Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 11. szám

110 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám. vékenységet. A zöldségfélék közül egy növényre egy községben csak egy vállalat (földművesszövetkezel) köthet szerződést. A termelési szerződések megkötésénél a termelői önkéntesség elvét a legszigoi-úbban meg kell tartani.A megyei irányszámok elérése sem járhat az önkéntesség megsértésével. 3. Az 1956, 57. gazdasági évben szerződéssel termelt vetőmagvak és egyéb termények átvételi árát és feltételeit az 1/1957. (II. 6.) F. M. A. H. számú rendelet tartalmazza. 4. A megyei mezőgazdasági oszályok vezetői a) kísérjék állandóan figyelemmel a szerződéses termelés agrotechnikai és egyéb legfontosabb kérdéseit (tájtermelés kialakítása, szerződéskötés, s ezzel összefüggésben a szerződési önkéntesség megtartása, szerződéses területek elaprózásának meggátlása, vetőmagkiszállítás, vetés, termelés szakmai irányítása, betakarítása, szerződési feltételek mindkét fél részéről történő megtartása, gépesítés, stb.), b) tartsanak kapcsolatot — szükség szerint megbeszélést — a megye területén működő termeltető vállalatok megbízottaival és a földművesszövetkezetek termeltető tevékenységét irányító Megyei Szövetkezetek Szövetsége (MÉSZÖV) képviselőjével, s azokkal egyetértésben tegyék meg a megfelelő intézkedéseket, c) szerezzék meg tájékozódás céljából a termeltető vállalatoktól a működési területükön termelt növényekre vonatkozó szerződés-nyomtatványok egy-egy példányát, d) gondoskodjanak a termeltető vállalatokkal együtt arról, hogy a sajtó és egyéb hírközlő szervek útján a termelők minél szélesebb körben megismerjék a megye területén termelt fontosabb szerződéses vetőmagvak és egyéb termények termelési feltételeit és átvételi .árát. 5. A szerződéses termelés menetéről a megyei mezőgazdasági osztályok megkeresésére a termeltető vállalatok adjanak tájékoztatást. Soós Gábor s. k., miniszterhelyettes. A kereskedelemügyi miniszter 15/1957. (K. É. 7.) Bk. M. számú utasítása az árurészletügylet egyes pénzügyi kérdéseinek átmeneti rendezéséről. (Kivonatos szöveg.) Az árurészletügyletnek 1956. évi október hó 23-át követő eseményekkel kapcsolatos pénzügyi kérdéseit az alábbiakban szabályozom: 1. Elmaradt részletek behajtás... a) Ha a vevő 1956. évi október hó 23-át követően a részletfizetési kötelezettségének nem tett eleget a vállalat igazgatója az elmaradt részletek utólagos törlesztésére 3—6 havi fizetési haladékot engedélyezhet. Ilyenkor az elmaradt részleteket a törlesztésre engedélyezett hónapokra egyenlő arányban kell elosztani és ezeket a rendes havi részlettörlesztéssel egyidejűleg kell befizetni. b) Ha a vevő jelenlegi szociális helyzete (az októberi eseményekkel kapcsolatos nagyobbmérvü kárcsodás, munkaképtelenséggel járó sebesülés, betegség stb.) indokolja, a vállalat igazgatója méltányosságból az elmaradt részletek megfizetésére három havi kamatterhes haladékot engedélyezhet. Az engedélyezett haladékkal az eredeti részletfizetési határidő meghosszabbodik. E kedvezmény indokoltságának feltételeit hiteltérdemlően (a tanács által kiállított igazolással) bizonyítani kell. 2. A részletre eladott tárgyak megsemmisülésekor fcövetendő eljárás. a) Ha a részletre eladott és ki nem fizetett tárgy október 23-át követő események kapcsán megsemmisült, az ezzel keletkezett kárt a vállalat és a vevők között meg kell osztani. A kár megosztás mérve (aránya) a tulajdoni érdekeltséghez igazodik és ennek megfelelően a vevő által október 23-ig fizetett előleg, vételárrészlet és kezelési költség díja a vállalatot illeti, míg a vevő a további részletek megfizetése alól mentesül. b) A részletre vásárolt tárgy megsemmisülése csak hiteltérdemlő (a tanács által kiállított) igazolás alapján vehető tudomásul. Ezeket a károkat az igazgató írásbeli engedélye alapján haladéktalanul el kell számolni a Részletügyletből eredő hitelezési tartalék számla terhére. 3. Az ismeretlen helyre távozott vevőknél követendő eljárás. Ha a vevő október 23-át követően ismeretlen helyre távozott és az esedékes részletek a vállalathoz nem folynak be, a vállalat követelését az alábbiak szerint érvényesíti: a) ha a részletre vásárolt tárgyat a tanács vb. pénzügyi osztálya a 8,1956. (XII. 13.) Korm. sz. rendelet, illetőleg 2H/1956 (P. K. 46.) P. M. utasítás* alapján zár alá vette, a tárgy feloldása — és ha a tanács a tárgy megőrzését másra bízta, úgy a tárgy kiadása — iránt haladéktalanul intézkedni kell. A visszaszállított tárgyat az árurészletügyletről szóló 21/1956. (K. É. 7., T. K. 11.) Bk. M. sz. utasítás 3 § (3) bek. b) ponljában foglaltaknak megfelelően az 5. § szerint, kell értékesíteni. Az új értékesítéssel járó esetleges bevételi többletet a vállalat 1957. március 31-ig a vevő javára elkülönítetten kezeli. (Az így kezelt többletet a Magyar Nemzeti Bank a vállalati hiteligények elbírálásánál forrásként figyelembeveszi); b) ha a tanács a részletre eladott és zár alá vett tárgyat a 211/1956. (P. K. 46.) P. M. sz. utasítás 5. pont (4) bekezdése alapján értékesítette, a befolyt és a tanács letéti számláján kezelt vételárból kell a hátralékos részletek átutalását kérni; c) ha a részletre eladott tárgyat a tanács nem vette zár alá, hanem az harmadik személy birtokában van, a vállalat a jelen utasítás 3 a. pontja értelmében jár el. 4. Eljárás a vevő racionalizálása, vagy csökkent foglalkoztatása esetén. Ha a vevőt 1956. október 23-a és 1957. március 31-e között racionalizálták és nem helyezkedett el, vagy lényegesen alacsonyabb fizetéssel helyezkedett el a) a vállalat igazgatója a vevő új fizetésének figyelembevételével az 1957. február 1. után esedékes részletek törlesztési idejét a hátralékos törlesztési idő kétszereséig, * Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1957. évi 1. száma is közli.