Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 19. szám

19. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 227 2. § (5)-hez. 1. A lakóházak időszakonként (15—20 évenként) szükségesssé váló általános javítását évenként olyan arányban szabad előirányozni, hogy a bérbeadót terhelő javítási munkák — lehetőleg a rendelet által megszabott határidőn belül — elvégezhetők legyenek. 2. A lakóházak általános javítása esetén a következő munkák is elvégezhetők: a) Műszakilag megoszthatók olyan háromnál több szobás lakások, amelyeknél a megosztás során kiutalható új lakás keletkezik. Az így nyert lakások felett a területileg illetékes tanács vb. szakigazgatási szerve rendelkezik. Olyan lakásmefcsstáit, cirely csak á meglevő társbérletek megszűntetését eredményezi, a lakóházjavítási keret terhére általában elvégezni nem szabad. b) A lakott épületek romos részeinek teljes helyreállítását — kivéve az 1956 október 23-át követő események folytán keletkezett épületkárokat — a lakóházjavítási keret terhére abban az esetben szabad elvégezni, ha a keletkező új hasznos lakóterület a lakóház összes hasznos lakóterületének 30 százalékát nem haladja meg. c) A lakóházak általános javítása során az üzlethelyiségek és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek javítását is el lehet végezni, de ennek során semmiféle különleges igény nem vehető figyelembe. (PL: átalakítás, különleges festés, felszereléseken végzendő és nem a bérbeadót terhelő javítások stb.). A portálok felújítása az érdekelt bérlők feladata és az ezzel járó költségek fedezetéről is az érdekelt bérlőknek kell gondoskcdniok. A portálok felújítását az érdekelt bérlők az épület általános javítására jóváhagyott műszaki tervnek megfelelően tartó-nak elvégeztetni. Az ingatlankezelő szerv megkeresése alapján az illetékes elsőfokú építési hatóság köteles határozat formájában közölni az érdekelt bérlőkkel a felújítási kötelezettséget. A határozatot legkésőbb az épület általános javításának megkezdését megelőző év június 30-ig kell kiadni, hogy a bérlők megfelelő hitelfedezetről gondoskodni tudjanak. A határozatnak megfelelően az érdekelt bérlők az ingatlankezelő szervvel egyetértésben a munkálatok elvégzéséről kötelesek gondoskodni. Ha az épület általános javítása alkalmával a portált nem toeH felújítani, de az ingatlankezelő szerv által végeztetett javítási munkák miatt kijavításra szorul, akkor a felmerülő költségeket a lakóházjavítási keretből kell fedezni. d) A lakóházakban az általános javítási munkákkal együtt a meglevő óvóhelyek felújítását és korszerűsítését is el lehet végeztetni. Az óvóhelyek bővítését, illetve új óvóhelyek létesítését a lakóházjavítási keret terhére elszámolni nem szabad. 3. §-hoz. 1. A lakóházjavítási munkákhoz: p) költségvetést, b) homlokzati tervrajzot és c) kivitelezési rajzot kell készíteni. Költségvetést mindenegyes 10.000 Ft-on felüli lakóházjavítási munkához kell készíteni. A költségvetést épületenként kell összeállítani az érvényben levő árvetési rendelkezések szerint. Homlokzati tervrajzot akkor kell készíteni, ha a javításra kerülő épület műemlék vagy műemlékjellegű és homlokzatának helyreállítása szükséges. Homlokzati tervrajz készítendő akkor is, ha azt az építési hatóság vagy a tervező szükségesnek tartja. ' Kivite^ési raizot akkor kell készíteni, ha a javításra kerülő épületen átalakítással vagy szerkezeti változtatással járó munkákat kell elvégezni. Az életveszélyt megelőző vagy elhárító munkák, továbbá az éoület ágasának gyors leromlását megakadályozó munkák a költségvetés elkészítése előtt is megindíthatok. 2. A 10.000 Ft-nál kisebb összegű lakóház javítási munkákról, továbbá a felvonó, közoonü fűtőberendezések javítási munkáiról, valamint a földzárlatck megszüntetésével kapcsolatos munkákról csak hozzávetőleges költségelőirányzatot kell készíteni. A hozzávetőleges költségelőirányzat olyan költségvetés, amelyben tételesen kell megtervezni azon munkátéteVk mennyiségét, egységárát és értékét, amelyek a munka megkezdése előtt pontos fp'mérés alaniím megállapíthatók. Azon munkatételek értékét, amelyek a munka elvégzése előtt pontosan nem állapíhatók meg, egyösszegben kell előirányozni. 