Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 15. szám

15. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 151 51. §. (1) A műteremlakásra nézve a szolgálati lakásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A műteremlakást a Művelődésügyi Minisztérium*) szolgálati lakásaként kell nyilvántartani. Vhr. 115. §. A műteremlakás bérlőjét a Művelődésügyi Minisztérium jelöli ki. 52. §. (1) A lakásbérlet általános szabályai — a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve — a szolgálati lakásra is vonatkoznak. (2) A szolgálati lakás bérére a mindenkor érvényes jogszabályok vonatkoznak. Ha a szolgálati lakás az ingatlankezelő szerv kezelésében áll, amíg a lakás üres, a bért a szerv köteles fizetni. Vhr. 116. §. A szerv akkor is köteles az üresen álló szolgálati lakás bérét megfizetni, ha a lakás bérlőjének kijelölésére halasztást kapott [R. 7. § (3) bekezdés]. Lakás mentesítése az igénybevétel alól 53. §. (1) Az a bérlő, aki a lakást hivatalos kiküldetés esetében, továbbá üdülés céljából, vagy családi körülményei miatt a visszatérés szándékával harminc napot meghaladó időre elhagyja, az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságtól mentesítő bizonyítványt köteles kérni. A lakásügyi hatóság az igazolt kérelemre a mentesítő bizonyítványt köteles kiadni. A mentesítés határozott időre szólhat; ennek tartama két évnél hosszabb nem lehet. A mentesítés időtartamát a mentesítő bizonyítványban fel kell tüntetni. (2) Mentesítés jár a tényleges katonai szolgálati idő, illetőleg tartalékos továbbképzés idejére, a külföldön szolgálatot teljesítők vagy tanulmányt folytatók, továbbá a gyógyintézeti ápolásban részesülők részére a szolgálati vagy tanulmányi idő, illetőleg a gyógykezelés tartamára. Azokat a dolgozókat, akik az ötéves terv nagylétesítményeinek megvalósításánál dolgoznak és állandó bérleti jogviszonyt ott nem létesítettek, munkaviszonyuk tartamára az állandó lakóhelyükön lévő lakásukra mentesség illeti meg. A munkakörüknél fogva lakóhelyüktől távol, változó helyeken (hajózási, építő- és szerelőipari stb. munkakörben) dolgozókat alkalmazásuk idejére ugyancsak mentesség illeti meg. Vhr. 117. §. A bérlő a mentesítő bizonyítványt a lakás elhagyását megelőzően köteles kérni. Ha ezt elmulasztja, a lakásügyi hatóság a Vhr. 71. §-ában foglaltak szerint jár el. *) Az 1956. évi 33. számú törvényerejű rendelet a Népművelési Minisztériumot megszüntette. Vhr. 118. §. A lakásügyi hatóság a men-s tesítés időtartamát az igazolt indokok alap-* ján határozatban állapítja meg. Vhr. 119. §. Nem kell kérni a lakás men-* tesítését, ba a bérlő családja a lakásban marad és a bérlő eltávozása folytán sincs a lakásban igénybevehető lakrész. 54. §. Mentesítés alá esik a lakás egy része is, ha azt az ott lakó családtag hagyja el mentesítésre jogot adó okból. 55. §, (1) A mentesség tartama alatt a bérleti jogviszony változatlanul fennáll. (2) Ha a mentesítés három hónapnál hosszabb .időre szól, a bérlő jogosult az egész lakást albérletbe adni, vagy használatra ingyen rmsnak átengedni. (3) A mentesítést szabályozó rendelkezések az albérletre nem vonatkoznak. Vhr. 120. §. A bérlő köteles a bérbeadóval előzetesen közölni, hogy mentesített lakását albérletbe adja, illetőleg másnak ingyenes használatra átengedi. Hl. A SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ, TANÁCSI RENDELKEZÉS ALATT ÁLLÓ LAKASOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK. 56. §. (1) A személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. előtt épült a) három szobásnál nagyobb lakóházakban lévő lakásokra; b) társasházban levő három szobásnál nagyobb lakásra (öröklakásra); c) szövetkezeti házban levő három szobásnál nagyobb lakásra (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás) a II. Rész rendelkezéseit a jelen Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az előző bekezdés alkalmazásában szobának kell tekinteni a 6 m2-t meghaladó alapterületű személyzeti szobát is. Vhr. 121. §. Személyi tulajdonban áll az a házingatlan, amely — akár részben is — természetes személyek, vagy a Vhr. 14. §-ában fel nem sorolt belföldi jogi személyek tulaj dona.