Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)
1956 / 45. szám
596 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45. szám. A 7. §-hoz, A szabálysértési ügyek intézésénele új rendszere, amely egyrészt ezeknek az intézését széles körben ruházza a községekre, másrészt az ítélkezést nem szakemberekre bízza, fokozott erőfeszítést követel meg ezeknek az ügyeknek az ellenőrzése területén. Állami rendszerünkből következik, hogy a törvényesség feletti felügyelet az ügyészség feladata. Az ügyészségnek meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a községekig hatolva rendszeresen figyelemmel tudja kísérni a szabálysértési ügyek intézését. Ezt könnyíti meg a javaslatnak az a rendelkezése, amely az ügyészségek rendszeres, átfogó tájékoztatását írja elő. A 8. §-hoz, A Javaslat 8. §-a arra irányul, hogy egyrészt intézményesen biztosítsa a szükséges szakmai tanácsadást a bizottságok számára, másrészt mentesítse őket az ügyviteli teendőktől. A 9. §-hoz, A 9. §-nak az a rendelkezése, hogy a szabálysértési bizottság legfelsőbb szakirányítását és ellenőrzését <* Minisztertanács látja el, abból következik, hogy e bizottságok az ugyancsak a Minisztertanács irányítása alatt álló végrehajtó bizottságoknál működnek és tevékenységük nem államhatalmi és nem is szakigazgatási tevékenysége A Minisztertanács e jogköre nem zárja ki azt, hogy a fővárosi tanács és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai — elsősorban az ott működő jogászok útján — irányító és ellenőrző tevékenységet fejtsenek ki. A 10. §-hoz. A szabálysértési bízottságok megszervezésével kapcsolatos feladatok indokolják, hogy e bizottságok felállítására három, illetőleg hét hónapon belül kerüljön sor. Az ezzel kapcsolatos szervezési és oktatási tennivalókra tekintettel célszerű a bizottságoknak két ütemben való megszervezése. A mezőgazdasági munkák zavartalan menetének biztosítását gátolhatná a községi szabálysértési bizottságoknak november előtt való felállítása. A járási, a járási jogú városi, a városi és fővárosi kerületi szabálysértési bizottságokat pedig csak a területrendezés végrehajtását követően célszerű megszervezni; megszervezésükig a szabálysértési ügyekben a jelenlegi szervek fognak eljárni. A bizottságok megszervezéséig rendelkezésre álló időt továbbá fel lehet használni a szabálysértések bonyolult joganyagának rendezésére is; kívánatos ugyanis, hogy a bizottságok elé kerülő ügyek jogi szabályozása a jelenleginél sokkal egyszerűbb és kisebb terjedelmű legyen. Molnár Erik s. k., igazságügyminiszter, Megjegyzés: A 6. § eredeti szövege szerint valamennyi szabálysértési bizottsági határozat elleni fellebbezést az azonos szintű végighajtó bizottság bírálta volna el. Ez előnyös ott, ahol viszonylag kevés az ügyek száma, továbbá ahol az eljárás alá vont személyeket személyesen is ismerik. A főváros és a megyei jogú városok kerületeiben azonban előreláthatólag olyan nagy számú ügy fordul elő, hogy a beadott fellebbezéseket a kerületi végrehajtó bizottságok érdemben úgysem tudnák megvizsgálni. Ezért a jogi bizottság azt javasolta, hogy itt a fővárosi, illetve a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságainál szervezett szabálysértési bizottság bírálja el a fellebbezéseket. A 7. § eredeti szövege szerint a bizottságok kötelesek rendszeres, átfogó tájékoztatást adni munkájukról az ügyészségnek. Az országgyűlés azonban a 7. §-nak ezt a rendelkezését elvetette. Az országgyűlés a törvényjavaslatot a fenti módosításokkal fogadta el. Szerkeszti: Minisztertanács Titkársága, Budapest. V., Kossuth Lajos tér 1—3. Telefon: 111—4!3. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. I. nos Csillag Nyomda, Budapest, v., Bajcsy-Zsilinszky-út 78. - Felelős: Poroszka L.