Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)
1956 / 22. szám
22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 331 milyen és mennyi további anyag szükséges. Erről az OTP, által kiadott 4 másolati példányú nyomtatványon a károsultnak anyagutalványt kell kiadni. Az önerőből helyreállító károsult részére a TÜZÉP által rendszeresített két példányú készpénzvásárlási anyagutalványt kell használni. f) A külön kiadásra kerülő rendelkezések szerint kijelölt telken a tervszerinti épület kitűzése. g) A tervezett helyreállítás szerint a szakmunkás óraszükséglet megállapítása, a normákat tartalmazó nyomtatványon. A szakmunkás óraszükségletből meg kell állapítani a munka elvégzése esetére a szakmunkás járandóságát, egyösszegben. h) Közreműködés az irányított szakmunkásokkal kötendő szerződésben. A g) pontban előírt összegszerű járandóság alapján a kivitelező kisiparossal, vagy az irányított szakmunkással szerződést kell kötni. A szerződés a kiadott ryr rtatványok felhasználásával történik és azt a károsult, a kivitelezést végző és a ,.mérnök" írják alá. önkényesen ki «;3 és fegyelmi úton elbocsátott dolgozó a helyreállíts':i munkákra nem alkalmazható és velük szerződést nem ezaoad kötni. Ha a kivitelező nem iparengedéllyel rendelkező kisiparos, a szerződésre bélyegzővel rá keli vezetni, hogy „SZTK. köteles." i) A helyreállítási, illetve újjáépítés munkáinak szakirányítása, művezetése és ellenőrzési teendőinek folyamatos ellátása, j) A teljesítmények igazolása. Az elvégzett teljesítményt a szerződés mellékletét képező költségvetés alapján ki kell számítani és a kiadott nyomtatványokon összegszerűen igazolni. Mindaddig, amig a izakrr.unkás szerződésben vállalt kötelezettségének teljes egészében nem tett eleget, az általa végzett teljesítményből 10 százalékot vissza kell tártaira. A nem iparengedéllyel rendelkező szakmunkások teljesítmény-igazolásán ugyancsak fel kell tüntetni az „SZTK. köteles.'' megjegyzést. k) A használati engedély kiadása. A helyreállított, illetve újjáépített épületekbe való beköltözhet őségét lakhatási engedély igazolja. A kiadott használati engedélyeket jegyzékbe kell foglalni. I) Az építkezések befejeztével tényleges anyagfelhasználási, továbbá szakmunkás óra felhasználási összesítő készítése. 5. A magántulajdonban lévő lakóházak helyreállításához szükséges szerszámokat, állványokat, az É. M., illetve V. K. G. M. — területi felosztásuk szerint — megyei kivitelező vállalataik útján biztosítják. A szerszámokat és állványokat a vállalatoknak az illetékes tanács vb-a rendelkezésére kell bocsátani. A tanács vb-a gondoskodik az anyag kezeléséről, az építkezőknek való kikölcsönzéséről, nyilvántartásáról és a helyreállítás befejeztével a kölcsönző vállalatnak való visszaszolgáltatásáról. III. Építési anyagok biztosítása. A helyreállításhoz, illetve újjáépítéshez szükséges építési anyagokat a belkereskedelmi szerveik — kiskereskedelmi forgalmi áron — hozzák forgalomba. A TÜZÉP telepekről való helyszínre szállításról és az ezzel kapcsolatos rakodási munkálatokról a károsult saját maga tartozik gondoskodni. IV. Munakerő biztosítása. A magántulajdonban lévő épületek helyreállításához Bzükséges munkaerő toborzása és szervezett irányítása a V. K. G. M. feladata. A megyei tanácsok helyreállítási bizottságai az irányított munkavállalókat az egyes községek felé az igénybejelentések és munkalehetőségek arányában osztják szét. S?erződés-kötés csak szakmunkára, esetleg gépi munkára történhet. Segédmunkát a károsult és családja látja el. Szerződéskötésnél úgy a kisiparosoknál, mint az irányi* tott szakmunkásoknál a normák alapján kiszámított munkateljesítményt — 9.12 Ft óra összeggel kell számításba venni. V. Alkalmazandó szerkezetek. 