Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 335 144/1956. (P. K. 20.) P. M. Az árvíz okozta károk helyreállításáról, valamint az árvízkárosultak támogatásáról szóló 1.022/1956. (DL 23.) számú minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. Az 1022/1956. (III. 23.) számú minisztertanácsi határozat III. fejezetének 2/d. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Altalános feltételek. I 1. §• , , / Az árvízkárosultak részére lakóházaik, gazdasági épületeik és kútjaik újjáépítésére, valamint helyreállítására — ha azok újjáépítését, helyreállítását egészben vagy részben saját erőből nem tudják biztosítani — hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsönt és a társadalmi pénzadományokból segélyt lehet folyósítani. Kölcsönt, illetőleg segélyt csak az újjáépítéshez, helyreállításhoz szükséges építési anyagok beszerzésére, valamint az építkezéshez szükséges szakmunkadíjak fedezésére lehet engedélyezni. Segédmunkadíjra, továbbá az építési anyagok szállítási költségeire sem a kölcsönt, sem a segélyt felhasználni nem lehet, 2. §. Kölcsönt, illetőleg segélyt lakóház (épület) felépítésére csak akkor lehet engedélyezni, ha: a) a károsultnak építési engedélye már van; b) az új épület legfeljebb olyan alapterületű, mint a rombadőlt épület volt. Ezer forintnál kisebb értékű károsodás esetén kölcsönt engedélyezni nem lehet. 3. §. Kölcsönben, illetve segélyben csak az részesülhet, akit a községi (városi) tanács végrehajtóbizoltsága arra kijelöl; a tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg azt is, hogy a károsult milyen összeggel járuljon hozzá az építkezés költségeihez, erről az Országos Takarókpénztárt (a következőkben: Takarékpénztár) is értesíti. 4. §. Az egyes károsultak részére az újjáépítés, illetőleg helyreállítás céljára felhasznált összegből a kölcsön, illetőleg segély arányát a károsult anyagi helyzetének figyelembevételével a községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg. A segély megállapítása — a műszaki kiküldöttek véleménye ^lapján — annak figyelembevételével történik, hogy milyen mértékben lehetett a saját anyagokat felhasználni. Az egy károsult részére adható segély az anyagköltség és szakmunkadíj 20—80%-a között állapítható meg. A kölcsön és a segély átlagos aránya — községenként •— 60—40% lehet. 5. §. . Mind az újjáépítésre, mind a helyreállításra engedélyezett kölcsön kamatmentes. Annak azonban, aki a részére megállapított fizetési feltételeknek nem tesz eleget, a tartozás összege után évi 6% késedelmi kamatot kell felszámítani. Az újjáépítésre engedélyezett kölcsön törlesztési ideje legfeljebb 15 év, a helyreállításra engedélyezett kölcsön törlesztési ideje pedig legfeljebb 10 év. A kölcsönt egyenlő havi részletekben kell törleszteni. A legkisebb törlesztőrászlet: a) újjáépítés esetén havi 100.— Ft, b) helyreállítás esetén havi 70.— Ft, nyugdíjasoknál indokolt esetben havi 50.— Ft lehet. A törlesztést az építkezés befejezésére megállapított határidőt követő egy év múlva meg kell kezdeni. 6. §. Az újjáépített házat 15 éves teljes házadómentesség illeti meg. A helyreállított lakóháza-líra vonatkozóan a háborús károk helyreállításával kapcsolatos adókedvezményt kell érvényesíteni. Lebonyolítás. 7. §. Az építési kölcsönakció pénzügyi lebonyolítása a Takarékpénztár feladata, melyet a kár helye szerint illetékes fiókjai útján lát el. 8. §. Az építkezéshez szükséges építési anyagokat a helyszínre kirendelt műszaki közegek által megállapított mérték szerint, az általuk kiállított és a tanács végrehajtóbizoltsága által is aláírt anyagutalvány ellenében a helyi TÜZEP-telepcn (földművesszövetkezeteknél) lehet beszerezni. A teljesen saját erőből történő építkezés esetében az építési anyagok ellenértókét készpénzben kell kifizetni, kölcsönnel történő építkezés esetén pedig a Takarékpénztár egyenlíti ki a károsult kölcsöne terhére. Az építkezés során felmerült szakmunkák díját — kölcsön igénybevételével történő építkezés esetében — a műszaki szervek által igazolt munkabérutalvány ellenében ugyancsak a Takarékpénztár fizeti ki. 9. §• Ha az építkezés részben saját erőből, részben kölcsön igénybevételével történik, a károsult köteles a saját hozzájárulás összegét a Takarékpénztárhoz befizetni. Anyagés munkabérutalványt csak annak lehet kiadni, aki a saját hozzájárulás összegének befizetését igazolta. A Takarékpénztár az anyagutalványok, illetőleg munkabérutalványok ellenértékét a károsult által befizetett öszszegből és a kölcsönösszegből egyenlíti ki. 10. §. Kölcsönt annak lehet engedélyezni, aki a rombadőit vagy megrongálódott épület legalább L/10 részének tulajdonosa. Ha a tulajdonos a sérült épületet nem kívánja helyreállítani, a ház föbérlője részére is lehet helyreállítási kölcsönt engedélyezni. A főbérlőt a helyreállítási kölcsön összege erejéig bérbeszámítási jog illeti meg. Ha a rombadőlt házat a tulajdonos nem kívánja újjáépíteni, a községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága a főbérlő részére házhelyet juttathat és a juttatott telken — vagy a főbérlő saját telkén — felépítendő lakóház építési költségeire a főbérlő részére is lehet újjáépítési kölcsönt engedélyezni. A főbérlő a részére engedélyezett újjáépítési kölcsön után évi 2% kamatot köteles a törlesz•őrészletekkel együtt fizetni. 11. §. Ha a rombadőlt vagy megrongálódott ház állami kölcsön igénybevételével épült (OTp., FAGI, stb.) és a kölcsönből még tartozás áll fenn, a hitel és segély arányát kedvezőbben kell megállapítani. Ilyen esetben a legmagasabb összegű segély megállapítására is sor kerülhet. 12. §. Az akció lebonyolítása tekintetében — a Jelen utasításban szabályozott feltételek mellett — egyéb vonatkozásban a Takarékpénztár általános lakásépítési kölcsön akciójára vonatkozó rendelkezések [1/1955. (III. 26.) V. K. G. M. számú rendelet] az irányadók. 13. §. Az elem; csapásokkal kapcsolatosan a Takarékpénztár által nyújtott kamatmentes hitelek után — a lebonyolítási költségek fedezésére — a Takarékpénztár évi 2% kamattérítést számolhat el a költségvetés terhére. Oíf Károiv s. k., pén z ü gy min isz t e r.