadott 201/ 19S6. P. M. számú utasításában a vidéki üzemek, vállala­tok, hivatalok és egészségügyi intézmények dolgozóira vonatkozóan is, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 10-i határozata pedig — az október 30—31-i bérek kifizetésénél — az egész ország területére kiterjesztette a korábban Budapestre vonatkoztatott — az előbbiekben ismertetett — 200/1956. P. M. számú uta­sítást. 1956. november hónapjában csak Budapest területén a 13/1956. (XI. 29.) Korm. számú határozat 2,'a—b. pont­jában meghatározott munkahelyeken és csak a november 4—10-ig terjedő időben munkát végzettek részére lehetett a szokásosnál (előírtnál) magasabb bért kifizetni. A fentiek figyelembevételével 1956. október 23-a után az akkori jogszabályok és az ismertetett rendkívüli ren­delkezések előírásaitól eltérően kifizetett többletbéreket (pl. hivatalokban, tanácsoknál, oktatási intézményeknél, tehát nem egészségügyi intézményeknél, továbbá a harci cselekményekkel nem érintett helységekben lévő — ter­melést folytató — vállalatoknál, stb. kétszeres, vagy az előírtnál magasabb összegben kifizetett munkabért, vagy a november 20-át követően munkában nem töltött időre elszámolt munkabért, stb.). illetve előlegeket a dolgozók járandóságaiból (munkabéréből, felmondási illetményei­ből) le kell vonni. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. MUNKAÜGYI MINISZTÉKIüM A Magyar Nemzeti Bank 9/1957. M. N. B. sz. körlevele a tanácsi szervek részéről nyújtott készpénzkölcsönök kiegyenlítéséről. Az 1956. október 23-i események következtében egyes tanácsok a bankszámlájukról felvett összegből a vállalati dolgozók munkabérkifizetéseinek céljára kész­pénzkölcsönöket folyósítottak. Tekintettel arra, hogy az emiitett készpénzkölcsönök visszatérítése a tanácsok számláira vontatottan történik, engedélyt adunk a tanácsi szerveknek 1957. április 15-ig, hogy az okmánnyal igazolt követeléseiket a számlavezető­helyüknél benyújtott határidős inkasszómegbízással érvé­nyesíthessék. A tanácsi szervek jogosultak továbbá az ilyen természetű 500 Ft alatti követeléseiket is azonnali inkasszómegbízással érvényesíteni, amelyhez az egyes dol­gozók által aláírt — munkabérösszeg felvételéről szóló — elismervényt kell csatolni. Magyar Nemzeti Banki Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paras7t Kormány Titkársága. Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 3. — Telefon: 121—592. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky-út 78. III. em. 15. Telefon: 121—592.. 129—480. 91. mell. 2C3J i — Zrínyi Nyomda. Budapest. V.. Bajcsy-Zsilinszky út 78. — Felelős: Bolgár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents