Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 21. szám

322 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám. A Baranya megyei Tanács 3—7/1955. számú határozatával elrendelte ia mohácsi járáshoz tartozó Bóly község területéből 82 kh. 289 n. öl nagyságú területrésznek Nagynyárád község határához való átcsatolását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént (M. T. Titkárság 11 — 1—8/1956. szám). A Magyar Beruházási Bank 39/1956. számú közleménye a községfejlesztési alapból megvalósítandó beruházások pénzügyi lebonyolításáról. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a községfejlesztési tervekkel kapcsolatos 1956. évi 3. számú határozata, valamint a 1007/1956. (I. 26.), a 2019/1956. (I. 26.), a 2020/ 1956. (I. 26.) számú minisztertanácsi határozatok végrehajtásáról szóló 5/1956. (Tg. É. 8.) O. T.—P. M. számú valamint a 6/1956. (Tg. É. 8.) O. T.—P M. számú együttes utasítás (a továbbiakban: Utasítások) C/l. pontjában kapott felhatalmazás alapjáíi a jelen közlemény A) fejezete az Utasítások B/II/3. pontjában meghatározol I beruházások pénzügyi lebonyolításának, B) fejezete az Utasítások B/II/9. pontjában foglaltak szerint közös fedezeti forrás terhére megvalósítandó beruházások és vállalati felújítások pénzügyi lebonyolításának szabályait tartalmazza. A) I. A Magyar Beruházási Bank útján lebonyolítandó beruházások. (1) Az Utasítások B/II/3. pontjában foglalt értékhatárok (községeknél 25.0C0 forint, városoknál, városi kerületeknél 50.000 forint, a fővárosnál, fővárosi kerületeknél 100.000 forint) az építkezéssel összefüggő beruházás teljes egészít, tehát a beruházási cél érdekében megvalósítandó összes munkák és beszerzések költségeinek együttes öszszegére vonatkoznak (pl. kultúrház és annak teljes berendezése és felszerelése). (2) Az építkezés és a berendezés költségeit egymástól különállóan kezelni és a beruházás értékhatárát csak az építkezés vagy csak a berendezés előirányzata alapján elbírálni nem szabad. (3) A beruházás csak akkor kezdhető meg, ha a teljes megvalósításhoz szükséges fedezet a községfejleszlési alapban rendelkezésre áll. Ez egyben azt is jelenti, hogy a községfejiesztési alap forrásai más forrásokkal együtt nem használhatók fel, az alapból csak olyan beruházás va'ósíthaíó meg, amelyre az alap teljes fedezetet nyújt. Kivételes a közös fedezeti forrás terhére megvalósítandó beruházások, amelyek pénzügyi lebonyolításának szabályait a B) fejezet tartalmazza. (4) Az értékhatárok elbírálásánál az igénybeveendő társadalmi munka értékét figyelmen kívül kell hagyni. A beruházás pénzügyi lebonyolítását tehát akkor is a Magyar Beruházási Bank (a továbbiakban: B. B.) végzi, ha valamely beruházás összes költsége az elkészített költségvetés szerint az előírt értékhatáron felül van, de a társadalmi munka értékének levonása után a költségvetés összeg" az értékhatárt nem éri el. íő) Az építkezéssel össze nem függő, kizárólag berendezés, felszerelés beszerzésével járó beruházásokat — azok érteketol függetlenül — nem a B. B, hí nem az Országos Takarékpénztár útján kell lebonyolítani (pl. a meglévő kultúrház berendezésének kiegészítése). 