Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 303 í(2) A tüztóvlainak a 2. •§ (1) bekezdésében meghatározott határán belül levő épületeket (lakó-, háztáji, mellék-, gazdasági épületeket) megfelelően tűzbiztossá kell tenni vagy ki kell sajátítani. 2- §• (1) A szabályszerű tíiztávlat a következő: a) 8 méter, a "tűzbiztos anyagból készült és ugyanilyen anyaggal fedett épületnél, melynek összes nyílásai ablakokkal vagy ajtókkal elzárhatók; b) 20 méter, ha az épület oldala és tetőhéjazata fából készült és összes nyílásai ajtókkal és ablakokkal elzárhatók; c) 60 méter, ha az épület szalmával, gyékénnyel, vagy náddal fedett, valamint olyan épületeknél, amelyek nyílásai ablakokkal és ajtókkal el nem zárhatók; (/) 100 méter ia tűz- és robbanóveszélyes anyagok előállítására, feldolgozására szolgáló épületnél, továbbá szérűskerteknél. (2) A tűztávlat meghatározásánál az épület legkiállóbb, illetőleg a szérűskert területének legközelebbi pontja és a legközelebbi vágány tengelye közli távolságot kell figyelembe venni. 3. §. (1) A tűztávlati távolságokat iá pályaszint és az épület fedelének gerince, illetőleg a szérűskert közötti magasságkülönbség kétszeresével kell megnagyobbítani, ha az épület fedelének gerince, illetőleg a szérűskert földszíne a pálya szintjénél kél méternél mélyebben fekszik. A pályaszintnél hat méterrel magasabb talajon fekvő épületek rézsüs bevágás esetén tűztávlaton kívül fekvőnek tekintendők. 12) A szabályszerű és felemelt tűztávlati távolságokat a közlekedés- és postaügyi miniszter a felqgjrefete alá tartozó vasutaknál csökkentheti. A tüziávlat minden más vasútnál is csökkenthető abban IBZ -esetben, ha a nem tűzbiztos épületet tűzbiztos épületek vagy élőfák fedezik. 4- §• A kisajátítási eljárás céljára készített kisajátítási tervbe a kisajátítandó ingatlanok adatai után külön megjelöléssel fel kell venni azokat az épületeket és szérűskerteket, amelyek a tüztávlaton belül esnek. 5. §. •(1) A tűzíávlatba eső és kisajátítási tervbe felveit épületeket a vasút ^ a) a tűztávlati szabályoknak megfelelően tűzbiztossá tenni, vagy b) kisajátítani köteles. (2) A tűzíávlatba eső épületek tűzbiztossá tétele, vagy kisajátítása között a vasút saját hatáskörében dönt. (3) Ha a szérűskert tűztávlatba esik, a tulajdonos köteles megelégedni annak az ériékveszteségnek megfizetésével, amely annak következtében állt elő, hogy a tűztávlatba eső terület többé nem használható szérűskert céljaira. (4) A (3) bekezdésben említett értékveszteséget a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó-* bizottságának igazgatási osztálya állapítja meg. (5) Az értékveszteség címén fizetendő kártalanítás összege nem lehet több, mint a szérűskert kisajátítása esetén megállapítható készpénzkártalanítás 50 százaléka. 'Kártalanításként szérűskert céljaira szolgáló csereingatlant is lehet adni. 6. §• A vasút építésének megkezdése után 60 méter távolságon belül eső területre az építésügyi hatóság csak a Magyar Államvasutak területileg illetékes igazgatóságának előzetes hozzájárulása esetén adhat építési engedélyt. 7- §• É rendeletben foglallak értelemszerűen alkalmazandók a gőzhajózási vállalatok üzeme tekintetében is. 8. §. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép ha-* tályba. (2) Ez a rendelet nem érinti a vasút mentén erdővédterület létesítéséről szóló 6.610 1948. (VI. 19.) Korm. számú rendelet, az ipari növények tárolóhelyein tüzesetek megakadályozásáról szóló 356.303/1950. (IX. 23.) B. M. számú rendelet, a mezőgazdasági termények tűztől való megóvásáról szóló 43/1952. (V. 27.)"M. T. számú rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 9.360 —1/1952. (V. 21.) B. M. számú utasítás, továbbá a tőzegmezők tűzkároktól való megóvásáról szóló 64/ 1952. (VIII. 2.) M. T. számú rendelet és ennek végrehajtásáról szóló 17—226/1952. (VIII. 9.) B. M. számú utasítás hatályát. Katona Antal s. k., a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese. Az igazságügyminiszter, az élelmiszeripari miniszter és a földművelésügyi miniszter 107/1956. (I. K. 7.) I. M. számú együttes utasítása a bírósági végrehajtás során lefoglalt állatoknak az állatforgalmi vállalatok útján történő értékesítéséről. A bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht) értelmében a bírósági végrehajló a lefoglalt állatokat a megfelelő állatforgalmi vállalatnak adja át megvételre. — Ezzel kapcsolatban a bírósági végrehajtók, a megyei állatforgalmi vállalatok és a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda tevékenységét a következő rendelkezések szerint szabályozzuk; 1- §. (1) Állatok lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a következő sorrendet alkalmazni: a) Hízott sertés (126 kg-on felül), b) 30 kg-on felüli sertés, c) linó, ökör, bika,