Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 41. szám

41. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 511 mezőgazdasági termelés legkedvezőbb lehetőségeit teremtik meg. Ezért a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjeit gazdiasági épületeik körül, lehetőleg már meglévő táblájukhoz csatlakozóan és lehetőleg összefüggően kell kijelölni, elsősorban azokban a dűlőkben, ahol a legtöbb földjük van. (2) A földrendezés és tagosítás során a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok sem területileg, sem épületek tekintetében nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint az eljárást megelőzően voltak. \ 12. §. (1) A földrendezést és tagosítást úgy kell .végrehajtani, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt földjét érintse. Ezért a termelőszövetkezetek területét a szükséghez mérten egy vagy több táblában ott kell kialakítani, ahol a termelőszövetkezetnek, illetőleg tagjainak a legtöbb földje van. ! (2) Tanyás vidéken a földrendezésnél és a tagosításnál a termelőszövetkezetek területét lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tanyaterülete a táblákon kívül maradjon. i (3) A termelőszövetkezeti családok háztáji gazdálkodásához szükséges területeket — legalább •részben — a közös területtől elkülönítve, lehetőleg a belterülethez csatlakozóan, vagy annak közelében, elsősorban a zártkertekben kell kiadni. 13. §. (1) Az egyénileg gazdálkodó parasztok saját vagy állami tartaléktőidből bérelt földjét csak abban az esetben lehet kicserélni, ha az a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság részére kialakított táblába esik; ha az a kialakított táblán kívül van, kicserélni nem szabad. (2) Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak a termelőszövetkezet, illetőleg az állami gazdaság kialakított területével elfoglalt földje helyett feltétlenül azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell cserébe adni. Az értékkülönbözetet nagyobb terület cserébeadásával is ki lehet egyenlíteni. A kulákok részére azonos nagyságú csereterületet kel! kiadni, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjeinek kicserélését követően. A cserelerületet be kell azonosítani és a helyszínen kell birtokba adni. 14. §. Termelőszövetkezetnek — kérelmére — használatába lehet adni az 50 kat. holdnál kisebb állami és községi erdőket. A használatbaadás feltételeit a földmüvelésügyi miniszter — az Országos Erdészeti Főigazgatósággal egyetértve — határozza meg. . 15. §. Ha téli időszakban kerül sor földrendezés végrehajtására, az érintett községekben (városokban) az állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó parasztok azon a területen aratnak, ahol vetettek, a termelőszövetkezetek pedig ott, ahol az őszi vetést közösen, illetőleg a belépő tagok még egyénileg végezték el. Minden érdekelt részére biztosítani kell a tavaszi vetéshez szükséges területet. Ennek során az egyénileg gazdálkodó parasztokkal megegyezésre kell törekedni. 16. §. (1) Állami tartaléktőidre kötött haszonbérletet a földrendezés, illetőleg tagosítás miatt a szerződés lejárta előtt megszüntetni nem lehet. Abban az esetben, ha a kialakított tábla haszonbérelt állami tartalékföldet is magában foglal, helyette lehetőleg azonos értékű csereíöldet kell adni és a haszonbérleti jogviszony a haszonbérlőnek adott csereterületre száll át. aki a földet a béileti idő alatt továbbra is tartozik megművelni Ugyanez vonatkozik a magántulajdonban lévő földek több éves haszonbérletére is. (2) Azokat az állami tartalékföldeket, amelyeket a termelőszövetkezetbe lépő dolgozó parasztok haszonbérleti szerződés alapján használnak, az eljárás során kialakítandó nagyüzemi táblákba kell bevonni 17. §. (1) Földfelajánlást általában nem szabad elfogadni. Kivételesen a földrendezés, illetőleg tagosítás végrehajtására megállapított időszakban, az eljárással érintett községekben (városokban) az állani részére földfelajánlást el lehet fogadni: a) azoktól az egyénileg gazdálkodó parasztoktól, akik öregség, betegség miatt földjük megművelésére képtelenek; b) azoktól, akik élethivatásszerűen nem földmüveléssel foglalkoznak; c) az állami gazdaságok olyan állandó dolgozóitól, akiknek földje az állami gazdaság területébe ékelődik vagy azzal határos. (2) A földfelajánlást a járási mezőgazdasági osztály vezetője csak abban az esetben fogadhatja el, ha a földre a termelőszövetkezetnek vagy állami gazdaságnak szüksége van és kötelezettséget vállal a föld átvételére, s azzal gazdálkodási területét növeli. (3) A felajánlott földért — a földfelajánlásokat szabályozó rendeletben megállapított keretek között — ellenértéket kell fizetni. 18. §. (1) A tulajdonosnak a termelőszövetkezet részére kialakított táblába eső épületeért azonos értékű csereépületet kell adni, vagy az épületet tőle önkéntes megegyezés alapján — az ellenérték teljes összegének pénzbeli megtérítése mellett — át lehel venni. Amennyiben á megegyezés nem jön létre, a tulajdonos a kialakított területen lévő lakóépületét 800 négyszögöl háztáji területtel és úthasználattal megtarthatja (2) Ha a termelőszövetkezet részére kialakított területen olyan személy részére marad vissza lakóház és háztáji terület, akinek otllakása a szövetkezet gazdálkodását károsan befolyásolja, a termelőszövetkezet közgyűlési határozattal kérheti a lakó kiköltöztetését. A kérelem alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága elrendelheti a lakónak az eljárás befejezésétől számított 6 hónapon belül történő kiköltöztetését, és egyidejűleg határoz az épületért 'járó kártalanítás felől (3) Egyénileg gazdálkodó parasztnak az állami gazdaság területébe vont földjéért csereföldst kell adni, épületét pedig csak addig tarthatja meg, amíg az állami gazdaság a vele történt megegye-