Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 58. szám

58. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 807 A földművelésügyi miniszter 65/1956. (XI. 27.) F. M. számú utasítása az egyes termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezetekből való kilépésénél és a termelőszövetkezetek feloszlásánál követendő eljárásról. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja a mezőgazdasági termelés általános fej­lesztésének anyagi támogatásán túl kinyilvánította, hogy ia jövőben is helyesli és anyagilag nagymér­tékben segíti a parasztság önkéntességén alapuló szövetkezeti gazdálkodását. A begyüjLé6i rendszert és a gazdálkodást korlátozó bürokratikus terve­zés megszüntetésével most már kizárólag a ter­melőszövetkezet "tagságának van joga ;a termelés és értékesítés megszervezésére-, a termelőszövet­kezet életének irányítására. így a jövőben ia ter­melőszövetkezet jövedelmező gazdálkodásának megszervezése a tagság belső ügye. A múltban a termelőszövetkezetek szervezésében elkövetett erő­szakosságok és az elmúlt évek gazdálkodásának hibái miatt most a termelőszövetkezetek egyes tag­jai ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből és esetenként, egyes termelőszövetkezetek tagsága a teljes felosztás mellett dönt. Az egyes termelőszövetkezeti tagoknak a ter­melőszövetkezetből való kilépésénél, illetve a ter­melőszövetkezetek feloszlásánál az alábbi irány­elveket kell betartani: 1. A termelőszövetkezeteknek javasolni kell, hogy az 1956. év gazdálkodásáról a zárszámadást szabályszerűen készítsék el. 2. A zárszámadást a tagok közgyűlésen tárgyal­ják meg. A közgyűlésen a zárszámadáson túl is­mertessék a forradalmi munkás-paraszt kormány­nak a parasztság szövetkezeti gazdálkodásának anyagi támogatásával kapcsolatos álláspontját. A termelőszövetkezet tagsága ennek alapján döntsön e termelőszövetkezet további sorsáról. 3. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagság vagy annak egy része továbbra is szövetke­zeti alapon kíván gazdálkodni, gondoskodjanak a szövetkezeti gazdálkodás jövő évi feltételeiről. Ezek a termelőszövetkezetek biztosítsák a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagot, a közös állatállo­mány takarmányát és a szövetkezeti gazdálkodás folytatásához szükséges egyéb alapokat. 4. Amennyiben a termelőszövetkezet egyes tagjai a termelőszövetkezetből való kilépés mellett dön­tenek, az elszámolás módjáról a velük történő megegyezés alajjján a közgyűlés dönt. A kilépő tagoknak a földet, jószágot és felszerelést kizáró­lag a belépéskor bevitt mértékig lehet kiadni. Amennyiben a bevitt állat és felszerelés nincs meg, a közgyűlés elhatározhatja, hogy helyelte — azonos értékben — más jószágot és felszerelést ad ki, vagy pedig az ellenértéket készpénzben meg­téríti. Ha a kilépő tag a bevitt állatokért és felszere­lésért az ellenértéket már megkapta, ennek össze­gét a vele történő elszámolásnál figyelembe kell venni. A kilépő tag részére a belépéskor bevitt földdel azonos értékű földet elsősorban a termelő­szövetkezet tagosítatlan földterületéből, ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén kell kimérni. Tehát a termelőszövetkezet összefüggő tábláit megbontani nem szabad. 5. Feloszlottnak csak az a szövetkezet tekinthető, ahol a tagság egésze a feloszlás mellett dönt. Ha valamelyik szövetkezet feloszlik, a közös nagyüzemi épületeket és a nagy gépeket (darálók, traktorok, vontatók, teherautók, szeszfőzdék síb.) lebontani és széthurcolni nem lehet. Ezeket a nagy gépeket, berendezéseket és épületeket át kell adni a községi tanácsnak megőrzésre és hasznosításra. Az átadóit épületeket és gépeket terhelő beruhá­zási hitelek visszafizetése alól a termelőszövetke­zeteket, illetve a kilépő tagokat az. állam mente-­siti. A feloszlott termelőszövetkezet egyéb állami kötelezettségeiért a tagok egyetemlegesen felelő­sek. Ezeket a kötelezettségeket (üzemviteli, közép­lejáratú, állatvásárlási, munkaegységhilelek, rövid­lejáratú hitelek, adók, biztosítási, gépi munkadíj stb.) a feloszlott termelőszövetkezet a rendelke­zésre álló vagyonból köteles rendezni. A termelőszövetkezet kötelezettségeinek rende­zésénél a termelőszövetkezet egész tehermentes va­gyonát — ideértve az államnak átadott épületeket és nagy gépek tehermentes részét is — fedezetként figyelembe kell venni. Abban az eseíben, ha a rendelkezésre álló va­gyon erre nem elegendő, a még fennmaradó tar­tozásokkal a tagokat egyénileg meg kell terhelni, finnek módjáról és kifizetési idejéről a kormány külön intézkedik A közgyűlés elhatározhatja, hogy a tagok állal bevitt állatokat és felszereléseket kiadja. A bevitt állatok és jószágok ellenértékeként a termelő­szövetkezet állal már megtérített összegeket az egyes tagok tartoznak a termelőszövetkezetnek visszafizetni. Az állam iránt' kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon feloszlásának módjáról és mértékéről a közgyűlés dönt. A feloszlott termelőszövetkezet kezelésében volt földből a termelőszövetkezeti tagoknak annyi, il­letve olyan értékű földet kell kiadni, mint amennyit az egyes tagok a belépéskor bevittek. A tagok jo­gos földigényének kiadása után megmaradó föld­területet elsősorban a közös épületek körül kell meghagyni, amelyet állami tartalékterületként kell kezelni s hasznosításáról rövidesen intézkedem. Jelen utasítás végrehajtásáért a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságának, valamint a megyei jogú városi tanács vb. mezőgazdasági osz­tályának vezetőjét teszem felelőssé. Ezen utasítás az 1956. évi feloszlásokra és kilé­pésekre vonatkozik Dögei Imre s. k., földművelésügyi miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents