Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 52. szám

678 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám. terhelési értesítés egyidejű bemutatásával, észrevétellel élhet. (4) Ha a büntetőkamat összege a 100 forintot nem éri el, a büntetőkamatot a Bank érvényesíti a beruházóval, felújítóval szemben. 5. §. A bírság fizetési kötelezettség a keret kimerülése esetén. (1) Ha a megnyitott beruházási, illetve felújítási kci'et — kivéve a 7. § (1) kezedésében felsorolt számláknál — a megbízás teljesítésére nem nyújt fedezetet, a Bank a megbízást a beruházó, illetve a felújító keretén felül is teljesíti. (2) A beruházónak, illetve a felújítónak a megfelelő keret biztosítása érdekében intézkednie kell. A keret biztosításáig a Bank a kereten túl folyósított összeg alapján a beruházó, illetve a felújító terhére a) 30 napig napi fél ezrelék, b) 30 naptói 60 napig napi egy ezrelék, c) 60 napon túl pedig napi két ezrelék bírságot számít fel. 6. §. A beruházó, felújító felelőssége. A beruházó, illetve a felújító sem a szállító, kivitelező stb. részére, sem a Bank által megállapított büntetőkamat, illetve bírság ellen nem emelhet kifogást azon a címen, hogy a finanszírozás feltételeinek biztosítása a beruházót, illetve a felújítót irányító hatóság intézkedése vagy mulasztása következtében nem történt meg. 7. §. Vegyes rendelkezések. (1) Nem vonatkoznak az utasítás S. §-ában foglalt rendelkezések a tervenfelüli forrásokból, valamint az önfinanszírozási hitelekből megvalósuló beruházásokra és felújításokra. Ha a tervenfelüli forrás vagy az önfinanszírozási hitelkeret a megbízás teljesítésére nem nyújt fedezetet, a 4. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A jelen utasítás 1956. szeptember 15. napján lép hatályba. (3) A beruházók (megrendelők, építtetők) büntetőkamatfizetési kötelezettségét szabályozó 3613—19/1953. (P. K. 39.) P. M. számú és a 3613—322/1953. (P. K. 73.) P. M. számú utasítások hatályukat vesztik. Tanár Mátyás s. k., a pénzügyminiszter helyettese. 192/1956. (P. K. 40.) P. M. Költségvetési előirányzatok átcsoportosítása és póíhitelgazdáikodás a tanácsoknál. A tanácsok pénzgazdálkodási és költségvetési hatáskörének kiszélesítéséről, valamint a pénzgazdálkodás egyszerűsítéséről szóló 1.066/1956. (VII. 29.) számú minisztertanácsi határozat alapján a tanácsok költségvetésében az előirányzatátcsoportosítások és a póthitelgazdálkodás szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. I. Költségvetési előirányzatok átcsoportosítása. 1. Valamennyi tanács költségvetésének előirányzatai között ágazatokra és rovatokra tekintet nélkül — a 2. pontban foglaltakra figyelemmel — átcsoportosítást rendelhet el. Az előirányzatálcsoportositási jogkört a tanács által megállapított keretek között a végrehajtóbizottság is gyakorolhatja. 2. A tanács (végrehajtóbizottság) előirányzatátcsoportosítással az Országgyűlés, illetőleg a felettes tanács által meghatározott alábbi költségvetési kereteit nem változtathatja meg: — a beruházási kiadásokat; — a felújítási kiadásokat; — a költségvetési szervek igazgatási (igazgatási ágazatj és működési béralapját, — az igazgatási ágazatba tartozó kiadásokat és — a vállalati kiadásokat. Kivételt az igazgatási ágazathoz tartozó kiadásoknál elért megtakarítások képeznek, melyeket bármely más ágazat javára át lehet csoportosítani. Az Országgyűlés (felettes tanács) által megállapított költségvetési keretekre vonatkozó átcsoportosítási jogot ágazatokra tekintet nélkül úgy lehet gyakorolni, hogy a megállapított keretek ne emelkedjenek. 3. Az előirányzatátcsoportosítás a megtakarítások felhasználásával mindenkor az érvényben lévő jogszabályok, a kötelező normák betartása mellett, a tervfeladatok és a szakigazgatási szempontok sérelme nélkül történheti Előirányzatátcsoportosítás útján csak a tanács költségvetési feladatát képező célokra lehet fedezetet biztosí tani. . 4. Előirányzatátcscportosítást a tanács (végrehajtóbizottság) az év folyamán bármikor elrendelhet. A tanács (végrehajtóbizottság) határozata nélkül előirányzatokat átcsoportosítani vagy túllépni nem szabad; 5. A költségvetés végrehajtása során felmerülő szükségletek kielégítéséről elsősorban a szerv saját költségvetési keretei között, ha erre lehetőség nincs, a tanács költségvetési keretei között kell gondoskodni. Az előirányzatátcsoportcsításra vonatkozó javasJatet a szakigazgatási szervek a pénzügyi osztályhoz nyújtják be; A javaslatok felülvizsgálata és a végrehajtóbizottság elé terjesztése a pénzügyi osztály feladata. Községi tanácsoknál az előirányzatátcsoportosításra vonatkozó javaslatot a végrehajtóbizottság titkára készíti és terjeszti a végrehajtóbizottság elé. 6. A szakigazgatási szerv területén felmerülő és költségvetésén belül előirányzatátcsoportosítás útján ki nem elégíthető szükséglet fedezésére a pénzügyi osztály más szakigazgatási szerv költségvetésében jelentkező megtakarítás átcsoportosítására is tehet javaslatot a végrehajtóbizottsághoz. A pénzügyi osztály a szakigazgatási szervek javaslata nélkül is kezdeményezhet előirányzatátcsoportcsítást a végrehajtóbizottságnál. 7. Az eloirányzatátcsoporlosítás folytán jelentkező kiadások tárgynegyedévi pénzfedezetét a jóváhagyott negyedéves szabályozási terv keretein belül kell biztosítani. 8. Az előirányzatátcsoportcsításnak a tanács (végrehajtóbizottság) által történt jóváhagyásáról az érdekelt szervet a pénzügyi osztály értesíti. Intézkedik egyben a fedezetként kijelölt megtakarítás zárolásáról. 9. Az előirányzatátcsoportcsitásokról a pénzügyi osztály időrendi feljegyzést köteles vezetni. A gazdálkodó szervek az előirányzatátcsoportosításokat számviteli lapjaikon kötelesek feljegyezni s az előirány* zatok változásairól (emelkedés, csökkenés) a költségvetési beszámolójelentések útján felettes szerveiknek beszá* molni. Az előirányzatátcsoportosításokat ilyen szempontból megtakarítással ellensúlyozott póthiteiként kell ke*' zelni. II. Póthitelgazdálkodás. 10. Az előirányzalátcsoportosítással ki nem elégíthető szükségletet póthiteligénynek kell tekinteni. UgyancsaW póthiteligénynek minősülnék az átszervezésekkel, feladatátadásokkal felmerülő szükségletek, amikor felsőbb szer*