Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 43. szám

566 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám. a földművelésügyi minisztérium, az állami gazdaságok minisztériuma, a külkereskedelmi minisztérium, a belkereskedelmi minisztérium, az élelmiszeripari minisztérium, a begyűjtési minisztérium, az építésügyi minisztérium, a közlekedés- és postaügyi minisztérium a népművelési minisztérium, az oktatásügyi minisztérium, az egészségügyi minisztérium, az állami ellenőrzés minisztériuma." 3. §. Az 1. §. értelmében szervezett minisztériumok ügykörét a Minisztertanács állapítja meg. 4. §. A jelen törvény hatályba lépésének napja 1956." július 30. Nagy Dániel s. k., Kristóf István s. k., a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnökhelyettese. titkára. Minisztertanácsi rendelet és határozatok A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 24/1956. (VIII. 1.) M. T. számú rendelete a letelepedés engedélyhez kötésének megszüntetéséről. 1. §• A Minisztertanács a Budapest Fővárosban történő letelepedés szabályozásáról szóló 95/1951. (IV. 17.) M. T. számú rendeletet, valamint az ezt kiegészítő és módosító rendelkezéseket, így a 177/ 1951. (IX. 23.) M. T., 186/1951. (X. 23.) M. T., 1.042/1952. (X. 26.) Mt. h., 67/1954. (X. 13.) M. T., 1.068/1954. (VIII. 27.) Mt. h., 29/1955. (VI. 2.) M. T., 62/1955. (X. 11.) M. T. számú rendeleteket, illetve határozatokat, továbbá a 6/1952. (III. 27.) B. M. számú rendeletet és a 3/1956. (VI. 28.) B. M számú rendelettel módosított, illetve kiegészített 1/1954. (I. 9.) B. M. számú rendelet 39. §-ániak (1), (2) bekezdését hatályon kívül helyezi. 2. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.066/1956. (VII. 29.) számú határozata a tanácsok pénzgazdálkodási és költségvetési hatáskörének kiszélesítéséről, valamint a pénzgazdálkodás egyszerűsítéséről. A Minisztertanács megállapítja, hogy a tanácsok gazdasági megerősítése és hatáskörük kibővítése érdekében eddig hozott intézkedések eredményeként a tanácsok politikai és gazdasági szerepe fokozatosan megnövekedett, szu.usabbá vált kapcsolatuk a lakossággal. Az eddigi intézkedések azonban még nem kieiégítőek. Egyebek között a pénzgazdálkodás terén sem érvényesülnek eléggé a tanácsoknak a tanácstörvényben biztosított jogai. A tanácsok végrehajtó bizottságai pedig — a gazdálkodás számos területén — a megkötöttségek következtében nem élhetnek kielégítően a szakigazgatási szervek irányítására vonatkozó jogaikkal. Ezért a szakigazgatási szervek munkájában nem érvényesül megfelelően a kettős alárendeltség elve. A túlzott centralizmus megszüntetése, a helyi gazdaságpolitikai szempontok fokozott alkalmazása érdekében érvényt kell szerezni a tanácsok tanácstörvényben biztosított jogainak, meg kell szüntetni a megkötöttségeket. A hatáskörök de^ centralizálása során nemcsak a megyei, hanem a járási, a járási jogú városi és a városi (fővárosi) kerületi, továbbá községi tanácsok részére is szélesebb jogokat kell biztosítani. Ki kell terjeszteni a tanácsok végrehajtó bizottságainak gazdálkodási hatáskörét, a szakigazgatási szervek munkájában érvényt kell szerezni a kettős alárendeltség"elvének. A szakigazgatási szerv működésének eredményességéért a végrehajtó bizottság és a felsőbb szakigazgatási szervek, legfelsőbb fokon a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) egyaránt felelős. 1. A pénzgazdálkodási és költségvetési hatáskörök kiszélesítésével biztosítani kell valamennyi tanács, tanácsi végrehajtó bizottság és szakigazgatási szerv nagyobb hatáskörét és felelősségét. Ennek megfelelően: a) valamennyi tanács a tanácstörvény 6. § (2) bekezdése értelmében — saját hatáskörben, a helyi gazdaságpolitikai szempontok érvényesítésével maga állapítja meg költségvetését az Országgyűlés, illetve a közvetlen felettes tanács által megállapított kereteken belül; — költségvetésén belül évközben átcsoportosítást hajthat végre, — ellenőrzi és megjavítja a költségvetés végrehajtását, ezenkívül a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási tanács megállapítja a közvetlenül alárendelt tanácsok költségvetési kereteit; b) valamenny' tanács végrehajtó bizottsága — javaslatot készít a tanács költségvetésének megállapításához, — a tanács felhatalmazása és irányelvei alapján irányítja a pénzgazdálkodást és összehangolja a szakigazgatási szervek ezirányú munkáját, — a tanács által átruházott hatáskörben költségvetési előirányzat átcsoportosítást hajthat végre, — irányítja és ellenőrzi az alárendelt végrehajló bizottságok pénzgazdálkodási tevékenységét, — időszakonként beszámoltatja a szakigazgatási szervek vezetőit és az alsóbb tanácsok végrehajtó bizottságait a pénzgazdálkodásról, ezenkívül a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, valamint a járási tanács végrehajtó bizott-