Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 62. szám

916 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 62. szám. vizet, vagy a földben szennyvízcsatornát vezetni tilos. Keresztezéseknél, vagy párhuzamos vezetéselalél a szennyvízcsatornát betonvályúba vagy védőcsőbe kell helyezni és a vízvezeték veszélyeztetett szakaszát bitu­menes mázolással, vagy más alkalmas módon kell meg­védeni. Különben az érvényben lévő szabványelőírások szerint kell eljárni. 10. §. Ellenőrzés. A védőterületre vonatkozó rendelkezések megtartását a vízügyi érdekek szempontjából az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az egészségügyi érdekek szempontjából pedig az egészségügyi miniszter, a felügyeletük alá tar­tozó szervekkel ellenőriztetik. A védőterületet érintő, vagy azon áthaladó élővízfolyás vizét egészségügyi szem­pontból a felügyelete alá tartozó szerveivel az egészség­ügyi miniszter ellenőrizteti. III; ÁTMENETI ÉS HATÁLYBALÉPTETÖ RENDELKEZÉSEK. 11. §. Meglévő épületek. (1) Ha a belső védőövezet területén olyan épület van, amely a jelen utasítás szerint ezen a helyen nem léte­síthető, de az egyelőre el nem távolítható, az itt kelet­kező szennyvíz elvezetésére az alábbi rendelkezések az irányadók: a) A WC-berendezések szennyvizét a védőterületen öntöttvas csatornavezeték útján közcsatornába, vagy a védőterületen kívül lévő biológiai szennyvíztisztító be­rendezésbe kell elvezetni. b) Az árnyékszékekben az ürülék számára betonlapra helyezett vastartályt kell elhelyezni. Az árnyékszékeket úgy kell megépíteni, hogy a vastartály könnyen kiemel­hető legyen. A vastartályt — megtelése előtt — a köz­egészségügyi szabályok megtartásával kell elszállítani és kiüríttetni. c) Háztartási és fürdővizeket csak a védőterületen kívül szabad elszikkasztani. d) A háziszemetet vízzáró és jól tisztítható tartályok­ban kell gyűjteni és a védőterületen kívülre elszállítani. (2) A külső védőterületen meglévő épületben keletkező szennyvíz és fekália, továbbá háziszemét elhelyezése te­kintetében az előző bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadók, 12. §. Hatálybalépés. Jelen utasítás rendelkezéseit 1955. évi augusztus hó 15. napjától kell alkalmazni, Drexler Miklós ár. s. k., egészségügyi miniszterhelyettes. A város- és községgazdálkodási miniszter 62/1955. (T. K. 62.) V. K. G. M. — A. H. számú utasítása az istállóbérek díjának egységes megállapításáról. Magánszemélyek által állami vállalatok, vagy közüle­tek lovai részére alkalomszerűen bérbeadott istállók bé­rét lovanként és naponta az ország egész területére egy­ségesen 1.— Ft-ban állapítom meg. A rendszeresen bérelt állandó jellegű istállóbérletek díja egy hónaptól hat hónapig lovanként és naponta 80 fillér, hat hónapon túl 70 fillér. A fenti díjakért az istálló tulajdonosa tartozik az istállót tisztán tartani és — hat hónapot meghaladó bérlet esetén — évenként egyszer kimeszelni. A jelen utasítás kihirdetésének nap­ján lép hatályba. Az érdekelt községi tanácsok végrehajtóbizottságai vkg. szakigazgatási szervei a jelen utasításban foglaltakat a szokásos módon tegyék közhírré. Nezvál Ferenc s. k., a város- és községgazdálkodási miniszter első helyettese. Vegyes rendelkezések Minisztertanács Titkársága közleményei. A Szabolcs-Szatmár megyei tanács 6/1955. számú határozatával elrendelte Tiszabercel község (nyír­egyházi járás) területéből 50 k. h. 792 n. öl nagy­ságú területrésznek Ibrány községhez (nyíregyházi járás) való átcsatolását. A területátcsatolás végre­hajtása megtörtént. (M. T. Titkársága 11-14—11/2/1955. f. szám.); őcsény község (Tolna megye, szekszárdi járás)' területéből 122 k. h. 487 n. öl nagyságú területrész­nek Szekszárd város (Tolna megye) területéhez való átcsatolása megtörtént. (M. T. Titkársága 11—16—3/1955. szám.) A burgonya begyűjtésével és forgalmával kapcsolatos egyes kérdésekről. A Begyűjtési Minisztérium Terménybegyűjtési Főosz­tálya által kiadott 2. számú őszi terménybegyűjtési tájé­koztató alapján a következőket közöljük: A szabadpiaci joggal rendelkező községben lakó ter-> melők burgonyaértékesítési lehetősége. Azok a termelők, akik terület utáni burgonyabeadási kötelezettségüknek eleget tettek és olyan községben vagy városban laknak, amely burgonyabeadási tervét teljesítette — és így a szabadpiaci jogot megkapta —, burgonyafeleslegüket az aiáb bíelsoro.t városokban sza­badon forgalomba hozhatják. Az ilyen termelők tehát a felsorolt városokban akkor is értékesíthetik burgonyá­jukat, ha ezek a városok burgonyabeadási tervüket még nem teljesítették. Városok: Budapest, Baja, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hódmező­vásárhely, Kaposvár, Karcag, Kazincbarcika, Kecskemét, Kinkunfélegyháza, Komárom, Komló, Makó, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Oroszlány, bzd, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Sztálinváros, Tata, Tatabánya, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg. Vetőburgcmya vételjegyzése. A burgonyabeadási kötelezettség teljesítésére értékesí­tési szerződés alapján átadható vetőburgonya vételjegy­zésével kapcsolatban felvetett konkrét kérdésekre az alábbiakat közöljük: A 6/1955. (VI. 21.) Bgy. M. sz. rendelet 12. § (3) be­kezdésében foglaltak szerint a burgonyabeadási kötele­zettség teljesítésére átvett vetőburgonya vételjegyzését a megkötött értékesítési szerződésben szabályozott mó­don kell végrehajtani. Az értékesítési szerződés ide­vonatkozóan a következőket tartalmazza: A termeltető vállalat és a termelő 1955. november 20-ig kötelesek.

Next

/
Thumbnails
Contents