Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 58. szám

58. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 795 A kormány a parasztság szabad elhatározására bízza iá gazdálkodási mód megválasztását, tehát a szövetkezetek fenntartásának, alakításának, vala­mint a szövetkezés formáinak megválasztását. Azon termelőszövetkezetek feloszlásának módjáról, amelyek azt az elmúlt hetekben kérték, valamint a kii epés szabályozásáról a földművelésügyi minisz­ter külön intézkedik. A kormány eltökélt szándéka, hogy minden ren­delkezésre álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére és gazdasági támogatást nyújt a szövetkezeteknek és" egyéni parasztoknak egyaránt. Az állam továbbra is támogatja a lermelöszövet­kezeiek gazdálkodását, anyagi támogatást azonban csak azon termelőszövetkezeteknek nyújt, amelyek jól gazdálkodnak és gazdaságosan működnek. A kormány elsősorban az alábbi célokra nyújt támo­gatást: Hitelek, illetve részletfizetési kedvezmény nyúj­tása termeléshez szükséges anyagok, különféle gé­pek beszerzésére és épületek létesítésére. Kedvezményes gépi munka biztosítása. A kormány szabaddá teszi a termelőszövetkezeti feldolgozó üzemek létesítését (tej, húskonzerv, szesz stb.), a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozá­sát, márkázását, a termékek szállítását és értékesí­tését. A kormány — a termelőszövetkezet gazdálkodá­sának belterjességétől függően — meghatározott területű üzem részére anyagi támogatást nyújt mezőgazdasági szakember foglalkoztatásához. A kormány helyesnek tartja és támoga'.ja a pa­rasztság által létrehozott minden szövetkezeti for­mát, amely a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a dolgozó parasztság jövedelmének növelésére irá­nyul (termelési, géphasználati, beszerzési, értéke­sítési társulások és szövetkezetek.) A kormány szükségesnek tartja olyan szövetke­zeti törvény megalkotását, amelyik kimondja, hogy a dolgozó parasztok maguk válasszák meg a szö­vetkezeti formát, maguk határozzák meg a szövet­kezet működési szabályát és maguk döntsenek a jövedelem-elosztás módjáról. A kormány nem tör semmiféle beavatkozást a szövetkezet ügyeibe. A legfontosabb feladat most az egész országban a rend és a fegyelem megszilárdítása. Az ország érdeke most azt kívánja, hogy a mezőgazdaság dolgozói mielőbb fejezzék be az időszerű mezőgaz­dasági munkákat. Felkéri a kormány egész paraszt­ságunkat, hogy siessenek a városok és az ipari központok lakosságának segítségére az élelmiszer­ellátás biztosításához, hogy így is biztosítsuk az ipari üzemekben a békés termelő munka zavarta­lanságát. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Törvényerejű rendeletek A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 21. számú törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termények és termékek kötelező beadásának megszüntetéséről. 1. §. Az állami begyűjtés több éves rendszeréről szóló 1953. évi 27. sz. törvényerejű rendelet, az ezt módosíió 1956. évi 18. sz. törvényerejű rendelet, va­lamint ezek végrehajtása tárgyában kiadott összes határozatok, rendeletek és utasítások hatályukat vesztik. Ugyancsak hatályukat vesztik a sertés, marha, borjú és juh forgalmáról és levágásáról, valamint a sertésvágás utáni kötelező zsírbeadás­ról _ szóló 2/1955. (II. 10.) Bgy. M. sz. rendelet, továbbá az ennek módosítása, kiegészítése és végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok. 2. §. A jelen törvényerejű rendeletet 1956. októ­ber 25-től kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg az ösz­szes beadási hátralékot törölni kell. Dobi István s. k., a Népköztársaság ülnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Clnöki Tanácsának titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 22. számú törvényerejű rendelete egyes bűncselekmények tekintetében a büntető eljárás egyszerűsítéséről. 1. §. (J) Gyilkosság, szándékos emberölés, gyúj­togatás, rablás, illetőleg fosztogatás, valamint lő* fegyver jogtalan használatával elkövetett valamely bűntett vagy ezeknek a cselekményeknek a kísérlete esetében az ügyészség az elkövetőt vádirat mellő­zésével a bíróság elé állíthatja, ha az elkövetőt tetten érik, vagy ha a szükséges bizonyítékok nyom­ban a bíróság ele tárhatók. (2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság az ügy tárgyalására nem tűz halárnapot és idézéseket sem bocsát ki. Az ügyészség a tárgyaláson szóval ter­jeszti elő a vádat. A tanúk és a szakértők előállítá* sáról, valamint egyéb bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész gondoskodik. 2. §. Jelen törényerejü napján lép hatályba. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. rendelet kihirdetése Kristóf István s. k.j a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents