Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 16. szám

16. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 191 9, A község (város) mezőgazdasági művelés alatt álló területén az áradásból visszamaradó pangó, illetőleg a csapadékból származó és levezetést nem találó vizek el­vezetése — a területileg illetékes tanács végrehajtó bi­zottságának a helyi vízkárelháritási ügyek ellátására ille­tékes szakigazgatási szervének felügyelete a'.att — az érintett terület tulajdonosának (használójának) a feladata, aki az ezzel kapcsolatos munkát a területileg illetékes víz­ügyi igazgatóság hatósági rendelkezéseinek megfelelően úgy köteles elvégezni, hogy a vízelvezetés másoknak kárt ne okozzon. R. 11. §. (S) A helyi vízkárelhárítással felmerülő költségeket — ideértve a nyárigátak tervezésével, építésével és fenn­tartásával kapcsolatos költségeket is — o védekezésre kötelezett községi (városi) tanácsok beruházási tervé­ben és költségvetésében kell előirányozni. 10. A helyi vízkárelhárítással kapcsolatos beruházási szükségleteket a fővárosi, megyei, megyei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottságának a helyi vízkárelháritási ügyek ellátására illetékes szakigazgatási szerve irányozza elő. A felújítások és fenntartások költségei fedezésének megtervezése a védekezésre kötelezett községi (városi) tanács költségvetésének ,,55 117 31" „Vízgazdálkodás" címnél történik. Ezeknek az előirányzatoknak a megálla­pításához a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei a vízügyi igazgatóság szakvéleményét beszerzik. Az előirányzatok megtervezésénél figyelemmel kell lenni azokra a munkákra (munkarészekre), amelyeket az érdekeltek önkéntes vállalás alapján saját (társadalmi munka, vagy más) erőforrásból valósítanak meg. A 10,1955. (II. 15.) M. T. sz. rendelet 11. § (6) bekezdé­sében foglalt rendelkezés szerint a helyi vízkárelhárítási feladatok ellátásának részletes szabályait a megyei és a megyei jogú városok az O. V. F. által rendelkezésre bo­csátott minta felhasználásával tanácsi rendelettel állapít­ják meg. , A tanácsi rendelet mintájának anyagául a jelen utasí­tás rendelkezései szolgálnak, amelyeket a megyei és a megyei jogú városi tanácsok — az általuk készítendő ta­nácsi rendelet keretében — a helyi adottságoknak meg­felelő szabályokkal egészítenek ki. Ilyen helyi jellegű szabályozást kívánnak pl.: az ugyanazon vízfolyás mentén fekvő községekben (városokban) a riasztás megszerve­zése, a kölcsönös segítségnyújtás rendezése, a védeke­zésra kötelezett községekben (városokban) a felelősSk ki­jelölése, ezek intézkedési jogkörének meghatározása, stb. Bégen Imre s. k , vízügyi főigazgató. Vegyes rendelkezések Területátcsatolási közlemények. A Békés megyei tanács 81/1955. sz. határozatá­val elrendelte Békéssámson község területéhői. Pusztaszöllős elnevezésű, 3340 kh 829 négyszögöl nagyságú területrésznek Tótkomlós község terüle­téhez való átcsatolását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 594/1957. I. szám.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 12/1955. számú határozatával elrendelte a Bács-Kiskun megye bácsalmási járáshoz tartozó Mélykút község terü­letéből Cifra és Dózsa major elnevezésű, 2.133 kh 267 négyszögöl nagyságú területrésznek a Bács­Kiskun megye kiskunhalasi járáshoz tartozó Tompa községhez való átcsatolását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 585/1957. L szám.) Bács-Kiskun megye tanácsa 5/1956. számú hatá­rozatával elrendelte a kalocsai járáshoz tartozó Szakmár község területéből Csornapuszta elneve­zésű 1.281 kh 97 négyszögöl nagyságú területrész­nek, az ugyanazon járáshoz tartozó öregcsertő község területéhez való átcsatolását. A területátcsato^s végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 586/1957. I. szám.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 10—4/1956. szám alatt elrendelte Vas megye szombathelyi já­rásához tartozó Nemesbőd község területéből 3 kh 703 négyszögöl nagyságú területrésznek az ugyan­azon járáshoz tartozó Vassurány község területé^ hez; valamint Vassurány község területéből 3 kh 1.369 négyszögöl nagyságú területrésznek Nemes­bőd község területéhez való átcsatolását. A területcsere végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 588/1957. L szám.) Nógrád megye tanácsa 33/1956. sz. határozatá­val elrendelte Hollókő község területéből. Kecskéd puszta elnevezésű 331 kh 703 négyszögöl nagyságú területrésznek Nagylóc község területéhez való át­csatolását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 589/1957. I. szám.) A Baranya megyei tanács 3—8/1955. sz. hatá­rozatával elrendelte Nagypall község területéből 92 kh 337 négyszögöl nagyságú területrésznek Lo­vászhetény község területéhez való átcsatolását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 590/1957. I. szám.) A Baranya megyei tanács 3—5/1955. sz. határo­zatával elrendelte Bakóca község területéből 135 kh 1567 négyszögöl nagyságú területrésznek Tor­más község területéhez való átcsatolását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 591/1957. I. szám.) A Baranya megyei tanács 3—3/1955. sz. liatá'C-* zatával elrendelte Gödreszentmárton község terű-* létéből 502 kh 878 négyszögöl nagyságú terület-! résznek Gödre község területéhez való átcsato­lását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 592/1957. I. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents