Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 37. szám

37. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 477 A pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter 169/1956. (P. K. 30.) P. M. számú együttes utasítása az építési munkák elszámolásának egyszerűsítéséről. Az építési munkák elszámolásának egyszerűsítésére a Minisztertanács határozatot hozott. A határozat idevonatkozó rendelkezései a következők: o) Az eddigi 10 napos teljesítményi előlegrendszert meg kell változtatni, úgy, hogy a kivitelező saját termelésével kapcsolatban minden hó 18-án és 3-án 15 napra összevont teljesítményi előleget nyújt be egy tételben az egyszámláját vezető bankfióknál. b) Az építkezéseket havi elszámolás helyett műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a naptári negyedév végén kell elszámolni, abban az esetben, ha az építkezés teljes költségvetés (generálkivitelezési szerződés) szerinti értéke az 1 millió forintot vagy a kivitelezés tényleges időtartama a 4 hónapot meghaladja. c) Az 1 millió forintnál kisebb értékű vagy a 4 hónapnál rövidebb ideig tartó építkezéseknél csak a munka befejezése után kell tételes végszámlát készíteni. d) A kivitelezők havi teljesítményeik ellenértékét folyamatos teljesítményi előleggel számolják eL Az eredménytervüket nem teljesítő kivitelező szerveknél a kivitelező szerint illetékes főfelügyeleti szerv meghatározott időtartamig elrendelheti a tárgyhónapban elvégzett munkák értékének tételes felmérés alapján történő megállapítását. e) A negyedévi tételes elszámolással kapcsolatos viták rendezését a döntőbizottságoknál (a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatóságánál) a felek csak akkor kezdeményezhetik, ha a vitás tételek összege az 5000 forintot meghaladja. Az 500-0 forintot meg nem haladó igények a döntőbizottságok (a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatósága) előtt az éwégj elszámolások során sem érvényesíthetők. A végelszámolással kapcsolatos vitákat azonban összegre való tekintet nélkül el kell dönteni. f) A fenti rendelkezéseket 1956. július 1-től kezdődően kell alkalmazni. A minisztertanácsi határozat alapján az építési munkák pénzügyi lebonyolítását az alábbiakban szabályozzuk. 1. §. Az összevont teljesítményi előleg igénylése és elszámolása. (1) Az építőipari forgóalappal rendelkező kivitelezőnek saját építési és szerelési termelésével kapcsolatban — akár fő-, akár alvállalkozói minőségben végzi — minden hó 18-án és 3-án 15 napra összevont teljesítményi előleget kell igénybe vennie, egyösszegben az egyszámláját vezető bankfióktól. (2) Az igényelt összeg kiszámítása úgy történik, hogy a kivitelező tervezett építőipari munkásállomanyi létszámát megszorozza a tárgyhónapi egy főre eső tervezett azonos termelékenységi mutatóval és a szorzatot osztja kettővel. (3) Az igénylés Po/V. 19. számú formanyomtatványon történik, amelynek hátlapján közölni kell az igényelt öszszevont teljesítményi előleg kiszámítását. Az igénylést minden hó 18-án és 3-án délelőtt 10 óráig kell az egyBzámlavezető bankfiókhoz benyújtani. (4) Az igényelt összevont teljesítményi előleg összegét a bankfiók a kivitelező havonta megnyitott „összevont teljesítményi előleg elszámolási számlája" terhére folyósítja. A folyósított összeget még aznap a kivitelező egyszámláján jóváírja. (5) Az igénybe vett összevont teljesítményi előleget a kivitelezőnek a benyújtott végszámlák, hóvégi teljesítményi elszámolások, illetve negyedévi számlák alapján befolyó járandósággal kell törlesztenie. A kivitelező felsorolt — a hó 5—18. napja között befolyó — bevételeit a bankfiók az „összevont teljesítményi előleg elszámolási számlán," míg a hó 18. és a következő hó 5. napja közötti bevételeit az egyszámlán írja jóvá. (6) Ha a kivitelező tárgyhavi bevétele az „összevont