Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 7. szám

7. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 69 (2) Az (1) bekezdésben említett esetben az eladási ár megállapításához szakértőt (bírósági végrehajtó, zálogházi becsüs stb.) lehet igénybevenni. Ezért a ténykedéséri a szakértők az érvényben lévő szakértői díjazásban részesülhetnek. (3) A felesleges és nélkülözhető vagyontárgyak feltárását és azoknak szabályszerű módon történő értékesítését (elszámolását) a Magyar Nemzeti Bank helyszíni vizsgálatai során ellenőrzi. (4) Az átadásra kerülő vagyontárgyak és a szállítással kapcsolatos költségek ellenértékét az eladó és a vevő a Bank által szabályozott, érvényben lévő fizetési módozatok figyelembevételével köteles elszámolni, 5. §. Nagyszámú értékesítendő vagyontárgy esetén — a szállítási és raktározási költségek csökkentése érdekében — lehetőséget kell biztosítani a Bizományi Áruház Vállalat részére, hogy az értékesítést a helyszínen végezze el. 6. §. A helyszínen nem értékesített vagyontárgyak raktározásához szükséges helyiségek biztosításáról — a Bizományi Áruház Vállalat felkérésére — az Áruraktározási Hivatal a Fővárosi Tanács Közületeket Elhelyező Csoportjával együtt gondoskodik. 7. §. (1) Költségvetési szervek és költségvetési folyószámlás, szervek irodai berendezéseket és felszereléseket — a Pénzügyminisztérium előzetes jóváhagyásával — könyvátírás útján adhatnak át egymásnak. (2) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok és járási (városi, városi kerületi) tanácsok felesleges irodai berendezéseiket, felszereléseiket'elsősorban a községi tanácsoknak adják át. (3) A szervek felszabaduló vagyontárgyaikat vállalatok és szövetkezetek részére csak térítés ellenében adhatják át. (4) A felszabaduló vagyontárgyakat bérbeadni nem lehet. 8. 5. A megszűnő szervek helyiségeibe beköltöző szerveknek és magánosoknak az ott található vagyontárgyakat leltár szerint át kell venniök és az elszállításig, illetve értékesítésig meg kell őrizniök. 9. §. A megszűnő sportegyesületek, sportkörök vagyontárgyainak megőrzéséről az illetékes szakszervezeti központ gondoskodik. Azonos eljárás követhető azoknál a kultúrlétesítményeknél és kullúrcsoportoknál, amelyeknek folyamatos működése nem biztosítható. A vagyontárgyakat leltár szerint könyvátírás útján kell átadni. 10. §. Az értékesítésből származó bevételeket a szervek 50 Működési és egyéb bevétel rovatán kell elszámolni. Megszűnő 6zervek esetében a bevételeket a Pénzügyminisztérium 103.600 számú Egyéb állami bevételek elnevezésű számlájára kell befizetni. 11. §. (1) A jelen utasítás hatálya nem terjed ki a gépkocsik értékesítésére. (2) A 64/1935. (P. K. 20.) P. M. számú utasítás 6. §-a, továbbá a jelen utasítással ellentétes egyéb rendelkezései hatályukat vesztik. Kossá István s. k., pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter 113/1957. (P. K. 5.) P. M. számú utasítása a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről kiadott IC/1956. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet végrehajtásának egyes kérdéseiről. A munkabérek elszámolását szabályozó 5447/1950. OMB, határozatnak a részfizetés mértékére vonatkozó 6/c. pontját az alábbiak szerint módosítom: A részfizetés alkalmával, további intézkedésig, a ténylegcsen ledolgozott időre — az érvényben levő rendelkezések figyelembevételével — kiszámított hozzávetőleges kereset számolható el. A levonások elszámolásának módja nem változik. Antos István s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. A pénzügyminiszter 114/1957. (P. K. 5.) P. M. számú utasítása a feljelentői és felderííői jutalomról. 1. §• (1) A lakosságot (magánszemélyeket) terhelő illetékkel, termelői, árkiegyenlítési és fényűzési forgalmi adóval (a továbbiakban: adó) kapcsolatban elkövetett pénzügyi bűntett, illetőleg szabálysértés esetében a feljelentőt és a felderítőt együttesen a jogerősen kiszabott megrövidített adó húsz százalékával egyenlő összegű juta'.om illeti megj (2; A kiutalható jutáim együttes összege nem lehet magasabb, mint a kiszabott és befizetett pénzbüntetés, illetőleg pénzbírság. 2. §. • (1) Feljelentőnek azt kell tekinteni, aki a pénzügyi szervvel az adórövidítés — adatokkal alátámasztott — alapos gyanúját közölte. (2) Felderítőnek azt a pénzügyi (pénzügyőrségi) dolgozót kell tekinteni, aki a pénzügyi bűntett, illetőleg szabálysértés felderítését célzó eljárásra illetékes és az eljárásban ténylegesen részt is vett. Felderítőnek nem tekinthető az, aki az eljárást felügyeleti jogon felülvizsgálta.