Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 55. szám

742 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. czám A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.101/1956, (X. 12.) számú határozata a DISZ kulturális és sporttevékenységének anyagi támogatásáról. A Minisztertanács a tanácsok pénzgazdálkodási és költségvetési hatáskörének kiszélesítéséről, va­lamint a pénzgazdálkodás egyszerűsítéséről szóló 1.066/1956. (VII. 29.) számú határozatát ia követ­kezőkkel egészíti ki: A tanácsok a 3. a) pontban szabályozott költség­vetési előirányzat átcsoportosítási jogot úgy is gyakorolhatják, hogy a költségvetési rovatokon el­ért megtakarításokból a DISZ kulturális és sport céljaira anyagi .támogatást nyújthatnak. Hegedűs András s k., a Minisztertanács elnöke. Miniszteri utasítások A pénzügyminiszter 199/1956. (P. K. 44.) P. M. számú utasítása a vállalatok községfejlesztési hozzájárulásáról. Az állami (minisztériumi és tanácsi) vállalatok az ál­taluk elfoglalt földterület után az 1956. évben is a 26/ 1955. (T. K. 11. és P. K. 11.) P. M. és a 80/1955. (T. K. 39. és P. K. 27.) P. M. sz. utasításokban szabályozott módon kötelesek a községfejlesztési hozzájárulást fizetni az alábbi eltérésekkel: • 1. A fizetendő hozzájárulás összege iparvállalatoknál (ideértve az építőipari és egyéb szolgáltató vállalatokat is) nem haladhatja meg az 1956. évre tervezett befejezett termelési (teljesítményi) értékének 0.04%-át. 2. A községfejlesztési hozzájárulást az elfoglalt föld­terület szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács községfej lesztésd hozzájárulás elosztási 6zámlája javára kell átutalni. 3. A községfejlesztési hozzájárulás (pénzbírság) tár­gyában kiadott Elsőfokú intézkedések ellen a felettes szakigazgatási szervhez van egyfokú fellebbezésnek helye. A felettes szakigazgatási szervek: a járások esetében a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya, fővárosi kerületek esetében a fővárosi tanács vb. pénzügyi osztálya, megyei jogú váro&oik esetében a pénzügyminisztérium. A felleb­bezések elbírálása során figyelemmel kell lenni arra, 'hogy az 1956. évben a vállalatoknak a községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos bejelentéseiket az — időköz­ben hatályon kívül helyezett — 5/1956. (Tg. É. 8.) O. T.— P. M. számú utasítás szerint 1956. február 25-ig kellett az előbbiekben felsorolt elsőfokú szakigazgatási szervekhez beküldeniük. A fellebbezések elbírálása után a másod­fokú határozat egy példányát a megyei, megyei jogú vá­rosi, illetőleg a fővárosi tanács vb. titkársága gazdasági csoportjának is meg kell küldeni az előírás helyesbítése­végeit. Timár Mátyás s. k., R pénzügyminiszter helyettese, A földművelésügyi miniszter, az élelmiszeripari miniszter és a begyűjtési miniszter 64/1956. (Mg. É. 41.) F. M. számú együttes utasítása a fűszerpaprikatermesztés fejlesztéséről. A fűszerpaprikatermesztés fejlesztéséről szóló 1075/ 1956. (VIII. 8.) Mt. h. számú határozat egyes rendel­kezéseinek végrehajtására a« Országos Tervhivatal elmö« kével egyetértésben az alábbi utasítást adjuk ki. 1. A megyei tanácsok vb. mezőgazdasági igazgatóságai, a megyei begyűjtési hivatalok és a füszerpaprikaipari vállalatok a szerződtetést úgy irányítsák, illetőleg szer­vezzek meg, hogy a fűszerpaprika 90%-át két év múlva a határozat mellékletében kijelölt zárt körzetekben ter­meljék meg. A zárt körzetek a következők: Kalocsa körzetében: 1. a kalocsai járás egész területe, 2. a bajai járásban: Baja, Érsekcsanád, Nemesnád­udvar és Sükösd községek; 3. a dunavecsei járásban: Dunapataj, Harta és Ordas községek; 4. a szekszárdi járásban: Bogyiszló, Decs, Fadd, Fácán­kert, Alsónyék, Mózs, Sióagárd, öcsény, Tengelic és Tolna községek, Szekszárd város, 5. a paksi járásban: Gerjen és Dunaszentgyörgy köz­ségek. Szeged körzetében: 1. a szegedi járás egész területe; 2. Szeged és Hódmezővásárhely városok. A megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a megyei begyűjtési hivatalok és a fűszerpaprikaipari vállalatok együttesen felelősek a szerződéses előirányzat teljesí­téséért. 2. A kenyérgabonavetési kötelezettség alól mentesíteni kell azokat az egyéni termelőket is, akik a termelési zárt körzetben állami tartalékföldön, vagy kishaszon­bérletbe vett szántóföldi területen gazdálkodnak, a tulaj­donukban lévő szántóföldi területtel együtt a megművelt egész szántóterület 2 kat. holdat nem halad meg és leg­alább egy kat. holdon fűszerpaprikát termelnek. A zárt körzetben a szerződéses fűszerpaprikatermelő kívánságára a terménybeadási kötelezettségnek naprafor­gómag- és burgonyabeadási cikkcsoportja helyett az 1953. évi 27. számú tvr.-ben meghatározott helyettesítő cik­keket lehet előírni. * 3. A fűszerpaprikatermelőket a következő beadási ked­vezmények illetik meg: Zárt körzetben: A leszerződött terület mentesül a termény- és hús­beadási kötelezettség alóL Az egyszeres termény- és húsbeadási mentességen felül a termelő további kétszeres terménybeadási mentességet kap, ha 1957. évben kat. holdankint 25 q fűszerpaprikát ad át. Ha a kat. holdanként előírt 25 q fűszerpaprika átadását nem, vagy csak részben teljesíti, a kétszeres terménybeadási kötelezettséget, illetve annak arányos részét újból elő kell írni. Zárt körzeten kívül: A fűszerpaprikatermelésre leszerződött és beültetett te­rület mentes a termény- és húsbeadási kötelezettség aló!. Ezen túlmenően a zárt körzeten kívül fűszerpaprikára kötött szerződések után 1956. évig a zárt körzetre meg­állapított terménybeadási mentesség illeti meg a fűszer­paprikatermelőket. A fűszerpaprikaipari vállalatok gondoskodjanak arról, hogy eddig az időpontig a fűszerpaprikatermelés vissza­kerüljön a zárt körzetekbe. A beadási kedvezmény nyilvántartásával kapcsolatos teendőket az 1957. évi begyűjtési tervfelbontási utasítás szabályozza. 4. A nyers csöves, valamint a felfűzött és utóérlelt fűszerpaprika termelői ára 100 kilogrammonként a kö­vetkező: I. II. III. osztályú osztályú osztályú Ft Ft Ft csipősségmentes 410.— 340.— 220.— enyhén csípős (vegyes) 380.— 320.— 200 — fajcsípős 410.— 340,— 220.—

Next

/
Thumbnails
Contents