teljesítményi előleg számlán" fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elég, a kivitelezőnek az el nem számolt előleget — a tárgyhónapot követő hónap 18. napján — egyszámlájáról kell kiegyenlítenie. Ha az egyszámlán a rendezéshez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, a bankfiók a különbözetet rangsort megelőző tételként teljesíti. (7) Ha a kivitelezőnek a tárgyhóra vonatkozó bevétele az „összevont teljesítményi előleg elszámolási számlán" fennálló tartozását meghaladja, a különbözetet a bankfiók — a tárgyhónapot követő hónap 18. napján — a kivitelező egyszámláján jóváírja. (8) Negyedéves elszámolás esetén a (6) és (7) bekezdésekben ismertetett rendezést a bankfiók a tárgynegyedévet követő hó 25. napján hajtja végre. Az (5) bekezdésben szereplő 18-a helyett negyedéves elszámolás esetén 25-ét kell érteni. 2. §. A hóvégi teljesítményi elszámolás. (1) A hóvégi teljesítményi elszámolást a fővállalkozó az építtető (beruházó, felújító stb.) számlájáról, az alvállalkozó pedig a fővállalkozó „összevont teljesítményi előleg elszámolási számlájáról" érvényesíti. (2) A hóvégi teljesítményi elszámolást a fővállalkozónak a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig BL 31. számú, az alvállalkozónak pedig a hó 2. napjáig BL. 32. számú formanyomtatvány mellékleteként kell benyújtania, ugyanúgy, mint az eddigi folyamatos teljesítményi előlegelszámolást. [9/1954. (Tg. É. XII. 28.) OÉH—ÉM. együttes utasítás 12. § (4)—(5) bekezdése, valamint a 3/1953. (Tg. É. XII. 29.) M. B. B. sz. közlemény II/2. pontja.] A hó folyamán benyújtott alvállalkozói végszámlákat a fővállalkozónak be kell építenie a hóvégi teljesítményi elszámolásba. (3) Ha a kivitelező az eddigi rendelkezések szerint havi számláját tételes jegyzék alapján állította össze és a minisztertanácsi határozat alapján követelését a jövőben folyamatos teljesítményi előleggel érvényesíti, végszámláját a munka befejezése után úgy kei! összeállítania, hogy a már eddig tételesen elszámolt költségeket a végszámlájában nem kell tételesen szerepeltetnie. Az építtető a végszámla kifogásolása alkalmával a már korábban — havi tételes jegyzékben — elismert tételekre nem tehet észrevételt. (4) Azoknál az építkezéseknél, amelyeknél a kivitelező követelését végszámlával számolja el, a Magyar Beruházási Bank (a továbbiakban: Bank) a hóvégi teljesítményi előleget — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — csak a szerződési érték 90 százaléka erejéig folyósíthatja. Azoknál az építkezéseknél azonban, amelyeknél a kivitelező naptári negyedévenként negyedéves számlát köteles benyújtani, a Bank a negyedéven belüli hónapok teljesítményi elszámolását a szerződési érték 100 százalékáig folyósítja. 3. §. A negyedéves számlák benyújtása. Negyedéves számlát elsőízben 1956. október hónapban kell benyújtani. A benyújtás és a számlaösszeállítás módját — a későbbiekben kiadásra kerülő — utasítás szabályozza. 4. §. Az elszámolással kapcsolatos viták rendezése. Az elszámolással kapcsolatos viták rendezését a felelő a döntőbizottságnál, illetve a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatóságánál csak akkor kezdeményezhetik^ ha a vitás tételek összege az 5O00 forintot meghaladja? Ezt a rendelkezést a folyamatban lévő döntőbizottsági ügyekben is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a folyamatban lévő ügyeket a döntőbizottságok (a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatósága) csak akkor tárgyalják le, ha a vitás tételek szerződésenkénti összege az 5000 forintot meghaladja, kivéve a végelszámolással kapcsolatos tételeket. 5. §. Vegyes rendelkezések. (1) A jelen utasítás 1956. július 1. napján lép hatálybaj (2) A folyamatban lévő építkezések 1956. június 30-ig elvégzett munkáit, valamint a befejezett építkezéseket a