Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 33. szám

33. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 427 közösség vezetőjének, vagy valamely tagjának lakásán folytatják. 5. §. (1) Két vagy több munkaközösségnek ugyanaz a tánctanító csak a munkaközösség székhelye szerint illetékes népművelési osztály engedélyével lehet tagja. (2) Állami szervnél, vállalatnál, kultúrotthonnál, továbbá társadalmi szervezetnél munkaviszonyban álló tánctaní:ó a munkáltató szerven kívül munkaközösségi működést csak a szerv vezetőjének hozzájárulásával fejthet ki. B. I A munkaközösségek a Népművelési Minisztérium által kiadott tematika (oktatható táncok jegyzéke) alapján működnek. 7- s A tánctanítók adózására vonatkozóan a 6.330/N 49 1951. (XII. 31.) P. M. számú rendelet rendelkezései irányadók. 8. § A munkaközösség működését a jelen rendelettel nem érintett kérésekben a munkaközösség ügyrendje szabályozza. Az ügyrendet minden egyes munkaközösság maga állapítja meg. Az ügyrendnek tartalmaznia kell a munkafeltételeket, a fizetendő tandíjak összegét és felosztásának, illetőleg felhasználásának módját. Az ügyrendet jóváhagyás végett fel kell terjeszteni a munkaközösség engedélyezésére illetékes népművelési osztályhoz. 9. §. A népművelési miniszter az alkalmassági bizonyítványt a tánctanítótól —tindokolt esetben — meghatározott időre vagy véglegesen megvonhatja. 10. §. (1) Társasági tánc- és balett-tanfolyamot (a továbbiakban: tánctanfolyam), valamint össztáncot csak állami szervek, vállalatok, kultúrotthonok, társadalmi szervezetek, továbbá munkaközösségek rendezhetnek. (2) A tánctanfolyam és össztánc rendezésére jogosító engedélyt a népművelési osztály adja ki. (3) A munkaközösség létesítésére vonatkozó engedély (3. §) a munkaközösséget tánctanfolyam és össztánc rendezésére is jogosítja. 11. §. Az állami szervek, vállalatok és kultúrotthonok, valamint t írsadalmi szervezetek tánctanítással velük munkaviszonyban álló és alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező tánctanítót, vagy munkaközösséget bízhatnak meg. 12. §. Egy egy társasági tánctanfolyam időtartama 6 vagy B hét lehet (heti kétszer két óra és heti egy össztánc). 13. §. A tánctanfolyamok és össztáncok alkalmával szeszes ital kimérése és fogyasztása nem engedélyezhető. 14. §• (1) Az 1.011—3—38/1951. (X. 25.) Np. M. számú rendelet alapján kiadott alkalmassági bizonyítványok és tánctanfolyam, valamint össztánc rendezésére jogosító engedélyek 1956. december 31 én érvényüket vesztik. (2) A már működő munkaközösségek a jelen rendelet megejlenése előtt kiadott engedélyek alapján 195C. december 31-ig működhetnek. 15. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével az 1.011—3—38/1951. (X. 25.) Np. M. számú rendelet 1. és 2. §-a, továbbá a 11—2—65/1S52. (Np. M.23.) Np. M. számú utasítás (megjelent a Népművelési Közlöny 1952. december 11-i, 23. számában) 2. pontja hatályát veszti; helyükbe a jeten rendelet megfelelő rendelkezései lépnek. Kállai Gyula s. k., népművelési miniszterhelyettes) A pénzügyminiszter 158 1956. (P. K. 26.) P. M. számú utasítása az alacsony keresetű közszolgálati do'gozóS béremelésének végrehajtásáról. Az alacsony keresetű dolgozók béremelésére vonatkozó 1.038/1956. (V. 27.) számú minisztertanácsi határozatnak (a továbbiakban H.) a közszolgálati dolgozókra vonatkozó végrehajtását — a H. 5/c. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — az alábbiakban szabályozom: 1. a) Az államigazgatás valamennyi (központi és tanácsi) költségvetési címéhez tartozó szerv (intézmény) dolgozóinak alapbérét, akiknek a besorolás szerinti alr.pbére a havi 650 Ft-ot nem éri el, havi 650 Ft-ra ki kell egészíteni. b) Az a) pontban foglalt rendelkezést kell alkalmazni az ott nem említett szerveknek azokra a dolgozóira is, akik alapbérüket a 30/1950. (I. 29.) M. T. számú rendelet, illetőleg az ezt módosító vagy kiegészítő rendeletek alapján kapják, továbbá az ú. n. költségvetési folyószámlával gazdálkodó szervek dolgozóira. Kiterjed a rendelkezés az államigazgatási szerveknél munkaviszonyban álló házfelügyelökre is. 2. a) Az alapbérnek az l. pont szerinti megállapításánál a rendes havi munkaidő teljesítése esetén egy hónap alatt elért alapbért, a személyi pótlékban (itt és a továbbiakban ideértve a kisegítő munkakörökben a személyi pótlék megszüntetése után megállapított bárkiegészítő pótlékot is) részesülő dolgozóknál pedig az alapbér és a személyi pótlék együttes összegét kell figyelembe venni. (Pl. A dolgozó eddig havi 5S0 Ft a'apbárt és havi 80 Ft személyi pót'ékot, együttesen havi 640 Ft-ot kapott; az új alapbére havi 650 Ft lesz, s a személyi pótléka megszűnik.) b) Ha a dolgozó alapbére nem ene el a havi 650 Ft-ot, de a személyi pótlékkal együtt azt meghaladta, az alapbérét havi 650 Ft-ra kell kiegészíteni. A dolgozó az eddigi alapbére és személyi pótléka együttes összegének és a havi 650 Ft-ra felemelt alapbérének különbözetét bérkiegészítö pótlék címén megkaphatja: (Pl. A dolgozó havi 560 Ft alapbért és havi 120 Ft személyi pótlékot kapott,