Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)
1956 / 44. szám
582 TAKÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám. építő munkájának történelmi tapasztalatait és büszkén valljuk azt is, hogy a legfelsőbb államhatalom gyakorlásának ez a mélyen demokratikus formája nem idegen haladó történelmi hagyományainktól sem. Ilyennek tekinthetjük az 1848/49. évi forradalmi országgyűlés teljhatalmát abban az időben, amikor az öntudatra ébredt nemzet fegyveresen fordult szembe a Habsburg elnyomókkal. Országgyűlésünk méltán tekinti történelmi elődjének az 1919-es dicső proletárdiktatúra legfelsőbb államhatalmi szervezetét. Lényegében hasonló formák elevenedtek fel az ország felszabadításával egyidőben, az ideiglenes nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány felépítésében, egymáshoz való viszonyában is. Az Alkotmány életbelépése óta eltelt csaknem hét esztendő alatt országgyűlésünk a Magyar Dolgozók Pártjának iránytmutató segítségére támaszkodva eredményes munkát végzett. Kijelölte a gazdasági szervező munka legfőbb kereteit. Törvényalkotó munkája nyomán társadalmi életünk mind szélesebb területein — tartalmukban és formájukban egyaránt — a dolgozók érdekeinek megfelelő szocialista jogszabályok szolgálják a szocializmus építésének ügyét. E jelentős eredmények ellenére országgyűlésünk eddigi munkájában nem valósultak meg kellőképpen azok a követelmények, amelyeket Alkotmányunk a legfelsőbb államhatalmi szerv működésével szemben támaszt. Az országgyűlés megállapítja: az eddigieknél nagyobb mértékben kell felhasználnunk Alkotmányunk demokratikus alapelveit arra, hogy kibontakoztassuk a dolgozó nép államépítő tevékenységét. II. Az országgyűlés további munkájában a következő irányelveket kívánja érvényesíteni: \: A dolgozó nép összességét érintő minden alapvető kérdést törvényben keil szabályozni. Ennek megfelelően fel létlenül szükséges a törvényhozó tevékenység kiszélesítése olyan értelemben, hogy az állampolgárok alapjogait és lényeges kötelességeit érintő jogszabályok törvények formájában kerüljenek megalkotásra. 2. Jelentősen ki kell bővíteni az országgyűlés irányító, ellenőrző tevékenységének körét. Az országgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat az országos jelentőségű kérdéseket, amelyeknek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és fejlődésünket. 3. Mind a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, mind a Minisztertanácsnak rendszeresen be kell számolnia az országgyűlés előtt. így nyílik mód arra, hogy a nép küldöttei alkotó vita során hozzájáruljanak a kormányzás helyes irányvonalának meghatározásához. 4. Az országgyűlés Alkotmányból folyó kötelessége, hogy legfelsőbb fokon biztosítsa a szocialista törvényesség megtartását. Érvényt kell szerezni annak az alkotmányos rendelkezésnek, hogy mind a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mind a legfőbb ügyész évenként legalább egyszer beszámoljanak tevékenységükről az országgyűlés ülésén. Különös gondot kell fordítani a szocialista törvényesség követelményeire az államigazgatási szervek ellenőrzése és beszámolóik megtárgyalása során. ÜL A meghatározott irányelvek megvalósítása megköveteli az országgyűlés eddigi munkamódszereinek megjavítását: 1. Az országgyűlést az eddiginél gyakrabban kell összehívni, az ülésszakok és az ülések időtartamát úgy kell megállapítani, hogy lehetőség nyíljék az időszerű feladatok sokoldalú megvitatására, a képviselők javaslatainak előterjesztésére és inter-s pellációs jogának gyakorlására. 2. Módot kell adni a képviselőknek arra, hogy olyan időben kapják kézhez és ismerjék meg az országgyűlés elé kerülő jelentéseket, javaslatokat, amely lehetővé teszi, hogy minél alaposabban felkészülhessenek a tárgyalásra. A napirendi pontok anyagát az eddiginél sokkal gondosabban kell előkészíteni. Minden törvényjavaslathoz részletes írásbeli indokolást kell készíteni, amely ismerteti a tervezett intézkedés célját, társadalmi összefüggéseit és így lehetőséget ad a. képviselőknek az üggyel kapcsolatos érdemleges állásfoglalás kialakítására. 3. Az országgyűlés alkotó, irányító és ellenőrző munkájának folyamatosságát és hatékonyságát elsősorban az országgyűlés bizottságainak megfelelő működése segíti elő. Ezért az ülésszakok közötti időben is érdemleges tevékenységet kell kifejteniök. Igénybe kell venni segítségüket, ki kell kérni állásfoglalásukat az országot foglalkoztató legfontosabb kérdésekben. Különösképpen biztosítani kell, hogy már az előkészítés során foglalkozhassanak a törvényekre (törvényerejű rendeletekre) vonatkozó javaslatokkal, tevékenyen közreműködhessenek azok kidolgozásában. Munkájukba széles körben be