1. Az alapozáshoz terméskövet kell felhasználni. Téglából tilos alapozni. Az alapozás felett a felmenő falazat megvédésére minden esetben szigetelést kell alkalmazni. 2. Megfelelő kőalap felépítése mellett a vályogból va:ó építkezést is alkalmazni lehet, különösen gazdasági és egyéb épületek építésénél. Ezen túlmenően a helyilen fellelhető és alkalmazható anyagokat a legteljesebb mértékben figyelembe kell venni. 3. A födémeknél új faianyagot beépíteni tilos. A meglévő és csak kiegészítésire szoruló födémeknél, valamint a megmaradt födémanaygokból részben visszaépíthető és kiegészítésre szoruló födémeknél is ugyanúgy, mint a teljesen újjáépítésre kerülő házaknál, a lakosság részére gyártott „L" vastoetongerendákat kell alkalmazni. A vasbetongerendák közötti födémszakaszok pólyás födémmel' kisebb mértékben téglatárcával, téglaboltozattal építhetők, messzemenően figyelembevéve a helyi anyagokat, karókat, nádpallókat stb. 4. A fedélszerkezeteknél zömmel fel kell használni a megrongálódott épületek megmaradt faanyagát, figyelembevéve, hogy a statikailag szükséges keresztmetszetek lényegesen kisebbek, mint a régi építésmódnál szokványos méretek. így egyes gerendák 6zétfűrészelésével a régi túlzott méretek felhasználásával hiányok pótolhatók. Kisebb mértékben, ahol a megmaradt faanyag nem teszi lehetővé a fedélszerkezet visszaállítását, beakasztós rendszerű vasbeton fedélszerkezetet is lehet alkalmazni. Ugyancsak alkalmazni kell hegesztett gömb- vagy profilvas rácsos szerkezeteket. 5. Fedélhéjazatnak zömében hornyolt cserpet, kisebb mértékben palafedést kell alkalmazni, a megmaradt anyag kiegészítéseként. 6. Nyílászáró szerkezetek helyreállításánál a megmaradt anyag felhasználására keÜ törekedni, rongálódás esetén annak kijavításával. Csak teljes megsemrnisülás esetén szabad új nyílászáró szerkezeteket beépíteni. VI. Pénzügyi elszámolás. 1. A pénzügyi elszámolásra vonatkozó rendelkezések külön kerülnek kiadásra. 2. A „mérnök" mielőtt anyagutalványt kiállít, vagy szakmunkára kötött szerződést láttamoz, a károsulttól köteles bekérni a községi tanács vb. határozatát, hogy az építtető kölcsön igénybevételére jogosult-e. Ahol a községi tanács vb. határozata szerint részben önerőből kell építkezni, az anyagutalvány kiadása, illetve a szakiriunkásszerződés megkötése előtt az árvízkárosultnak be kell mutatnia a saját erőből viselendő résznek a takarékpénztárhoz történt befizetését igazoló csekfcbeíizetési szelvényt. Szíjártó Lajos s. k., Szabó János s. k., építésügyi miniszter. város- és községgazdálkodási miniszter. A begyűjtési miniszter 21/1956. (Bgy. É. 12.) Bgy. M. számú utasítása az idényszerűen száraz, csöves és morzsolt kukorica 1956. évi április havi szokványszerű víztartalmának megállapításáról a továbbadási forgalom részére. A földművelésügyi miniszterrel egyetértésben az idényszerűen száraz, csöves és morzsolt kukorica szokványszerű víztartalmát kizárólag a továbbadási forgalomban 15)56 év április hó 1, napjától április hó 30. napjáig terjedő időr?
