Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 53. szám

53. szám. TANÁCSOK köteles mindazokat a kötelezettségeket teljesíteni, amelyek a bérlőt terhelik. (5) A lakás használójának cselekményeit és mulasztásait a felmondási jog szempontjából úgy kell tekinteni, mint a bérlő szerv cselekményeit és mulasztásait. A 29. §. (1) és (3) bekezdésében meghatározott felszólítást a használóhoz kell intézni és arról egyidejűleg a bérlő szervet is értesíteni kell. Lakás mentesítése az igénybevétel alól. 68. §. (1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásban — ha az gyógy- és üdülőhelyen van és a lakás tulajdonosa, illetőleg családtagjai üdülése célját szolgálja — legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól. Az ezt meghaladó lakrész — ha az igénybevétel egyéb feltételei fennállanak — kiutalható. (2) A személyi tulajdonban álló, kizárólag üdülés céljára szolgáló — a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó — házakat, akár gyógy- és üdülőhelyen vannak,akár másutt, sem lakás céljára, sem más céira igénybevenni nem szabad. 69. §. Mezőgazdasági ingatlan müveléséhez szükséges helyiségek (tanyai-, vincellér-, kertészlakások stb.) mentesek az igénybevétel alól, ha igénybevételük a gazdálkodást akadályozná. Az ilyen helyiséget abban az esetben sem szabad igénybevenni, ha a gazdálkodónak a városban vagy a községben másik lakása is van. 70. §. Ha a lakás több személy osztatlan közös tulajdona és a megüresedett lakásra több tulajdonostárs igényt tart, a köztük felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A lakásügyi hatóság a lakás használójául azt a tulajdonostársat köteles kijelölni, akit a bíróság meghatároz. IV. Személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásokra vonatkozó szabályok. 71. §. (1) A személyi tulajdonban álló a) 1953. április 1. után épült házban levő, továbbá b) 1953. április 1. előtt épült, három szobásnál nem nagyobb házban levő lakást, végül az c) 1953. április 1. előtt épült-házban lévő, három szobásnál nem nagyobb öröklakást, illetőleg szövetkezeti lakást (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakás) a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben vagy egészben bérbeadhatja, illetőleg másnak használatra átengedheti. (2) A szobák számának meghatározásánál az 56. §. (2) bekezdését kell alkalmazni. KÖZLÖNYE 71 f 72. •§. Az állam tulajdonában állott házat, illetőleg az abban lévő olyan lakást, amely adás-vétel útján 1953. április 1. után személyi tulajdonba került, a jelen rendelet alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha 1953. április 1. után épült volna. A bérleti jogviszony keletkezése. 73. §. (1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a bérleti jogviszonyt a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre; a lakásügyi hatóság kiutaló határozatára ilyen esetben nincs szükség. (2) A bérleti szerződést határozott, vagy határozatlan időre lehet kötni. A fizetendő bért és járulékát a szerződésben meg kell állapítani. A lakásba csak a bérleti szerződés megkötése után szabad beköltözni. Szolgálati lakás létesítésének kizárása. 74. §. A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakást szolgálati lakássá minősíteni nem sza^ bad; a korábban szolgálati lakássá minősített ilyen lakás e jellege megszűnik. A jelen rendelet alkalmazása a személyi tulajdon* ban álló, szabad rendelkezésű lakásokra. 75. §. (1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a jelen rendeletnek az igénybevételt, illetőleg a lakásigény mértékét szabályozó rendelkezései nem vonatkoznak. (2) Az 1953. április 1. előtt épült, személyi tulaj-* donban álló, háromszobásnál nem nagyobb lakásban a jelen rendelet hatálybalépése előtt létesített bérleti jogviszonyt a tulajdonos — azon a címen, hogy a lakásra maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart — csak megfelelő cserelakás felajánlása ellenében (62. §) mondhatja fel. (3) Egyebekben a jelen rendelet rendelkezései — a felmondásra vonatkozó szabályok kivételével — abban az esetben irányadók, ha az érdekelt íe-* lek másként nern állapodtak meg. A jelen rendelet hatálybalépése után létesített bérleti jogviszony felmondására a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bérbeadó kikötheti a bérleti jogviszony cserelakás biztosítása nélkül való felmondását akkor is, ha a rendelet 28, §-ában meghatározott felmondási okok nem állanak fenn. Ilyen esetben a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. Ez a rendelkezés az albérleti jogviszonyra is irányadó azzal az eltéréssel, hogy a legrövidebb felmondási idő egy hó" nap.