Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 21. szám

21. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 321 munkáinak elvégzése. A tanácsi építőipari szervezetek a tanácsi építkezéseken felül elsősorban az építőipari válla­lattal, vagy házilagos szervezettel nem rendelkező minisz­tériumok és állami szervek építési feladatait kötelesek elvégezni. c) Egymillió forint értékhalárig terjedő munkákat ki­vitelezhetnek a Föváirosi Tanács irányítása alá tartozó: Budapesti Magasépítő Vállalat, Fővárosi Építő Vállakat' Budapesti Városi Építő Vállalat és a Központi Epüő­és Bontó Vállalat. Az építésügyi miniszter és a Fővárosi Tanács VB. elnöke, együttesen ennél magasabb érték­határú építkezéseket is a tanács építő szervezeteinek hatáskörébe utalhatnak. (5) A tanács vegyesipari javító vállalatok (ide tartoz­nak a tanácsok felügyelete alá tartozó összes, részben építőipari tevékenységet is folytató egyéb vállalatok) önálló építési munkát nem vállaihalnak. Jogosultak azon­ban az egyéb tevékenységükkel összefüggő építési jel­legű karbantartási (javítási) munkákat továbbra is vé­gezni. 2. §. Építőipari és karbantartó szövetkezetek által végezhető építési munkák. (1) Az építőipari, karbantartó és építőipari részleggel is rendelkező egyéb szövetkezetek (továbbiakban: szövetke­zetek) főfeladata a lakosság építési és tatarozási építő­ipari igényeinek kielégítése. A szövetkezetek építőipari tevékenységüknek legalább 50%-át magánosok építkezé­seire kötelesek fordítani. A szövetkezetek építőipari mun­kákat csak területi illetékességükön belül és az alábbiak szerint végezhetnek: a) a lakcsság részére, továbbá szövetkezetek (szövetke­zeti szervek, szövetkezeti vállalatok) és mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részére értékhatárra tekintet nélkül; b) állami szervek részére — szabad kapacitásuk ter­hére — 50.000 Ft értékhatárig, felügyeleti hatóságuk en­gedélye alapján. (2) A kivitelezési értékhatárt a szükséges anyagok árá­val együtt kell érteni, még abban az esetben is, ha az éputető bocsátja rendelkezésre az építési anyagot, illető­leg annak egy részét. (3) A szövetkezetek az általuk elvállalt építési munkák egy részét sem adhatják kisiparosok részére alvállalatba. 3. §. Építőipari kisiparosok áital végezhető építési munkák. (1) Állami és társadalmi szervek, továbbá a 17— 172/1954. (P. K. 50.) P. M. számú utasítás I. fejezet szerint közületnek minősülő egyéb szervek iparengedéllyel nem rendelkező személyeknek építőipari munkák — ideértve a felújítási, tatarozási és fenntartási munkákat is — kivi­telezésére nem adhatnak megbízást. A pénzügyi lebonyolító szervek iparengedéllyel nem rendelkező személyek ré­szére nem folyósítják az építőipari munkák ellenértékét. (2) Kisiparosoknak az egyes szervek a negyedévenként megállapított kereten belül adhatnak csak megbízást építőipari munkák kivitelezésére. (3) A szervek építőipari kisiparosoknak esetenként és épületenként legfeljebb 5.000 Ft értékű építési munkára, illetőleg építési jellegű szolgáltatásra adhatnak meg­bízást, a (2) bekezdésiben foglalt korlátok között. Egy építési helyen tehát egyidőben az összes kisiparosok által végezhető munkák értéke az 5.000 forintot nem halad­hatja meg. (4) Amennyiben az egész munka értéke az 5.000 forintot meghaladja, a munkákat tilos több részre megosztani és így az 5.000 Ft értékhatárra vonatkozó rendelkezéseket megszegni. (5) 5.000 Ft értékhatáron felül csak az alábbi esetek­ben végeztethető építőipari kisiparossal