Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 59. szám

59. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 811 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 29. számú törvényerejű rendelete a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályozásáról. Egyes üzemeknél, gyáraknál a szabotázs elleni védelemre szervezeit munkásőrségekbe bűnöző és ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségekel eredeti céljaikkal ellentétes, a munkásosztály érdekeit sértő tevékenységre igyekszenek, rávenni. Szükségessé váll emialt a munkásőrségek fegyverviselésének törvényes alapon való rendezése. Ennek érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli: 1- §• A gyárakban (üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél) szervezett munkásőrségek vezetői és tagjai 1956. december 12-én 24 h-ig kötelesek a birtokukban lévő lőfegyverekel (lőszert, robbanóanyagot stb.) az illetékes rendőrhatóságnál bejelenteni és a fegvverek stb. tartására engedélyt kérni. 2. §. A fegyvertartási kérelem elbírálásáig a munkásőrség fegyverét megtarthatja. 3. §. Azt a munkásőrségvezetőt és munkásőrséglagot, aki a bejelenlést. szándékosan elmulasztja, illetve más módon meghiúsítja, vagy pedig a fegyvertartásra vonatkozó kérelem esetleges elutasításának hatósági közlése után is fegyvert stb. tart, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 28. számú törvényerejű rendeletében meghatározott rögtönbíráskodási eljárás alá kell vonni. 4. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dobi István s. k., Kristóf István s. k., a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki TanácsánaV Elnöki Tanácsának elnöke. titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 30. számú törvényerejű rendelete a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 55. § (1) bekezdése a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot. Annak érdekeben, hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyok között a magyar dolgozók érdekeinek megfelelően az állampolgárok az Alkotmányban biztosított gyülekezési jogukat zavartalanul gyakorolhassák és a gyűlésező, vagy felvonuló dolgozókat felelőtlen rendbontó elemek meg ne zavarhassák, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a követ-1 kezőket rendeli: 1. §. Jelen törvényerejű rendelet kihirdetésétől számított egy hónapig nyilvános gyűlést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján lehet rendezni. 2. §. A nyilvános gyűlés vagy felvonulás rendezésére engedélyt legalább három nappal előbb a budapesti, megyei vagy megyei jogú városi rendőrkapitányságnál kell kérni. 3. §. A gyűlések, felvonulások rendjének bizto-i sításáért a rendező szerv felelős. 4. §. Az illetékes rendőrkapitányság megtilthatja a nyilvános gyűlést vagy felvonulást, ha a rend fenntartását nem láí ja biztosítottnak. 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nc;m esik. büntettet követ el és 6 hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntetendő az, aki engedély nélkül gyűlést, illetőleg felvonulást kezdeményez, szervez, vagy vezet. (2) Bűntettet követ el és 1 évig terjedő börtönnel büníeten.dő, aki engedély nélkül rendezett gyűlésen, illetőleg felvonuláson az engedély hiányáról tudva résztvesz, vagy a gyűlés, illetőleg a felvonulás színhelyét a hatóság felhívására nyomban el nem hagyja. 6. §. Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dübt István s. k.( a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kristóf István s. k , a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 31. számú törvényerejű rendelete a közbiztonsági őrizetről. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ellenforradalmi elemek, valamint a közbiztonság és a közrend helyreállítását, illetőleg megszilárdítását gátló személyek káros tevékenységének megakadályozására az alábbiakat rendeli el: 1. §. Azt, akinek tevékenysége, illetőleg magatartása a közrendet, közbiztonságot, különösen a termelő munka és a közlekedés zavartalanságát ve-