Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 46. szám

46. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 601 kereskedelmi és a szerződéssel termeltető vállalatok részére történő eladásoknál a nagykereskedelmi árakat kell alkalmazni. (S) A tisztítóte'epi bruUó termelői ár leadóállomásig bérmentesített árura vonatkozik. 4. §• A nagykereskedelmi árak (1) A nagykereskedelmi árakat az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek (csoporlok) és egyéb nagyfogyasztók, valamint a kiskereskedelmi szervek részére való eladás esetén kell alkalmazni. (2) A nagykereskedelmi árak az érkezési állomásig felmerülő szállítási költségeket is magukban foglalják, beleértve a darabárus és postai szállítmányokat is. 5. §. A fogyasztói árak (1) A fogyasztói ár csak az Országos VetőmagfelügyelőBég vagy a vetőmagot forgalomba hozó állami vállalat zárjegyével ellátott burkolatba csomagolt vetőmagért számítható. (2) A jelen rendeletben foglalt fogyasztói árakat országosan egységes áraknak kell tekinteni. 6. §. Vegyes rendelkezések (1) A vevő által visszaadott áruk (visszáruk) elszámolási árát és feltételeit az 501.112/1955. Bgy. M. utasítás külön szabályozza. (2) A jelen utasítás a megjelenés napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1955. (Tg. É. 2,) Bgy. M. A. H. számú rendelet hatályát veszti, • Szobek András s. k., begyűjtési miniszter. Vegyes rendelkezések Tanácsrendelet-minta a közterületek használatáról. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 1. számú határozata 5. pontjában foglalt rendelkezés alapján az egységes elvei: érvényesítése érdekében a városokban a közterületek használatáról az alábbi tanácsrendelet-mintát készített^. város tanácsának /. számú rendelete a közterületek használatáról. L §• E tanácsrendelet alkalmazása szempontjából közterületnek kell tekinteni minden, a közforgalomnak átadott, valamint a közforgalomnak át nem adott, de telckkönyvileg közterületként lejegyzett, állami tulajdont képező területet. Ilyenek: utak, utcák, terek, gyalogjárók, közpark és parkosított területek, a kiépített folyópartok, gyermekjátszóterek, épületekkel és épületrészekkel, valamint iparvágánnyal elfoglalt közterületek stb. 2. §. (1) Közterületet a város bel- és külterületén épülettel, épületrésszel, hirdetőberendezéssel, vagy egyéb tárggyal elfoglalni, illetőleg a rendeltetésszerűtől eltérő módon használni csak a jelen rendelet 5. §-ában írt hatóság engedélyével és a használatért a rendelet alapján szedhető díjaJs befizetése mellett szabad. (2) Elfoglalt közterületként a létesítménynek a közlerülétre eső vízszintes vetületét kell számításba venni, füg-i getlenül attól, hogy a létesítmény milyen magasan kezdő-" dik a közterület felett, illetőleg függőleges irányban mekkora a kiterjedése. (3) A közterülethasználati díj megállapításának alapját az elfoglalt közterület négyzetméterben (négyszögölben) kifejezett kiterjedése képezi. Az elfoglalt közterület kiterjedésének megállapításánál minden megkezdett négyzet-* métert (négyszögölet) egész négyzetméternek (négyszögöl* nek) kell tekinteni. 3. §. Közterülethasználat általában a következő célokra enge* délyezJhető: a) utcai árusítás és a közterületen folytatott egyéb tevékenység (utcai mérlegének, cipőtisztítók, jármuórük, mutatványosok stb.); b) járdafoglalás (a vendéglátóiparnál előkertekkel, kizárólag a szállítás alkalmával történő rakodás során hordókkal, ládákkal, göngyölegeitkei, árukirakodással, az építkezés alkalmával építési anyagokkal, állványokkal, ál* landó jellegű szemétgyűjtőkkel stb.); c) épületrészek (lábazat, épületkiugrás, zárt erkély, védőtető, üzlethomlokzat, kirakatszekrény stb); d) a 4. §. hatálya alá nem tartozó hirdetóberendezések (cégjelzések): e) útelzárás (építkezés, üzembővítés, anyagtárolás stb.); f) forgalomnak át nem adott közterület (meg nem nyitott utcák) mezőgazdasági, vagy egyéb használata; g) állandó jellegű üzemi létesítmények (iparvágányi tárolóakna, medence, vízvezeték, nyomócső, szennyvízcsatorna, kábel, gabcnaíovábbító berendezés, drótkötélpálya, járműmegőrző telep stb.); h) állandó jellegű egyéb (nem üzemi) létesítmények (lépcsőfeljáró, áteresz, vízaknák, csatorna stb.); i) benzinkút, újság-, dohány-, cukorka-, gyümölcs- és virágárusító pavilon, távbeszélőfülke létesítése; j) közúti közlekedési vállalatok létesítményeinek, (állomáshely, távbeszélőállomás, indítófülke, pénztárépület stb.) elhelyezése és a pályafenntartáshoz, vagy a forgalom biztosításához szükséges anyagok, eszközöli; tárolása; k) könyvnap és ehhez hasonló más alkalmakkor alkalmi árusítások; í) kiállítások és árumintavásárok; m) hajók és egyéb vízi járművek kikötése és rakodása, valamint a víz területén elhelyezett más létesítmények céljára, 4. § Közterülethasználati engedély megszerzése nem szükséges : a) az olyan hirdetőberendezés közterületfoglalásához, amely a közterületre vagy a közterület felelt lévő légtérbe 10 cm-en túl nem nyúlik be, még akkor sem, ha a hirdetőberendezést egyébként csak építési engedély alapján lehet felállítani; b) a postának a 3. § i) pontjában fel nem sorolt közérdekű létesítményei felállításához. 5. §• (1) A közterülethasználatra vonatkozó engedélyt megyei jogú városnál: \ az illetékes kerületi tanács vb. városgazdálkodási csoportjától, egyéb városoknál: a városi tanács végrehajtó bizottságának városgazdálkodási oszályától kell kérni. (2) Közúton bármely létesítmény (várócsarnok, indítófülke, árusítóíül'ke, hirdetőoszíop, terrasz stb.) elhelyezéséhez az elsőfokú rendőri hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. (3) A mutatványosok részére kczterülethaszná'aU engedély csak akkor adható ki, ha a mutatványos bemutatja a jogszabályoknak megfelelően megszerzett működési en* gedélyt is.