Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)
1955 / 63. szám
63. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE » 925 A begyűjtési miniszter 82/1955. (Bgy. É. 44.) Bgy. M. számú utasítása őrlésre alkalmatlan kenyérgabona megvásárlásáról. Az idei szokatlanul nedves időjárásra tekintettel engedélyezem, hogy az őrlésre alkalmatlanná vált kenyérgabonát a terményforgalmi vállalatok a termelőktől megvásárolják, az alábbi feltételek szerint: L Az állati takarmányozásra felhasználható búzáért mázsánként 190 Ft, a rozsért mázsánként 170 Ft, a csak ipari célra felhasználható kenyérgabonáért mázsánként egységesen 140 Ft átvételi árat kell fizetni. 2. Az 1. pontban foglaltak alapján felvásárolt kenyérgabonát az átvevő szervek kötelesek a jóminőségű kenyérgabonától elkülönítetten kezelni, tárolni és szállítani. 3. Ez az utasítás megjelenése napján lép hatályba. Sághy Vilmos s. k., a begyűjtési miniszter első helyettese. A város- és községgazdálkodási miniszter 67/1955. (T. K. 63.) V. K. G. M. számú utasítása a központi fűtéses lakóházaik és lakótelepek 1955/56. évi fűtéséről. [Az 1.090/1955. (X. 14.) számú minisztertanácsi határozat végrehajtása.] I. Általános rendelkezések. 1. A jelen utasítás hatálya kiterjed valamennyi központi fűtéses lakóházra és lakótelepre, tekintet nélkül arra, hogy mely szerv kezelésében áll. A nem lakás céljára szolgáló épületek központi fűtését külön utasítások szabályozzák. 2. Az 1955/56. fűtési évad 1955. október 15-én kezdődik. 1955. október 15-e és november 1. között a fűtést csak akkor szabad megkezdeni, ha a hőmérséklet napi középértéke az Országos Meteorológiai Intézet által az előző napon kiadott előrejelzés (prognózis) szerint + 10 C°-nál alacsonyabb lesz. November 1. után a külső hőmérséklettől függetlenül lehet fűteni. A következő napra várható hőmérséklet napi középértékét a rádió naponta 14 órakor, az időjárásjelentés keretében, a napilapok pedig az időjárásjelentés rovatban közlik. 3. Használati melegvízszolgáltató berendezések egész éven át hetenként egy alkalommal tarthatók üzemben. 4. A hulladékmeleggel üzemben tartott központi fűtőberendezések fűtése, valamint a melegvízszolgáltatás — feltéve, hogy a hulladékmeleg más célra nem használható — nem esik a fenti korlátozások alá. Ugyanez áll azokra a központi berendezésekre is, amelyeket természetes hőforrásvízzel tartanak üzemen. II. A központi fűtés és melegvízszolgáltatás céljaira felhasználható tüzelőanyag. 5. Az egyes lakóházak központi fűtő és melegvízszolgáltató berendezésének üzembentartásához kiszolgáltatható tüzelőanyag mennyiség alapja az elmúlt fűtési év alatt felhasznált tüzelőanyag. III. A fűtésre és a melegvízszolgáltatásra vonatkozó részletes rendelkezések. 6. A központilag fűtött helyiségekben a hőmérséklet — a külső hőmérséklettől függően — napi 8—14 órán át + 18 C°-on tartható. A felfűtési időt a fenti időtartamtól függetlenül kell számításba venni. Ennek megfelelően a lakások céljára szolgáló helyiségeket az alábbiak szerint szabad fűteni: a) ha a külső hőmérséklet napi középértéke a + 4 C°-ot meghaladja, úgy a helyiségek belső hőmérséklete 8 óran keresztül, b) + 4 C° és 0 C° között a helyiségek belső hőmérséklete 10 órán keresztül, c) 0—4 C° között a helyiségek belső hőmérséklete 12 órán keresztül, d) végül — 4 C° alatt a helyiségek belső hőmérséklete 14 órán keresztül -j- 18 C°-on tartható. Minden olyan lakószobában, vagy a lakáshoz tartozó egyéb helyiségben, amelynek hőmérséklete a fűtési időtartam alatt a 18 C°-ot tartósan meghaladja, a fűtőtest elzáró szerkezetét megfelelően fojtani kell, illetőleg a fűtőtestet le kell zárni. 7. Azt, hogy a megengedett belső hőmérséklet a nap mely szakaszában legyen biztosítva, a bérlők többsége kívánságának megfelelően a lakóbizottsággal egyetértésben a házkezelő (házgondnok), illetőleg a házkezeléssel megbízott személy állapítja meg. Ha a házban a lakásokon felül hivatalok, irodák, üzletek, vagy egyéb közületi célra szolgáló helyiségek is vannak, a fűtőberendezést lehetőség szerint különválasztva kell üzembentartani. Ebben az esetben a közületi helyiségek fűtését a szükségnek megfelelően, a lakások fűtésétől eltérő időpontban kell végezni. Ha a fűtőberendezés műszaki adottságaira figyelemmel a különválasztás nem lehetséges, a berendezést oly időben kell üzembentartani, hogy a fűtés időtartama a közületi igényeket és a lakók igényeit egyaránt kielégítse. Ebben az esetben a fűtési időtartam a szükséghez képest a 6. pont első bekezdésében meghatározott időtartamon túl is terjedhet. Az említett esetekben a lakók fűtési igényeinek kielégítésén felül jelentkező fűtési többletköltségeket azok a szervek kötelesek megfizetni, amelyek részére a többletfűtés történik. Amennyiben a bérlők a többletköltség mérvét illetően megegyezni nem tudnak, ez esetben a többletköltség megállapítására a járási, városi (városi kerületi) tanács vb. község-, illetőleg városgazdálkodási csoportjának (osztályának) döntése kötelező. 8. A melegvízszolgáltatás hetenként egyszer, a lakók kívánságának megfelelően megállapított napon, 6—8 órán át tarthat, kivéve a 4. pontban foglalt eseteket. 9. A lakóházak lépcsőházait, előcsarnokait, folyosóit fűteni nem szabad. IV. Ellenőrzés. 10. Azokban a központi fűtéses lakóházakban, ahol a lakók kívánsága alapján a házkezelőség (gondnokság) intézi a központi fűtéssel kapcsolatos ügyeket, az előírt hőfok biztosításáért, a fűtésre vonatkozó rendelkezések betartásáért, valamint azért, hogy az évi szükséglet szerinti tüzelőanyag rendelkezésre álljon, a házkezelő (gondnok) felelős. 11. Azokban a lakóházakban, ahol a központi fűtőberendezést a lakóbizottság üzemelteti, a 10. pontban felsorolt kötelezettségekért a lakóbizottság felelős. A berendezés karbantartása és felújítása ezekben az épületekben is a bérbeadó kötelessége. 12. A lakóbizottság — üzemeltetési kérdésekben — a fűtő és segédmunkás szolgálati főnöke, egyébként a fűtő és segédmunkás a bérbeadó (ingatlankezelő vállalat) alkalmazottja. A lakóbizottság jogosult a fűtési naplót, a helyiségek hőfokát, az üzemeltetés idejét, valamint a salak naponkénti el hordását ellenőrizni,