11. A beruházások előkészítése. (1) A községi tanács végrehajtóbizottsága a községfojlesztési alapból megvalósítandó 25.000 forint feletti beruházások építkezéseihez műszaki tervet és költségvetést készíttet. A műszaki terv céljára megfelel az n tervrajz, amelyet az építési engedély iránti kérelemhez kell a járási tanács vb. községgazdálkodási csoportjához benyújtani. (2) A városokban (városi kerületekben) megvalósítandó 50.000 forint feletti és a fővárosban (fővárosi kerületekben) megvalósítandó 100.000 forint feletti beruházások előkészítésére és tervezésére a kisebb beruházások tervezéséről és megvalósításáról szóló 11/1954. (Tg. É. XII. 31.) O. É. H, számú utasítás 3—6. §-ainak rendelkezései irányadók. (3) Az építési munkák költségvetésének elkészítésével mind fővárosi (fővárosi kerületi) és városi (városi kerületi), mind községi beruházások esetén állami (tanácsi) tervező irodát, állami (tanácsi) építőipari vállalatot, illetve építőipari szövetkezetet lehet megbízni. Építőipari szövetkezet azonban a tervezési munkát csak akkor végezheti el, ha a kivitelezői munkákat is maga fogja elvégezni. Magánszemélyt, közületi alkalmazásban álló mérnököt vagy a munkákat végző kisiparost a tervezési munka elvégzésével nem szabad megbízni. Nincs akadálya azonban annak, hogy a tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szerveinek állományában dolgozó szakképzett munkavállaló hivatalos munkájaként — tehát külön díjazás nélkül — készítse el a műszaki tervet és a költségvetést. Nincs akadálya továbbá annak sem, hogy a műszaki tervet és költségvetést olyan szakképzett dolgozó készítse el, aki nincs a tanács végrehajtóbizottsága valamely szakigazgatási szervének állományában, de a munkát — külön díjazás nélkül — társadalmi munkában vállalta és a kivitelezés során egyáltalán nem érdekelt. (4) A községfejlesztési alapból megvalósítandó építkezések berendezési és felszerelési tárgyairól külön költségvetést kell készíteni olymódon, hogy abban darabszám és árjegyzéki, illetve ajánlatok alapján beszerzett egységár feltüntetésével tételesen fel kell sorolni a szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat. A költségvetés összegeit összesíteni kell. Ezt a költségvetést minden esetben a beruházó tanács végrehajtóbizcttsága készítheti el. (5) Mind az építési költségvetést, mind a berendezési és felszerelési tárgyakról készített költségvetést a részben társadalmi munkával megvalósuló beruházások esetén is az összes megvalósítandó munkákra, illetőleg beszerzésekre kell elkészíteni. A költségvetés végén azonban tételesen fel kell sorolni a társadalmi úton elvégzendő munkákat és azok értékét s ezen munkák összértékét a költségvetés végösszegéből le kell vonni. A B. B.-hoz átutalandó összegnek [lásd: IV. rész (2) bekezdés] a társadalmi munkák értékével csökkentett költségvetés összegére keli fedezetet nyújtania. III. Vállalatbaadás, szerződéskötés. (1) A községfejlesztési alapból végzett beruházások vállalatbaadás útján vagy saj-ü vállalkozásban valósíthatók meg. (2) Saját vállalkozásban végzettnek kell tekinteni azt a munkát (építkezést), amelyet a tanács végrehajtóbizottsága teljes egészében vagy nagyobb részében saját maga által beszerzett anyagokból, saját állományába tartozó, illetve a munka időtartamára átmenetileg alkalmazott munkavállalókkal (akik azonban iparengedéllyel rendelkező kisiparosok nem lehetnek) végeztet el. (3) A vállalatbaadott építési munkák megkezdése előtt a beruházó tanács végrehajtóbizottsága a jóváhagyott költségvetések alapján a munkák kivitelezésére építési szerződést köt. A szerződést állami vállalattal vagy kisipari termelőszövetkezettel lehet megkötni. Ha kisebb — 10.000 forint értékhatárt meg nem haladó i— munkálatok elvégzését állami vállalat vagy kisipari termelőszövetkezet nem vállalja, (az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozat birtokában) — a lakosság által már befizetett községfejlesztési hozzájárulás terhére — a munkálatok elvégzésérs magánkisiparosnak is adható megbízás,