Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 7. szám

58 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám. (2) A jelen, törvényerejű rendelet végrehajtásiról az igazságügyminiszter és a földművelésügyi miniszter gondoskodik. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 10. számú törvényerejű rendelete a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a > földtulajdon és földhasználat megszilárdítására az alábbiakat rendeli: Vitás tulajdoni és használati kérdések rendezése. 1. §. (1) A földbirtokpolitikai intézkedésekből (tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel stb.), mezőgazdasági termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok, továbbiakban: termelőszövetkezetek) feloszlásából, illetőleg a termelőszövetkezeti tagság megszűnéséből eredő, továbbá a termelőszövetkezetek és más személyek között a föld és épület tulajdonjogával, valamint használatával kapcsolatban a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogviták rendezését 1957. október l-ig be kell fejezni. (2) A folyamatos termelés érdekében az 1956 57. gazdasági évben minden termelő részére annak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor gazdálkodik, illetőleg amelyet a termelőszövetkezetből történt kilépése esetén részére kijelöltek, vagy 1957. március l-ig kijelölnek. Az érdekeltek a föld használatát kölcsönös megegyezés alapján a folyó gazdasági évre ettől eltérően is rendezhetik, kötelesek azonban az erre vonatkozó megegyezést legkésőbb 1957. március l-ig a községi tanács végrehajtó bizottságának bejelenteni. (3) Az 1957/53. gazdasági évtől kezdődően a földek tulajdonára és használatára a jelen törvényerejű rendelet alapján végrehajtott rendezéssel kialakított állapot az irányadó. 2. §. A mezőgazdasági termelés érdekeinek megfelelő állapot kialakítása végett a vitás földtulajdoni és földhasználati kérdések rendezését és a kártalanítások (.3. §.) céljára szolgáló ingatlanok kijelölését az alábbi irányelvek szerint kell végrehajtani: a) Állami, kísérleti, tan- és célgazdaságnak (továbbiakban: állami gazdaság) és termelőszövetkezetnek a törvényesen kialakított területét elhelyezésében megváltoztatni, vagy csökkenteni nem szabad. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a termelőszövetkezetből történt kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokra. b) A termelőszövetkezetből kilépők részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, ilyen hiá-< nyában a tábla szélén fekvő földekből kell kiadni. c) Az 1956. október 1- és a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése közötti időben feloszlott termelőszövetkezetek földterületéből a volt termelőszövetkezeti tagok részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű földet kell kiadni. Az ezután fennmaradó területet a meglévő nagyüzemi épületek körül összefüggően kell kialakítani és azt — állami tartalékföldként — kizárólag termelőszövetkezet, termelői társulás vagy állami gazdaság céljára szabad felhasználni. d) Az állami tartalékföldekből kizárólag a 25 kat. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő területeket lehet felhasználni, elsősorban azokat, amelyek a községi tanács kezelésében vannak, ha pedig ezek nem elegendők vagy nem megfelelők, a kishaszon^ bérbe adott ilyen földeket. e) A fenti rendelkezések figyelembevételével a helyi lehetőségek között a földek kijelölésénél az érdekeltekkel való megegyezésre kell törekedni. Ennek érdekében a földek tulajdoni és használati viszonyainak rendezése során az érdekeltek egymással önkéntes megegyezés alapján földjeik kicserélésére szerződést köthetnek; az 1957. október l-ig végrehajtott ilyen földcserék nem esnek il*e-= ték alá. 3. §. (1) Kártalanítást kaphatnak azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek, akiknek földjét 1949. szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján vagy más módon kártalanítás nélkül igénybevették. (2) A sérelmet szenvedett földtulajdonosokat — a (3) bekezdésben megjelölt területi korlátok között és a helyi lehetőségekhez képest — az igénye bevett földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű csereingatlannal kell kártalanítani. (3) Kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a dolgozó kisemberek közül a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb 10, más dolgozó kisemberek legfeljebb 1 kat. hold csereingatlant kaphatnak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonbérletében vagy bármely címen használatában lévő összes földterület a kártalanítás beszámításával a 25, illetőleg az 1 kat. holdat nem haladhatja meg. (4) Ha a kártalanítás céljára a községben elegendő állami tartalékföld nincsen, az igénylök gazdálkodási körülményeire figyelemmel a kártalanítás mértékét csökkenteni lehet. Elsősorban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsaládú igénylőket kell kielégíteni. Csereingatlan hiányában pénzkártalanítást megállapítani nem lehet. 4. §. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951. augusztus 1- után felajánlották vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet visszaadni,