Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 60. szám

60. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 327 A pénzügyminiszter 204/1956. P. M. számú utasítása a havidíjas vállalati, hivatali és intézményi dolgozók november hó első felére járó illetményeiről. L Mindazon vállalati, hivatali és intézményi havidíjas dolgozók részére, akik a munkát a Forradalmi MunkásParaszt Kormány rendelkezései szerint november 10-ig felvették és rendszeres, tényleges munkát végeztek, a korábbi pénzügyminiszteri rendelet szerint november 1—10-ig terjedő időre folyósítható legfeljebb 5 napi fizetésnek megfelelő előlegen felül, a tényleg munkában töltött munkanapokra a napi átlagbér fizetendő ki. 2. Azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol a dolgozók a munkát felvették, de a termelési előfeltételek hiányában őket foglalkoztatni nem tudták, a november 1—10-ig terjedő időre folyósítható előlegen felül á munka felvétele utáni napokra a napi átlagbér fizethető. Hasonló elbírálás alá esnek azok a dolgozók, akik november 10-e után önhibájukon kívül távol voltak és távollétüket a vállalatoknál a munkástanács, hivatalokban és intézményeknél a vezető által elfogadott okkal Indokol ták. 3. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány november 7-én kelt rendelete alapján nem folyósítható bér az esetben, ha az üzem dolgozói munka beszüntetés mellett döntöttek és a munkát nem vették fel. Nem folyósítható bér azoknak a dolgozóknak sem, akik a munkát a kormány rendelkezései ellenére egyénileg nem vették fel. 4. Érvényben marad az a korábbi rendelkezésem, amely szerint azoknak, akik november 1. és 10. között termelő munkát végeztek, illetve kórházi, hivatali rendszeres teendőket láttak el, erre az időre megfelelő rendeletek szerinti illetmény jár. 5. Utasítom a Magyar Nemzeti Bank fiókjait, hogy a munkabérek kifizetéséhez szükséges összegek folyósításánál a fennálló rendeletek betartását ellenőrizzék és az ezt meghaladó bérek folyósítását tagadják meg. Kossá István s. k., pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter 20971956. (P. K. 45.) P. M. számú utasítása a költségvetésből gazdálkodó szervek leltározásáról és a károk megállapításáról. A társadalmi tulajdon védelme és a népgazdaságot ért károk megállapítása érdekében a következőket rendelem: 1. §. (1) Valamennyi költségvetésből gazdálkodó szerv — ideértve a tanácsokat is — (a továbbiakban: költségvetési szerv) köteles eszközeit (aktíváit) és forrásait (passzíváit) leltározni. (2) A leltározást a költségvetési előirányzat alapján gazdálkodó szervek, intézetek és intézmények állóeszközeinek, valammt készleteinek nyilvántartásáról szóló 318/140/1952. (P. K. 80.) P. M. számú utasítás I. számú mellékletének 21. és 59. pontjában, valamint a II. melléklet 4. és 7. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni. A leltározást haladéktalanul meg kell kezdeni és legkésőbb az év végéig be kell fejezni. (3) Az állóeszközök leltározását a nyilvántartásokkal való összehasonlítás (rovancsolás) útján csak abban az esetben lehet elvégezni, ha az állóeszközök érintetlenek maradtak, megőrzésük és megóvásuk teljes mértékben biztosított volt. Ha azonban az állóeszközöknek egy részét kár érte, a költségvetési szerv vezetője a gazdasági vezetővel egyetértésiben határoz, hogy valamennyi állóeszközt, vagy annak melyik részét kell közvetlen felvétellel vagy rovancsolással leltározni. (4) A készletek leltározásánál a 318/140/1952. P. M. számú utasítás I. számú mellékletében előírt „Készletellenőrzési jegyet" csak azokról a készletekről kell készíteni, amelyeknél a tényleges készlet a nyilvántartás szerinti készlettel nem egyezik. Ha a tényleges készlet a nyilvántartással egyezik, annak igazolásául a leltározók a raktári fejlapot kézjegyükkel és a kelet feltüntetésével tartoznak ellátni. 2. §. (1) Az 1956. évi október hó 23. napja utáni .események folytán keletkezett károk megállapítása tekintetében a következők az irányadóin Az épületekben, berendezésekben, gépekben, készietekben bekövetkezett károk megállapítására kármegállapíló bizottságot keÜ alakítani. A kármegállapító bizottság tagjait elsősorban a műszaki dolgozók közül kell kijelölni és tagja a gazdasági vezető is. Maguknál a tanácsoknál a kármegállapító bizottság vezetője a pénzügyi osztály kijelölt dolgozója (községekben a végrehajtó bizottság titkára vagy gazdálkodási előadója). A bizottság köteles gondoskodni "a kármegállapítási munkálatok megszervezéséről, a munkálatokat végző dolgozók kijelöléséről, a kármegállapítási jegyzőkönyvek elkészítéséről és hitelesítéséről. (2) A károkat a leltározás során kell megállapítani és igazolni, hogy azok az 1956. évi október hó 23. napja utáni események folytán keletkeztek. (3) Az állóeszközökben bekövetkezett károkat a legfontosabb műszaki és nyilvántartási adatok felsorolásával az alábbiak szerint kell a kármegállapító jegyzőkönyvbe felvenni: a) a teljesen használhatatlanná vált (megsemmisült) állóeszközökkel kapcsolatban a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni á megsemmisült állóeszköz bruttó értékét, valamint az arra eső értékcsökkenést; b) ha az állóeszközt részleges kár érte, a jegyzőkönyvben az állóeszközök bruttó értékén, valamint az arra eső értékcsökkenés összegén kívül a kár mértékét %-ban kifejezve fel kell tüntetni; c) a megsemmisült vagy megrongálódott állóeszközre eső értékcsökkenést a KÁLÁSZ 1. számlaosztálya általános magyarázata, illetőleg a 3/1955. (P. K. L) P. M. számú utasítás és melléklete rendelkezései szerint kell kiszámítani. (4) A készletekben bekövetkezett teljes vagy részleges károkat a rendelkezésre álló nyilvántartások alapján kell megállapítani. A kármegállapítási jegyzőkönyvben a természetes mennyiségi adatokat kell feltüntetni, a kár összegét pedig a nyilvántartásban alkalmazott egységáron kell kiszámítani. (5) A megrongálódott és így nem teljes használati értékű készleteknél a kárt a nyilvántartott érték és a csökkent értéle különbözetéből adódó összegben kell megállapítani. (6) A kár megállapító jegyzőkönyveket a bizottság tagjainak aláírásukkal kell hitelesíteniük és a központi szervelaiél annak egy példányát, tanácsoknál pedig kettő példányát a közvetlen felügyeletet gyakorló szei"vnek kell beküldeni. A községi tanácsok a felügyeletük alá tartozó intézmények kármegállapító jegyzőkönyveinek egy példányát a járási tanácsok pénzügyi osztályaihoz, a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervei pedig a hozzájuk beérkező jegyzőkönyvek egy példányát a végrehajtó bizottság pénzügyi osztályához küldik meg.