munka: a) tanácsi keretből történő mezőgazdasági építkezés 20.000 Ft értékhatárig kisiparosnak is kiadható, ha azt a területileg illetékes tanácsi vagy a körzetben dolgozó állami vagy szövetkezeti építő szerv nem tudja vállalni; b) a mezőgazdaság területére átcsoportosított szakem­berek lakásszükségletének kielégítésével kapcsolatos munkák — a 85/1955. (T. K. 49.) F. M. számú utasítás szerint: c) a községfejlesztési alap terhére megvalósításra ke­rülő munkák, amennyiben aliami vagy szövetkezeti építő szerv a karban tartási, felújítási es kisebo beruházási munkálatokat nem valialja. EDDen az esetben e munkák a lakcsság által már befizetett községtejieszíési hozzá­járulásból esetenként 10.000 Ft értékhatárig kisiparossal is elvégezte thetők. (6) Az építtető az építőipari kisiparosok megbízása előtt nyúatkozaiot köteges beszerezni arról, hogy az építési munka elvégzésére felhívott területileg illetékes tanácsi építési váliaiat vagy szövetkezet [2. & (1) bek.] a meg­rendelést egyáltalán nem. vagy a szükséges határidőre nem tudja vállalni. A kisiparos részére a munka tehát csak lemondó nyilatkozat birtokában adható ki. A nyilat­kozatot a költségvetés benyújtásával együtt a finanszí­rozó banknak be kell küldeni. (7) A fenti rendelkezések alól az építésügyi miniszter az illetékes főhatóság vezetője (tanács vb. elnöke) jav. >• latára lelmentést adhat. 4. §. Az építőipar és építési tervezés feletti szakfelügyelet gyakorlása és árhatósági jogkör. (1) Az építésügyi miniszter szakfelügyeletet gyakorol az egész állami és szövetkezeti építőipar, a házilagos építkezések és az építési tervezés felett, valamint ellátja az árhatósági feladatokat is; az építőipari kisiparosok tekintetében az 1955. évi 14. sz. tvr. érteimében fő­felügyeletet gyakorol. (2) A közlekedés- és postaügyi miniszter gyakorolja a szakfelügyeletet, illetőleg az árhatósági feladatokat a sa­ját vasútépítése, hídépítése és útfenntartása tekintetében, a szénbányászati miniszter a bányászati mélyépítés, az Országos Vízügyi Főigazgatóság a sajátos vízépítési mun­kák, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium a táv­vezetéképítés tekintetében. A felsorolt tárcák a szak­felügyeletet az építőipart érintő és építésügyi vonatkozású rendelkezések betartásának ellenőrzése tekintetében az Építésügyi Minisztériummal együtt gyakorolják. 5. §. Vegyes rendelkezések. (1) Az Építésügyi Minisztérium indokolt esetben — a jelen utasításban meghatározott — értékhatároknak ese­tenkénti túllépésére engedélyt adhat. Az építtető (be­ruházó) az értékhatár túllépésének engedélyezése iránti kérelmét saját főfelügyeleti szerve — a tanácsi szervek a megyei vb. elnöke — útján kötelesek előterjeszteni. (2) Az építési munka meghatározására a 10/1954. (Tg. É. XII. 28.) O. É. H. — É. M. számú együttes utasítás 1. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg 1. számú mellékletében foglal­tak az irányadók. S2ijóríó Lajos s. k., építésügyi miniszter. \egyes rendelkezések Minisztertanács Titkársága közleményei. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 10—12/1955. számú határozatával elrendelte Baranya megye pécsi járáshoz tartozó Belvárdgyula község terü­letéből a Karasica- és Karaksó-dülő elnevezésű te­rületrész egyrészének, összesen 112 kh. 1237 n. öl nagyságú területnek a Baranya megye pécsvánadi járáshoz tartozó Szederkény község határához való átcsatolását. A területrész átcsatolása megtörtént (M. T. T\U kárság 11—1—2/1956. szám).

Next

/
Thumbnails
Contents