Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 30. szám

392 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szóm. rokratikus, a tanácsok önállóságát korlátozó, a helyi lehetőségek kihasználását akadályozó, terje­delmes és nehezen érthető végrehajtási utasításokat adtak ki. A Minisztertanács ezért a) a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 25. § (4) bekezdése alapján a községfejleszlési tervek­kel kapcsolatos 5/195G (Tg. É. 8.) O. T.—P. M. számú, valamint a 6/1956. (Tg. É. 8.) O. T —P. M. számú együttes utasításokat hatályon kívül helyezi: b) utasítja az Országos Tervhivatal elnökét és a pénzügyminisztert, hogy az 1956. évi 3. számú N. E. T. határozat és a vonatkozó minisztertanácsi határozatok végrehajtására 1956. május hó 31-ig adjanak ki új, közérthető, rövid, a helyi kezdemé­nyezés kibontakozását elősegítő végrehajtási ren­deletet; c) a tanácsok végrehajtó bizottságai a tanácsok által jóváhagyott községfejlesztési tervek végre­hajtását az O. T.—P. M. rendelet megjelenéséig a vonatkozó minisztertanácsi határozatoknak meg­felelően végezzék. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.037/1956. (V. 24.) számú határozata „Vasgyűjtő Hónap" szervezéséről. 1. A Minisztertanács 1956. május 15. és június 30. között a lakóterületen „Vasgyűjtő Hónap" szervezését rendeli el. A Minisztertanács a „Vas­gyűjtő Hónap" megszervezésével a város- és köz­séggazdálkodási minisztert bízza meg. 2. A Minisztertanács felkéri a Dolgozó Ifjúság Szövetségét, hogy a „Vas­gyűjtő Hónap" sikeres teljesítése érdekében gon­doskodjék az ifjúság mozgósításáról, a SZÖVOSZ elnökét, hogy a földművesszövetke­zetek szervező, mozgósító munkájával a vasgyűj­tést támogassa. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. Miniszteri utasítások Az élelmiszeripari miniszternek és a Szövetkezetek Országos Szövetsége Igazgatósága elnökének 3/1956. (Asz. 5.) Élip. M. A. H. számú együttes utasítása a kényszervágott állatok átvételi árának megállapításáról. A 48/1955. (VIII. 10.) M. T. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a begyűjtési miniszterrel, az állami gazdaságok miniszterével, a földművelésügyi miniszterre] és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a kényszervágott sertés, marha, borjú, ló, szamár, öszvér és juh átvételi árát a következők szerint állapítjuk meg; I. 1. A kényszervágott sertés, marha, borjú, ló, szamár, öszvér és juh vételáraként a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az I. és II. tí­pusú termelőszövetkezeti csoportok, ezek tagjai, továbbá az egyénileg gazdálkodó termelők, valamint a beadási kö­telezettség alá nem eső állattartók részére a jelen utasí­tás 1. számú mellékletében megállapított árakat, b) az állami, tan-, kísérleti és célgazdaságok, az állpmi hizlaldák, állami vállalatok, valamint az állatforgalmi vál­lalatok részére a jelen utasítás 2. számú mellékletében megállapított árakat kell kifizetni. 2. Az 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított ára­kat a húsipari vállalat vagy a földművesszövetkezet te­lephelyére beszállított állatokért, az ott elvégzett mérlege­lés alapján megállapított súly után kell fizetni. A telep­helyre történő fuvarozásért külön fuvardíjat fizetni nem szabad. 3. Kényszervágásra kerülő, illetve kényszervágott állat­nak kell tekintem azt a sertést, marhát, borjút, lovat, sza­marat, öszvért és juhot, amelyre nézve az arra illetékes állatorvos ilyen igazolást kiadott. A kiselejtezés miatti vá­gást kényszervágásnak nem lehet tekinteni. 4. Állatorvosi vizsgálat alapján teljes egészében elkob­zott állatért a tulajdonosának az állati hullára megálla­pított árat kell fizetni. Részleges elkobzás esetén az el­kobzott termékeket a jelen utasítás 1. számú mellékleté­nek C) részében feltüntetett áron kell értékelni és az így jelentkező összeget a kényszervágott állatra megállapított vételárból levonásba kell hozni. A kobzások miatti levo­nás után kifizetendő összeg azonban nem lehet kevesebb, mint amennyit a húsrészenkénti átadás esetén kellene téríteni. II. 5. A húsipari vállalatok és a földművesszövetkezetek a kényszervágásra kerülő, illetőleg kényszervágott állatok ellenértékét az állatorvosi vizsgálat befejezését követő 24 órán belül kötelesek az állat tulajdonosának kifizetni, illetőleg részére postán megküldeni. 6. A húsipari vállalatok a kényszervágott állatokért fi­zetett ellenérték és az állatforgalmi vállalatoknak térí­tendő ár közötti különbözetet, továbbá a párolásokból, vagy hatósági hússzékben történő kimérésből keletkező veszteséget a „Kényszervágott állatok árkülönbözete" el­nevezésű (2683. sz.) számlán kötelesek könyvelni és a je­lentkező többletbevételt negyedévenként az egyéb for­galmi adókkal egyidejűleg befizetni. (Az esetleges vesz­teséget vállalati eredményként elszámolni.) III. 7. A magánháztartásban végzett kényszervágásra a 2/1955. (II. 10.) Bgy. M. sz. rendeletben foglalt rendelkezé­seket kell alkalmazni. 8. A jelen utasítás rendelkezéseit az állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságokra, állami hizlaldákra és állami vál­lalatokra, ideértve az állatforgalmi vállalatokat is. 1956; január hó 1-től, az itt fel nem sorolt egyéb állattartókra nézve pedig a kihirdetés napjától kezdődően kell alkal­mazni.* 9. A jelen utasítás kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg a 348.511/1953. Élip. M. sz. együttes utasítás (megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 1954. I. 12-i 2. szá­mában) I. részének 5. pontja és II. része, továbbá az 513.942/1955. Élip. M. számú körlevél hatályát veszti. Vas Zoltán s. k., Altomáré Iván s. k., a Szövetkezetek Országos élelmiszeripari miniszter. Szövetsége igazgatósága elnöke, * (Az utasítást az Árszabályozás 5. számában 1956 május 19-én Mrdették ki és ezen a napon lépett hatályba.)

Next

/
Thumbnails
Contents