Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 15. szám

134 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám. aj a faépületben lévő helyiség, b) a kizárólag üdülési célokra szolgáló épületben lévő helyisig, kivéve, ha melegpadlója van, fűthető (füstcsatornája van) és a fal vastagsága a 2& cm-t meghaladja. (2) Rendeltetésére tekintettel nem minősül lakásnak, vagy lakás céljára alkalmas helyiségnek: a) az államhatalom és államigazgatás szervének, intézetének és intézményének elhelyezésére szolgáló épületben lévő hivatali és egyéb helyiség; b) a társadalmi, testnevelési, üdülési, kulturális, egészségügyi, oktatási és tudományos célra szolgáló épületben nem lakás céljára épült vagy használt helyiség; c) lakóházban lévő olyan helyiség, amely állami vagy társadalmi szerv elhelyezésére szolgál; d) a gyárépület, raktár, gépkocsiszín, áruház, szálloda, fogadó, munkásszállás, üzlethelyiség, irodaház. Vhr. 5. §. (1) Lakáshoz tartozó helyiségek: a lakószoba, konyha, előszoba (előtér), hall, fürdőszoba (fürdőfülke), WC. (árnyékszék), éléskamra, személyzeti szoba (fülke), padlás- és pincerész (rekesz), fáskamra, stb. Nem tartoznak a lakáshoz a lakók közös használatára szolgáló helyiségek. (2) A lakáshoz tartozik a lakással összefüggő minden olyan helyiség is, amelyet a bérlő, vagy a lakásban lakó más személy hivatásszerű tevékenység folytatására használ; pl. a lakással összefüggő orvosi rendelő, ügyvédi, mérnöki iroda, műterem, kisipari műhely. D. A TÁRSADALMI TULAJDONBAN ÁLLÓ HÁZBAN LÉVŐ LAKÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK. A bérleti jogviszony keletkezése. 3. §. (1) A társadalmi tulajdonban álló házban levő lakásra a bérleti jogviszonyt u) a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése, b) a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra nézve pedig a szerv intézkedése hozza létre. (2) A bérleti szerződést az a bérlő kötheti meg, akinek részére a lakást a lakásügyi hatóság kiutalta Vhr. 6. §. Társadalmi tulajdonban állanak az állam, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek házingatlanai, Vhr. 7. §. Társadalmi tulajdonban álló házban lévő lakásra a bérbeadó jogait gyakorolja: a) a tanács végrehajtó-bizottságának kezelésében álló lakásra az ingatlankezeléssel megbízott szerv vagy személy, b) a szolgálati lakással rendelkező szerv (Vhr. 14. §) kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban lévő lakásra, valamint a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra a .szerv által megbízott gondnok, házkezelő vagy ügyintéző. Vhr. 8. §. (1) Munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás valamely munkakört betöltő dolgozó részére a munkakör folyamatos ellátása érdekében a munkahelyen létesített lakás (pl. gondnok-, felügyelő-, kapus-, gépész-, házfelügyelő-, gátőrlakás). (2) A munkakörrel kapcsolatos S7ntgá1atj lakásra a bérleti jogviszonyt a munkaszerződés létesíti. *• §• Lakást csak olyan személy részére lehet kiutalni, aki a) lakással nem rendelkezik, b) lakással rendelkezik ugyan, de az nem éri el a jogos lakásigényének mértékét, illetőleg lakása egészségügyi szempontból nem megfelelő, vagy életkörülményei jelentős megváltozása folytán másik lakásra jogosult, c) lakását elcserélni kívánja-, d) megfelelő lakással rendelkezik ugyan, de szolgálati lakáshoz kívánják juttatni. Vhr. 9. §. Nem rendelkezik lakással az, aki hajléktalan, aki más lakásóban albérlőként, családtagként, vagy egyéb — nem bérlői — minőségben lakik. Vhr. 10. §. Egészségügyi szempontbél nem megfelelő a lakás, ha hatósági orvos megállapítása szerint a) a lakás az egészségié ártalmas (vizes, gombás, nyírkos, stb), vagy b) a bérlő., vagy a vele együttlakó személy egészségi állapota miatt (pl. fertőző beteg elkülönítése érdekében) másik lakás kiutalása indokolt. * §. (1) Nem utalható ki lakás annak, a) aki lakásáról meghatározott személy részére lemondott (32. §) vagy lakását korábbi jogszabályok alapján eladta és ettől az időtől számítva három év még nem telt el; b) akit kiutasítottak (kitiltottak) valamely helységből — ugyanabban a helységben. (2) Nem jelölhető ki a lakás bérlőjéül az a személy, aki a lakást a bérleli jogviszony létesítésére