Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 59. szám

814 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. fezám. (2) Ha a köznyugalom helyreállítása és a társadalom rendjének védelme halálbüntetés alkalmazását nem teszi szükségessé, ia rögtönílélő bíróság halálbüntetés helyeit tíztől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést szabhat ki. (3) Arra a terheltre, aki a bűncselekmény elkövetésekor huszadik évét még nem töltötte be, halálbüntetés helyeit tíz évtől 15 évig terjedő-börtönbüntetést, ha pedig a terhelt a bűncselekmény elkövetésekor életének tizennyolcadik évét nem töltötte be, öt évlöl tíz évig terjedhető börtönbüntetést kell kiszabni. (4) A (2) és (3) bekezdés esetén kívül a büntetés további enyhítésének helye nincs. (5) Ha a rögtönbíráskodási eljárás alá vont bűncselekmény tekintetében a terhelt felmentésének feltételei (Bp. 180. §) forognak fenn, a rögtönítélő bíróság a terheltet a vád alól ítélettel felmenti. 11. §. (1) Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni. (2) A rögtönítélő bíróság előtt tartott tárgyalásról, valamint az ítélethozatalt megelőző zárt ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvnek magában kell foglalnia a tanács tagjainak a terhelt bűnösségére vonatkozó szavazatát és azt az elnökön kívül a tanács valamennyi tagjának alá kell írni. Ez utóbbi jegyzőkönyv zárt borítékban az iratokhoz csatolandó. V. A végrehajtás. 12. §. A rögtönílélő bíróság határozatai ellen — a perújítás és a törvényesség érdekében használt perorvoslat kivételével — perorvoslalnak nincs helye. 13. §. (1) Ha a terheltei halálra ítélték, a röglönílélő bíróság a Bp. 240. §-ának (2) —(3) bekezdésében szabályozott eljárás után nyomban határoz abban a ké rdésben, hogy az elítéltet kegyelemre ajánlja-e .vagy sem. A kegyelemre ajánlás kérdésében a tanáé- csak egyhangúan hozhat elutasító határozatot. (2) Ha a rögtönílélő bíróság a halálraítéltet kegyelemre ajánlja, az ügy iratait az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint az ügyésznek és a rögtönítélő bíróságnak a véleményével együtt azonnal az igazságügy-miniszterhez terjeszti fel. Ebben az cselben a halálbüntetés végrehajtását a kegyelem tárgyában hozandó döntésig fel kell függeszíeni. (3) Ha a rögtönítélő bíróság az elítéltet r.em ajánlja kegyelemre, a halálbüntetés végrehajíá-a iránt intézkedik. A kegyelmi kérvénynek a büntetés; végrehajtására nincs felfüggesztő hatálya; a büntetést az ítélet kihirdetésétől számított 2 órán belül végre kell hajtani. 14. §. A börtönbüntetés végrehajtását a rögtönílélő híróság ítéletének kihirdetése után azonnal foganav.-á kell venni. VI. Vegyes rendelkezések. 15. §. N Ha a rögtönítélő bíróság az ügyet nem találja rögtönbíráskodási eljárás alá tartozónak, vagy ha büntető ítélet abból az okból nem hozható, mert egyhangú határozat nem jött létre, vagy ha a terhelt ellen súlyos gyanú okok forognak fenn ugyanarra nézve, hogy a terhére rótt bűncselekményt elkövette, de bűnösségének bizonyítása a törvényes haláridőn (7. §.) belül nem sikerül, vagy ha a tárgyalás során derül ki, hogy a terheltet nem lehetett volna rögtönítélő bíróság elé állítani [5. §. (2) —(3)] bekezdés], vagy végül, ha a törvényes határidőn belül ítéletet hozni egyáltalán nem lehet, a röglönítélő bíróság az ügyet az általános szabályok szerint hatáskörrel bíró és illetékes rendes bírósághoz teszi át. 16. §. (1) A rögtönbiráskodás megszüntetése iránt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa intézkedik. A rögtönbiráskodás megszüntetését ugyanúgy ki kell hirdetni, mint annak elrendelését. (2) A rögtönítélő bíróság előtt folyamatban levő ügyekben — ideértve azon ügyeket, amelyekben már halálos ítéletet hoztak, de azt még végre nem hajtolták — a rögtönítélő bíráskodás megszüntetése ulán az ügyet a rendes bírósághoz kell áuemii, amely úgy jár el, mintha a rögtönítélő bíróság előtt az eljárás meg sem indult volna. A már kiszabott börtönbüntetés végrehajtását a rögtönbíráskodási eljárás megszüntetése nem érinii. 17. §. (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. (2) A jelen rendelet hatálybalépésével a rögtönbiráskodás eljárási szabályainak megállapítása tárgyában kiadott 8.020/1939. M. E. számú rendelet hatályát veszti. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke.