Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 26. szám

26. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 359 ményeit szemléltető grafikonokból, fényképekből megfelelő dokumentációkat. 4. A kiállításoknak az illető járás sajátosságainak megfelelően kell foglalkozniuk — a talaj erőgazdálkcdás, — a kenyérgabona és kukoricatermelés, — az ipari növénytermelés, — a pillangós takarmánynövények termelése, — a rét- és legelőgazdálkodás, — a gyümölcsfa- és szőlőtelepítés, — a zöldségtermesztés és az öntözés, valamint — a takarmánytermesztés, betakarítás, tárolás és felhasználás kérdéseivel. Az állattenyésztés körében a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének kérdéseit kell különösen hangsúlyozni. 5. A kiállításokon felszínre kerülő olyan kimagasló eredményeket, amelyek megfelelnek az Országos Mezőgazdasági Kiállítás részvételi szabályzatában meghatározott feltételeknek és korábban nem jelentettek be, a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentse be a Földművelésügyi Minisztérium illetékes termelési főigazgatóságának. . 6. A díjakat (oklevelek, emlékplakettek, pénz-, tárgyjutalmak) a kiállítások látogatóinak jelenlétében, ünnepélyes keretek között kell átadni. A kiállításokat lehetőleg egybe kell kötni a termelésben és begyűjtésben kimagasló eredményeket elérő termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kitüntetéseinek ünnepélyes átadásával. 7. A vidéki mezőgazdasági kiállításokat, valamint az ünnepi vásárokat, falunapokat össze kell hangolni. Ügyelni kell arra, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium szervei által rendezett ünnepi vásárok — azok sikerének biztosítása mellett — a helyi kiállítások mezőgazdasági jellegét ne szorítsák háttérbe. 8. Gondoskodni kell arról, hogy a vidéki mezőgazdasági kiállítások bemutatott anyaga a parasztság szakmai továbbképzését is szolgálja. Ebből a célból a kiállítások alkalmával gyakorlati bemutatóval egybekötött tapasztalatcseréket, széleskörű állatbírálatokat, előadásokat, mezőgazdasági szakfilmvetítéseket, mezőgazdasági könyv- és folyóirat kiállítást és vásárt kell szervezni. Hasonlóan gondoskodni kell kultúrműsorok, sport- és lovasbemutatók rendezéséről is. 5. A kiállítások megtekintésére a kiállítási bizottságok segíLsígével, az agitáció minden eszközével mozgósítani kell a környék lakosságát, főként a parasz.&ágot. Hasonlóan gondoskodni kell a kiállításcin bemutatott eredmények, módszerek széleskörű népszerűsítéséről. 10. A vidéki kiállítások rendezésére a megyei mezőgazdasági igazgatóság a járási mezőgazdasági osztályokkal készíttessen tervet. A terv tartalmazza a kiállítások helyét, időpontját és jellegét, valamint a költségfelhasználás vázlatos előirányzatát. A kiállítások terveinek készítésénél és helyének kijelölésénél — a rendelkezésre álló pénzösszegek minél eiönyösebb felhasználása és a költségek csökkentése érdekében — figyelembe kell venni azt is, hogy a kiállítás rendezéséhez az egyes járások területén melyik közság tanácsa tudja a legtöbb helyi erőforrást biztosítani, illetőleg melyik község vagy város rende'kezik alkalmas épületeitkei, vagy egyéb létesítményekkel. A terveket a megyei mezőgazdasági igazgatóság a megyei tanács vb. jóváhagyása után május 20-ig terjessze fel a Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Főigazgatóságához. A Minisztertanács határozata értelmében a tervek felterjesztése után a Földművelésügyi Minisztérium — elsősorban pénzjutalmazásra és tárgyjutalmak beszerzésére — külön értesítésben közlendő (kb. a mult évihez hasonló) költségkeretet bocsát a megyei tanácsok vb. mezőgazdasági igazgatósága rendelkezésére. A vidéki mezőgazdasági kiállítások megtartásáról szóló jelentést, elszámolást és értékelést f. évi október 31-ig kell megküldeni a Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Főigazgatóságához. A vidéki terménykiállítások és állatbemutatók megrendezéséért elsősorban a megyei mezőgazdasági igazgatók, továbbá a járási mezőgazdasági osztályvezetők felelősek. Matolcsi János s. k., földművelésügyi miniszter. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 31/1956. (Mg. É. 18.) F. M. számú együttes utasítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok 1956. évi sMóépítésének támogatásáról A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (továbbiakban: termelőszövetkezetek) az 1956. évben állandó jellegű siló építéséhez saját eszközeik kiegészítéseként hosszúlejáratú hitelt igényelhetnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok magasépítési beruházásainak megvalósításához kiadott „Ütmutaíó" 1. számú mellékletében felsorolt mértékben. A hitelnyújtást az alábbiak szerint szabályozzuk: 1. Az igényelhető hitel felső határa m'-enkint 30 Ft. Az engedélyezett hitelt évi 1%-os kamat mellett 10 év alatt, 1961. október 1-től 1966. szeptember 30-ig öt egyenlő részletben kell letörleszteni. 2. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek 1956. évi üzemtervükben, illetve a bevétel-kiadási költségvetésükben a silóépítést megtervezték, a szükséges hitelt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok beruházásainak lebonyolítási rendjéről szóló 144/1935. (P. K. 57.) P. M. számú utasítás alapján (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 1956. évi 3. számában is) az MNB illetékes járási (városi) fiókjánál igényelhetik. Az újonnan alakult, valamint azok a termelőszövetkezetek, amelyek az 1956. évi termelési tervükbe betervezettnél több állandó jellegű silót akarnak 1956. évben megépíteni, eziránti hiteligényüket a hivatkozott utasítás 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a járási (városi) tanács vb. mezőgazdasági osztályának külön jelen tsék~ be. A termelőszövetkezetek közgyűlésének jegyzökönyve alapján terven felül igényelt silóépítési hitelt a megyei