Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 11. szám

11. szára. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 221 III; Vegyes rendelkezések. 7. §, (1) A vásárlási könyv az árurészletügyletek lebonyolítá­sára kijelölt boltokban (áruházakban) szerezhető be. (2) A vásárlási könyvet a vevő munkáltatója állítja ki, a vásárlási könyv rovatainak megfelelően. A munkáltató által nem cégszerűen aláírt vásárlási könyvet elfogadni nem szabad. (3) A munkáltatónak a vásárlási könyv kiadását a mun­kavállaló bérelszámolási törzslapján íel kell tüntetni. (4) A Vásárlási könyv 30 napig érvényes, lejárta után a munkáltató által újból érvényesíthető. Vásárlási könyvvel már ellátolt dolgozó részére új könyv csak akkor adható ki, ha a munkavállaló tartozásának kiegyenlítését igazolja. Az új vásárlási könyv kiadásakor a régit be kell vonni és meg kell semmisíteni: (5) Az eladó vállalat köteles a vásárlási könyvbe beje­gyezni. a) az eladott áru megnevezését, b) a tartozás összegét, c) a havi törlesztések összegét. d) a teljes vételár kiegyenlítésének igazolását. (!) A ié>zlei ügyletek lebonyolítása során az utasításban foglalt rendelkezések megszegéséből vagy gondatlanságból eredő hitelezési veszteségekért a mulasztó személyt felelős­ségre kell vonni. (2) A jelen utasítás rendelkezéseit 195(5. évi február hó 14. napjától kell alkalmazni és ezzel egvidejűleg a cső­bútorok részlet tizelésre történő értékesítéséről szóló 73/ 1955. (T. K. 41. és K. É. 25.) Bk. M. számú utasítás hatá­lyát veszti. Bognár Józsej s. k., OU Karoly s. k.. belkereskedelmi miniszter. pénzügyminiszter. A belkereskedelmi miniszter 26 1956. (K. £. 7.) Bk. M. számú utasítása a vásározás rendjéről és az állami kiskereskedelmi vállalatok vásározó részlegeinek működéséről. (Kivonatos szöveg.) A vásárok jelemőségének növekedése és egyre maga­sabb forgalma, továbbá a vásározás terén kialakult külön­böző gyakorlat szükségessé leszi a vásározás kérdései­nek országosan egységes rendezését, valamint az állami kiskereskedelmi vállalatok vásározó részlegei működésé­nek szabályozását. r. A vásározás rendje. 1 A vásározás hatósági szervei. 1. A vásározás országos főhatósága a Belkereskedelmi Minisztérium. (Beruházási főosztály.) 2. A megyei (főváros, megyei jogú város) területére kiterjedő hatáskörrel a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. kereskedelmi osztálya látja el a ható­sági feladatokat. 3. Az országos állat- és kirakodóvásár felett az I. fokú hatóság jogkörét a járási (járási jogú városi, fővárosi és megyei jogú városi kerületi) tanács vb. kereskedelmi csoportja (osztálya) gyakorolja. A járási (járási jogú városi) tanács vb. kereskedelmi csoportja e jogkörét az alsóbb tanácsok vb. kereskedelmi szakigazgatási szervei útján is gyakorolhatja. 2. A vásározás vállalati szervei. A vállalati irányítószerveknél (főigazgatóság, igazgató­ság stb.) az igazgató jelöli ki a vásározás ügyeivel kap* csolatos feladatok ellátásáért felelős személyt. A vállalatoknál — ha a vállalat vásározó részleggel rendelkezik — a vásározó tevékenységgel kapcsolatos feladatokat az áruforgalmi osztály egyik dolgozója látja el, aki irányítja a vállalat vásározó részlegét és felelős annak -működéséért. A vásározó részleg működésének ellenőrzését az erre kijelölt boltcilcnőr végzi. A vállalatok kötelesek vásározó részlegeik havi, illetve negyedévi vásározási ütemtervét elkészíteni. Az ütemter­vet a vállalat irányítószerve (megyei tanács vb. keres* kedelmi osztálya, igazgatóság) hagyja jóvá. A vállalatok jóváhagyott vásározási ütemterveit összesítve tájékoz­tatásul — a tárgyhónapot megelőző 3 nappal beérkező­leg — meg kell küldeni a szomszédos megyék (megyei jogú városok) tanácsa vb. kereskedelmi osztályának. Ha a megyei (megyei jogú városi) tanács vb. kereskedelmi osztálya a részére megküldött havi vásározási ütemter­vek alapján a megyében megjelenő részlegek számát sokinak, vagy kevésnek találja, még a tárgyhónapot meg­előzően megegyezik az érintett megyei tanácsok vb. kereskedelmi osztályával (vagy a vállalat irányító­szervével) a vásározó részlegek megfelelő átirányításá­ról. A vásárokon elsősorban a vásár helye szerint illeté­kes megyei vállalatok vásározó részlegei vegyenek részt; A Mészövök tájékoztassák a földművesszövelkezeti vásározó részlegek programjáról a megyei tanácsok vb, kereskedelmi osztályait a részlegek vásárokon való rész­vételének összehangolása érdekében. A kereskedelmi osz­tá'yok a földművesszövetkezetek kiszállásait vegyék fi­gyelembe az esetleges átirányításoknál. A vásárok előkészítését a járási (járási jogú város, fővárosi és megyei jogú városi kerületi) tanács vb. keres­kedelmi csoportja (osztálya) végzi, amely gondoskodik: a) a vásár meghirdetéséről (kb. 30 km-es körzetben, plakát, értesítés, dobszó útján); b) a vásár napjának, kezdési idejének és helyének az illetékes szervezetekkel, a környékhez tartozó állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel való közvet­len közléséről; c) az ellenőrzésbe a Kereskedelmi Áilandó Bizottság egyes tagjainak bevonásáról; d) a megyei állami kereskedelmi felügyelőségnek a jelentősebb vásárok idejéről és helyéről való értesítésé­ről; ós végül arról, e) hogy a vásáron a rendőrhatóság közege is jelen legyen. A vásárok helye és ideje. Vásár csak érvényes vásártartási engedély alapján tart­ható. Vásártartás csali község, illetve város részére engedélyezhető, ha a város (község) a 100.000,1932. F. M» számú (Magyai' Közlöny 1933. évi 8. oldal) rendeletben előírt vásártérrel rendelkezik. A vásártartási jog engedélyezése, módosítása a megyei (megyei jogú városi) tanács vb. elnökének hatáskörébe tartozik. A város (közság) által benyújtott kérelmet a járási tanács vb. kereskedelmi csoportja véleményével ellátva a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályához ter­jeszti fel. A kereskedelmi osztály a kérelmet a megyei mezőgazdasági igazgatóság, valamint a megyei állat és zsírbegyűjtő vállalat véleményével együtt döntés végett, a végrehajtóbizottság elnöke elé terjeszti.

Next

/
Thumbnails
Contents