Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 40. szám

494 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám. 4. A megyei jogú városokban lévő színházak tájelőadásainak tervét a városi tanács végrehaj 1(3 bizottsága a megyei tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben hagyja jóvá. 5. A színház igazgatóját és főrendezőjét, operatagozattal rendelkező színháznál a zenei vezetőt is — a népművelési miniszter és a végrehajtó bizottság hozzájárulásával — a népművelési osztály vezetője nevezi ki. Az üzemigazgató es a gazdasági vezető kinevezése a népművelési osztály vezetőjének hatáskörébe tartozik. A színház többi dolgozóját az igazgató alkalmazza. 6. A színházak művészeinek vagy más dolgozóinak kitüntetésére a végrehajtó bizottságok a népművelési miniszterrel egyetértésben tesznek javaslatot a Minisztertanácsnak. 7. A színházak művészeinek külföldi vendégszereplését a népművelési miniszter koordinálja. Ennek érdekében a művészek külföldi szerepléséről a népművelési miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. 8. A színházi társulatok kialakításának alapelveit — évadonként — a népművelési miniszter állapítja meg. Ennek keretében biztosítja a vezető művészek, rendezők, dramaturgok arányos elosztását a színházak között. A társulat összetételén évad közben az érdekelt igazgatók kölcsönös megegyezéssel változtathatnak. 9. A tanácsi irányítás alá tartozó színházak .előedásszámát és az elérendő látogatottságot — a népművelési miniszter véleményének meghallgatása után — az illetékes végrehajtó bizottság állapítja meg. A színházak bevételeiről és kiadásairól az irányító tanácsok költségvetésében kell gondoskodni. A színház a jóváhagyott költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. Az igazgató a tervek teljesítéséért személyében felelős. A színházak helyárait és az esetleges helyár kedvezményeket, a bevételi terv biztosításának szem előtt tartásával, az igazgató és a népművelési osztály javaslala alapján — a népművelési miniszter véleményének meghallgatása után — a végrehajtó bizottság állapítja meg. 10. A színházi dolgozók bérrendszerét és munkafeltételeit a Munka Törvénykönyve alapján a népművelési miniszter állapítja meg. U. A Fővárosi Operett Színház egyelőre a népművelési miniszter közvetlen felügyelete alatt marad. 12. A népművelési miniszter közvetlen felügyelete alatt álló színházak belépődíjait — a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága véleményének meghallgatása után — a népművelési miniszter állapítja meg. 13. A cirkuszok belépődíjait az Országos Cirkusz Vállalat igazgatója állapítja meg. 14. A 9. és a 12—13. pontokban meghatározott árszabályozási hatáskör a belépődíjak megváltoztatására is kiterjed. 15. Tanácsok vagy más szervek új színházat csaK a népművelési miniszter előzetes hozzájárulásával létesíthetnek, illetőleg szüntethetnek meg. 16. A jelen határozat hatálya kiterjed az 1956. július 1. napja előtt tanácsi irányítás alá helyezeti színházakra is. Jelen határozat kihirdetése napján lép hatálybai Az 1.091/1954. (XI. 5.) és az 1.051/1955. (V. 10.); számú minisztertanácsi határozatok, valamint a 46/1955. (VIII. 10.) M. T. számú rendelet a jelen határozatnak megfelelően módosul. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. Miniszteri utasítások A pénzügyminiszter 176/1956. (P. K. 32.) P. M. számú utasítása a községfejlesztési alap terhére végzett beruházások forgalmiadómentességéről. A 114/1956. (P. K. 6.) P. M. számú utasítás 4. §-a" (1) bekezdésének 3. pontjában szabályozott forgalmiadó* mentesség a Községfejlesztési alap OTP. számláról lebo* nyolított beruházási jellegű magas- és mélyépítőipari,épületszerelési és -szakipari munkákra is kiterjed. A beszedési megbízáson, illetőleg a jóváírási értesítőn fel kell tüntetni, hogy az elvégzett munka ellenértékét a községfejlesztési alap terhére egyenlítik ki. A kózségfejlesztési alap terhére végzett egyéb munkáfe (karbantartás, javítás, felújítás stb.) továbbra is forgalmiadó-kötelesek. I Tímár Mátyás s. k., a pénzügyminiszter helyettesei A pénzügyminiszter 177/1956. (P. K. 32.) P. M. számú utasítása a községfejlesztési alap tervezéséről és felhasználásáról. I. A községfejlesztési alap tervezése. 1. A népgazdasági tervben és a tanácsok költségvetésé* ben nem szereplő beruházási, felújítási, beszerzési és egyéb (karbantartási) feladatok megvalósításához szüksé* ges bevételeket és kiadásokat a községfejlesztési alap költ* ségvetésében kell előirányoznij 2. A községfejlesztési alap bevételeit az 1010/1955. (I. 20.1 számú minisztertanácsi határozat 4. pontjában felsoroltaié képezik. Emellett figyelembe kell venni a lakosság által felajánlott társadalmi munka és a társadalmi felaján* lásokból biztosítható anyagok értékét is. A fentieken felül a megyei és a járási tanács végre* hajtó bizottsága vállalati terven felüli nyereségből és az adóprémium dologi részéből a községi, illetőleg városi tanács községfejlesztési alapját is támogatja. 3. A kiadásokat — a Népköztársaság Elnöki Tanácsá* nak 1956. évi 3. számú határozata I. fejezetének 4. pontjá* ban foglaltaknak megfelelően — feladatonként kell á községfejlesztési alap költségvetésében szerepeltetni. Az előirányzat összeállításánál az alábbiakat kell figyelembe* venni i