Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 16. szám

16. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 187 (3) A bérbaadó jogosult a bérlővel szemben rendkívüli felmondás joggal élni, ha a) a bérlő a bérfizetéssel elmarad; b) az üzleti szabályzat, illetve a bérleti szerződés fontosabb rendelkezéseit kétszeri előzetes Írásbeli figyelmeztetés ellenére nem tartja meg, vagy megszegi. A bérbeadó a bérlőhöz intézett ajánlott levélben rendkívüli felmondási jogával 15 napon belül élhet a következő hónap utolsó napjára. (4) A bérbeadó köteles: a) a bérlő számára a bérlet tartama alatt az üzlethelyiség zavartalan használatát biztosítani; b) a bérlet lejárta előtt legalább 3 hónappal a bérlőt írásban felhívni, hogy kívánja-e a bérleti viszony megújítását. A bérlő a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles. 9. §• A bérlet megszűnik: aj a bérleti idő lejártával; b) a bérlő halálával. Az együttélő házastárs, ha az 1957. évi 17. sz. tvr. alapján erre jogosult, a haláltól számított 15 nap alatt történt bejelentéssel a bérleti viszonyt tovább folytathatja; c) az iparigazolvány megvonásával; d) rendkívüli felmondás esetén. 10. §. (1) A bérleti viszony megszűntével a bérlő köteles a) az üzlethelyiséget és annak tartozékait, valamint b) a bérbeadó tulajdonát képező berendezési és felszerelési tárgyakat használható állapotban a bérbeadónak leltár szerint visszaszolgáltatni; c) a leltár szerint átvett fogyóeszközöket azonos forintértékben és választékban visszaszolgáltatni. (2) A bérleti viszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával bevitt hasznos beruházások ellenértékének, a bérlet megszűntekori forgalmi értékben való megtérítését követelheti a bérbeadótól. (3) A bérlet biztosításául szolgáló óvadékot a bérbeadó a bérlemény hiánytalan visszaadása után köteles a bérlőnek, illetőleg a letevőnek visszaszolgáltatni. 11. §• A bérlőt a bérlet létrejötte előtt, a bérbeadót pedig a bérlet tartama alatt folytatott üzleti tevékenységből származó jogok nem illetik, kötelezettségek pedig nem terhelik. 12. §. A jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Tausz János s. k., a Belkereskedelmi Minisztérium mb. vezetője. Az építésügyi miniszter 1/1957. (T. K. 16.) É. M. számú utasítása az építőipari iparjogosítványok kiadásának egyszerűsítéséről. Valamennyi mcgysi (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. ipari osztálya, valamint építési és közlekedési osztálya vezetőjének. Az államigazgatás helyi szervei hatáskörének növelése és az ügyvitel egyszerűsítése érdekében az új ipartörvény megjelenéséig is szükségesnek tartom az építőipari kisiparosok működése feletti hatásköröm decentralizálását. Ezért a kisiparosok ipargyakcrlásáról szóló 1955. évi 14. sz. tvr. és a 80/195S. (Kip. d. 20.) Kip. M., É. M., Élip. M., Bgy. M., P. M. sz. együttes utasításban foglalt felhatalmazás alapjf.n az építőipari kisiparral kapcsolatos egyes kérdéseket alábbiakban szabályozom: 1. Az építésügyi miniszter főfelügyelete alá tartozó ács, kcműves, kőfaragó, tetőfedő és épületburkoló íparjogosítvány kiadása előtt az elsőfokú iparhatóság a KIOSZ megyei titkáiságának meghallgatása után az iratokat elözeILJS hozzájárulás kikérése céljából az Építésügyi Minisztérium helyett a megyei tanácsok vb. építési ts közlekedési osztályának köteles megküldeni. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. építési és közlekedési osztálya az előzetes hozzájárulási jogkört az Építésügyi Minisztérium Építőiparigazgatási Főosztálya által megadott irányelvek szerint gyakorolhatja. 2. A szakképzettség kivételes elismeréséről a jövőben a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. ipari osztálya dönt a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1955. évi 14. sz. tvr. és a fentidézett együttes utasítás 13. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a megyei tanács vb. építési és közlekedési osztálya állásfoglalása szerint. 3. A &0/1955. (Kip. É. 26.) Kip. M., ÉM., Él p. M. Egy, M., P. M. sz. együttes utasítás 7. § (5) bekezdésében foglalt iparigazgatási és iparrenclészeti intézkedések megie^ele előtt a jövőben az elsőfokú szakigazgatási szerv csak a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. ipari osztálya állásfoglalását köteles megkérni és a döntést e szerint meghozni. 4. A kisiparosok ipargyakcrlásaról szóló 1955. évi 14) sz. tvr. 3. § (2) bekezdésében meghatározott főfelügyeletet, valamint a másodfokú véghalározat ellen beadott rendkívüli jogorvoslat esetén a végleges határozathozatali jogkört továbbra is az Építésügyi Minisztérium (Építőiparigazgatási Főosztály) gyakorolja. Lux László s. k., miniszterhelyettest A közlekedés- és postaügyi kormánybiztos 7/1957. (Közi. Ért. 2.) K. P. M. számú utasítása a helyi közlekedés főfelügyeletének átvételéről. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1956. évi 33. számú törvényerejű rendeletével 1956. december 31-ével megszüntette a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot; Ennek következtében a helyi közlekedés feletti főfelügye^ leti jogkört a jövőben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium gyakorolja. A helyi közlekedés főfelügyeleti jogkörének átvételével a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főfelügyelete alá kerültek 1957. január 1-től kezdődő hatállyal az alábbi — közvetlen tanácsi irányítás alatt működő — vállalatok, illetve közvetlen tanácsi hatáskörbe tartozó feladatok;