Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 33. szám

424 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám. saját hatáskörükben kövessenek el mindent az ügyintézés egyszerűsítésére. A saját hatáskörüket meghaladó kérdésekben a fennálló szabályozás megváltoztatására küldjék meg javaslataikat annak a felsőbb állami szervnek, amely a kérdést szabályozta. A megfelelő és a leghatékonyabb igazgatási szervezet kialakításáért a miniszterek-és az egyes szervek vezetői személyükben felelősek. Azok a miniszterek, akiknek irányítása alatt a tanácsok végrehajtó bizottságánál osztály vagy csoport működik, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnökeinek bevonásával, — szükség esetén járási, városi és községi vb. elnökök bevonásával is — kötelesek megvizsgálni és megfelelő intézkedéseket hozni szakterületükön az irányítás és egyszerűsítés ellenőrzésére, illetve erre vonatkozóan javaslatokat készíteni és Minisztertanács elé terjeszteni. c) Azokban a kérdésekben, amelyek a miniszterek hatáskörét meghaladják, illetve, amelyek más szervek hatáskörét és ügyintézését érintik és egyetértés nem alakult ki, a Minisztertanácshoz kell fordulni. A megyei (fővárosi és megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei éljenek a tanácstörvényben biztosított jogaikkal és forduljanak a Minisztertanácshoz olyan egyszerűsítési javaslataikkal is, amelyeknél elfogadásábanx köztük és az illetékes miniszterek között vita van. 3. a) A Minisztertanács megállapítja, hogy az egyszerűsítés alapvető feladata: a tervezés, a beruházás, az anyaggazdálkodás, a pénzgazdálkodás, a termelői árrendszer, a bérezés és bérelszámolás, a számvitel és statisztika rendszerének egyszerűsítése. Ennek érdekében szükséges, hogy a felsorolt funkciók egyszerűsítésével kapcsolatos legfontosabb feladatok mielőbb kidolgozásra kerüljenek Az illetékes állami szervek vezetői, elsősorban az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dolgozzák ki a fentiekre vonatkozó előterjesztéseket és 1956.. július 31-ig terjesszék a Minisztertanács elé. /;) A Minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot, hogy az 1957. évi tervutasítást és költségvetési köriratot a jelen határozat irányelveinek megfelelően dolgozzák ki.Az 1957. évi tervutasítás és költségvetési körirat felülvizsgálását megfelelő szakértőkből álló bizottság végezze. c) A Minisztertanács Apró Antal elvtárs vezetésével országgyűlési képviselőkből és tanácsi vb. elnökökből álló bizottságot hoz létre anna!-; megvizsgálására, miként lehet a tanácsoknál, a tanácsok végrehajtó bizottságainál a kollektív vezetést erősíteni s hatáskörüket növelni. A bizottságnak 1956. december 31-ig ki kell dolgoznia: milyen intézkedések eldöntése tartozik a tanácsok végrehajtó bizottságai és milyen kérdések eldöntése a tanácsok kizárólagos hatáskörébe. E munka során felül kell vizsgálni a tanácsi szervek működésére vonatkozó határozatokat és a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával javaslatot kell tenni az egyes hatáskörök pontos meghatározására. d) A Minisztertanács utasítja a gazdasági mi-» nisztereket, hogy vizsgálják felül a vállalati igazgatók jogkörére vonatkozó utasításokat abból a szempontból, hogyan lehetne a vállalati igazgatók hatáskörét tovább bővíteni. A saját hatáskörükben elintézhető módosításokat kötelesek két hónapon belül végrehajtani. Az olyan kérdésekben, amelyeta ben a Minisztertanács dönthet, a miniszterek for-? dúljanak4 javaslataikkal a Minisztertanács Elnöksége illetékes tagjához, akinek vezetése alatt a miniszterek kötelesek az iparigazgatóságok vezetőn nek és az üzemi igazgatóknak a bevonásával négy hónapon belül kidolgozni azokat a gyakorlati in-> tézkedéseket, amelyek a vállalati igazgatói jogkör további jelentős kiterjesztését, szolgálják. 4. A Minisztertanács felkéri a dolgozók társadalmi szervezeteit, hogy közreműködésükkel és javaslataikkal támogassák az egyszerűsítési munkát, mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a munka-? ban való aktív részvételre. 5. Az egyszerűsítési javaslatokat, tervezeteket a dolgozók körében vitára kell bocsátani. Lehetőséget kell adni arra, hogy a vitában államigazgatási és vállalati szervezési kérdéseket jól ismerő elméleti és gyakorlati szakemberek is részt vegyenek. A vitában elhangzott javaslatokat a tervezetek végleges szövegének kidolgozásánál, messzemenően ÍH gyelembe kell venni. A fejlettebb gazdálkodási rendszer megvalósítására, valamint különféle egyszerűsítési megoldások bevezetésére a miniszterek néhány vállalatuknál folytassanak kísérleteket. Hasznosítani kell az, egyszerűsítési és szervezési munkával kapcsolatos külföldi tapasztalatokat isHegedűs András s. k., a .Minisztertanács elrföke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.047/1956. (VI. 3.) számú határozata a terhesség megszakításával kapcsolatos kérdések szabályozásáról. A Minisztertanács a nők egészségének fokozottabb védelme és a terhesség megszakítása körüli eljárások enyhítése érdekében a következőket hatá-s rozza: 1. A terhesség megszakítását a továbbiakban is engedélyhez kell kötni és azt csak gyógyintézetben szabad végrehajtani. Az engedélyt a területileg kijelölt járási, városi (kerületi) kórház (klinika)^ mellett működő hetenként összeülő bizottság adja meg a nála előterjesztett kérésre. A bizottság elnökét a fővárosi, a megyei, illetve megyei jogú városi fős orvos jelöli ki. Tagjai az illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt két személy: a tanács vég* rehajtó bizottsága szociálpolitikai csoportvezetője, illetve előadója és egy, lehetőleg a szakszervezetek által javasolt asszony. A bizottság engedélyezi iá terhesség megszakítását betegség, valamint méft