Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK Vr. 49. §. Az adókivetés megkezdése előtt a járási pénzügyi osztály az adóbevallásban foglalt adatokat egyezteti a kartotéklapokkal, illetőleg a gazdalajstrommal. A járási pénzügyi osztály hivatalból állít ki bevallási nyomtatványt azokról az adózókról, akik bevallásukat felhívás ellenére sem adták be, illetőleg bevallásuk beadására halasztást kaptak és bevallásadási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A bevallási nyomtatványt a járási pénzügyi osztály hivatalból csak abban az esetben állíthatja ki, ha a felhívás kézbesítését, illetőleg, ha a bevallásadásra halasztás engedélyezését — a 48., illetve 49. §-ban foglaltaknak megfelelő módon — igazolni tudja. Vr. 50. §. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját a bevallástól eltérően a kartotéklap, illetőleg a gazdalajstrom adatai alapján csak abban az esetben lehet kivetni, ha az adózó a kartotéklap, illetőleg a gazdalajstrom adatait helyesnek ismerte el és emellett a bevallás és a kartotéklap, illetőleg a gazdalajstrom adatai közötti eltérés Oka minden kétséget kizáró módon tisztázható. Ha az eltérés oka kétséget kizáróan nem állapítható meg, a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját a bevallástól eltérően az adózó meghallgatása nélkül kivetni nem szabad. Ebben az esetben az adózót a kivetés előtt az eltérés tisztázása végett meg kell idézni. Ha az adózó az eltérés tisztázása végett nem jelenik meg, adóját ia kartoléklap, illetőleg a gazdalajstrom adatai alapján kell kivetni. Vr. 51. §. A járási pénzügyi osztály megállapítja művelési ág csoportonként az adóztatott földterület nagyságát és egy holdra eső átlagos kataszteri tisztajövedelmét. Az egyes községekre, birtokcsoportokra és minőségi csoportokra megállapított adótételek alapján müvelésiág csoportonként kiszámítja az adózó használatában lévő földterület után az adót. Az így kiszámított adót csökkenti a Tvr. 12. § szerint járó kedvezményekkel és hozzáadja a lovak l(öszvérek) után járó adó összegét. A bevallásadási kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása miatt a felemelt adótételt a Tvr. 20. § '(1) bekezdése, illetőleg a 81. §-ban foglaltak szerint kell kiszámítani. Vr. 52. §. A járási pénzügyi osztály az adózót a kivetett Jadó összegéről adóív útján értesíti. 17. §. (1) A föld termésében elemi csapás által okozott károk esetében az adót a kár mértékének megfelelően csökkenteni, illetőleg törölni lehet abban az esetben, ha az elemi csapás okszerű gazdálkodás mellett nem volt elhárítható és mértéke eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. A kár mértékét kárbecslő bizottság állapítja meg. KÖZLÖNYE . g Vr. 53. §. Elemi csapásnak minősül: a) a jégeső, az árvíz és a tűz, b) szántónál a fagy és a belvíz, rétnél a bel-t víz, szőlőnél és gyümölcsösnél a fagy. Vr. 54. §. Erdőnél a tűz csak abban az esetben nyújt igényt adó csökkentésére vagy adó törlésére, ha tűz következtében részben vagy egészben a fő haszonvétel, tehát a fa semmisül meg. Árterületen sem árvíz, sem belvíz miatt adócsökkentésnek, ille-í tőleg adótörlésnek helye nincsen. Vr. 55. §. Az 53. §-ban fel nem sorolt elemi csapások esetében akkor lehet helye adómérséklésnek, illetőleg törlésnek, ha az elemi kár nagyobb területre kiterjedő károsodásként jelentkezik, okszerű gazdái-* kodás mellett nem volt elhárítható, mértéke a müvelésiág csoport (müvelésiág) termése értékének a 25 százalékát eléri vagy meghaladja és mindezekre tekintettel a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottságának előterjesztése alapján a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben az adó csökkentésére, vagy adótörlésre való indokoltságot megállapítja. (Például: peronoszpóra, burgonyabogár, stb. által okozott, nagyobb területre kiterjedő károsodás.) Vr. 56. §. Ha az elemi csapás a földrészletnek csak egyrészét károsította, az adó a földrészletnek csak a károsított része arányában engedhető el. A káro.sult terület nagyságát becsléssel kell megállapítani. Vr. 57. §. Az adó csökkentésére, illetőleg törlésére igényt nyújtó elemi csapás megállapításánál a károsult földrészlet művelési ágát és területét a földkönyvben feltüntetett müvelésiág és terület nagysága szerint kell figyelembe venni. így például földkönyvben legelőként nyilvántartott földrészletre nem állapítható meg jégverés címén károsodás, ha a legelő lénylegesen (például időközben történt feltörés következtében) kukoricával volt bevetve. Vagy például a földkönyvben 1000 négyszögölnek nyilvántartott szőlőterületre nem állapítható meg 1500 négyszögölnek megfelelő károsodás akkor sem, ha a szőlő tényleges területe 1500 négyszögöl és a károsodás ténylegesen az 1500 négyszögölet érintette. Vr. 58. §. Az adó csökkentésére, illetőleg tőrlésére csak a 25 százalékot elérő vagy meghaladó károsodás ad jogalapot. A 25 százalékot elérő vagy azt meghaladó károsodás esetében a károsult földterületre eső adónak annyi százalékát lehet törölni, ahány százalékos károsodást a kárbecslő bizottság meg-t állapított.