3. Az általános javításra kerülő lakóházakat a felügyeletet ellátó tanács vb-a évenként összeállítandó címjegyzékben határozza meg. Az általános javításra kerülő lakóházak kijelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes útvonalak (útvonal, utcaszakaszok) külső megjelenése — az épületek homlokzatának sorjavítása útján — kedvezőbbé váljék. a) A címjegyzék fontossági sorrendben sorolja fel az általános javításra kerülő lakóházakat. b) A jóváhagyott címjegyzékben szereplő lakóházaknál a lakóbizottságot fel kell kérni az általános javítási munkák társadalmi ellenőrzésének megszervezésére. 4. A javítási munkák költségvetését és műszaki terveit az ingatlankezelő szerv vezetője hagyja jóvá. a) Az általános javítási munkák jó műszaki előkészítésének alapja a hibafelvételi jegyzőkönyv pontos és szakszerű összeállítása. A hibafelvételi jegyzőkönyv elkészítéséért az ingatlankezelő szerv felelős. b) Az általános javításra kijelölt lakóházak műszaki előkészítésénél a műszaki tervek és költségvetések elkészítéséről olyan ütemezés szerint kell gondoskodni, hogy azok az első negyedévben kezdődő munkákra a tárgyévet megelőző év október 31-ig, a többi munkákra folyamatosan, de legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15-ig a kivitelezőknek átadhatók legyenek. c) A lakóházak általános javítása esetén, ha az egyegy bérleményre eső átlagos költség szerkezeti változtatás nélkül a 15.000 Ft-ot, szerkezeti változtatásnál pedig a 30.000 Ft-ot meghaladja, e munkák csak az illetékes gyei (megyei jogú városi) tanács vb. építési és közlekedési osztálya (Budapesten a Fővárosi Tanács Házkezelési Igazgatósága) engedélye alapján végeztethetek el. d) Műemiíék, illetve műemlék jellegű épületek műszaki terveit jóváhagyás végett az Építésügyi Minisztériumhoz kell felterjeszteni. 4. § (3)-hez. 1. A vállalatbaadás útján elvégzésre kerülő lakóházjavítási munkák költségének folyósításához az ingatlankezelő szervnek az illetékes bankfiókhoz be kell küldeni a kivitelezési költségvetést és szerződést. Azoknál a munkáknál, amelyeknél csak hozzávetőleges költségelőirányzatot kell készíteni, ott a kivitelezési szerződéssel együtt azt kell a bankfiókhoz beküldeni. 2. A MBB az ingatlankezelő szerv éves keretét a megkötött szerződések értékével nem köti le, mindaddig teljesít folyósítást a szerződéses összeg erejéig — a kivitelező számlája alapján —, amíg az éves keret erre fedezetet nyújt. 3. Ott, ahol az ingatlankezelő szerv székhelyén a Magyar Beruházási Banknak fiókja nem működik, a 10.000 Ft-nál kisebb összegű lakóházjavítási munkákra az érdekelt ingatlankezelő szerv ellátmányt vehet igénybe az illetékes bankfióktól. 4. § (4)Jiez. A saját vállalkozásban végzett lakóházjavítási munkák tényleges költsége alatt a következő költségfajtákat kell érteni: a) a javítási munkákkal foglalkoztatott munkások munkabér költsége. b) a javítási munkákkal kapcsolatban felhasznált anyagok és fogyóeszközök költsége, c) a javítási munkákkal kapcsolatban kifizetett szállítási költségek, d) az ingatlankezelő szerv tényleges általános költségéből a közvetlen költségek arányában a javítási költségekre eső rész. 4. § (5)-hcz. A saját vállalkozásban végzett lakóházjavítási munkákról a tényleges költségeket a házkezelési igazgatóságoknak és az ingatlankezelő vállalatoknak a negyedéves mérlegbeszámolóban kell költségfajtánként kimutatni. 4. §. (6)-hez. A községgazdálkodási vállalatok az igény* bevett ellátmányról havonként tartoznak elszámolást ké* szíteni. amelyben a tényleges javítási költségeket költ* ségfajtánként mutatják ki. 5. § (4)-hez. A jelen utasítás hatálybalépésével a 8092— 50—X ,1955. (T. K. 23.) VKGM—MBB sz. tájékoztató is hatályát veszti.