Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 62. szám

62. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 915 (5) A védőövezet területén lakóknak, vagy az ott dolgozóknak fertőzéses megbetegedése esetén a járási, illetőleg a városi (városi kerületi) főorvos intézkedik. (6) Belső védőövezet területén — a műtárgy körül 10 m-es sáv szabadonhagyásával — csak lombos fák, vagy kis gyökérzetű gyümölcsfák ültethetők, még köztes mezőgazdasági művelés is tilos. A fákat trágyázni, továbbá arzén- vagy higanytartalmú szerekkel permetezni tilos. A fák töve körüli területet évenként fel kell ásni. A fák ápolásával, a gyümölcsös kezelésével kizárólag a vízmű fenntartója foglalkozhat, ezeket a feladatokat mással (pl. bérbeadás útján stb.) nem végeztetheti. 6. §. Külső védőövezet határa. (1) A külső védőövezet határai: a) felszínhez közelfekvő rétegre telepített kútnál, kútcsoportnál, forrásfoglalásnál, felszíni vízkivételi helynél vagy víztároló tónál a belső védőövezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű; b) galériánál a belső védőövezet határától mért 100 m-es, nagyobb lejtésűeknél a magasabban fekvő oldal irányában 200 m-es sáv; c) karsztvizet szolgáltató kútnál a belső védőövezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű; d) bányában lévő forrásnál és zsompnál lefelé 10 m, vízszintes síkban 50 m sugarú kör, felfelé pedig a legközelebbi vízzáróréteg felső határa. (2) Karsztvízforrások külső védőövezetét a hidrogeológiai szakvélemény szerint kell megállapítani. (3) Védett vízadórétegre telepített fúrt kútnál, víztárolónál és vízkezelő berendezésnél külső védőövezetet nem kell megállapítani. (4) Az (1) bekezdés a)—d) pontjaiban megadott méretek csupán tájékoztató jellegűek. Esetenként a tényleges hidrogeológiai adottságokhoz kell alkalmazkodni a közegészségügyi szempontok mérlegelésével. 7. §. Külső védőövezetre vonatkozó korlátozások. (1) A külső védőövezet határát figyelmeztető táblákkal kell megjelölni. Ahol a megokolt és a helyszíni adottságok azt lehetővé teszik, a külső védőövezetet el ' kell keríteni. . (2) A külső védőövezet területén csak a vízmű fenntartója építkezhet, ehhez azonban építési engedélyre van szükség, amely csak az állami közegészségügyi felügyelő előzetes engedélye alapján adható ki. A víznyerő helyhez tartozó szivattyúházat lehető'eg a külső védőövezet területén kell elhelyezni. Szükség esetén elhelyezhetők itt a víztermeléshez szükséges raktárak és műhelyek, továbbá a szolgálati lakások. Közforgalmú út a külső védőövezet területén csak akkor építhető, ha annak mindkét oldalán betonnal burkolt vízvezető árok létesül, amely az útról lefolyó vizeket a külső védőövezet határán túl vezeti le. (3) A külső védőövezet területén mezőgazdasági művelés folytatható, szervestrágya használata azonban tilos. A területet lehetőleg lombos, vagy kis gyökérzetű gyümölcsfákkal kell beültetni. A mezőgazdasági hasznosítással és a fák ápolásával kapcsolatos feladatokat kizárólag a vízmű fenntartója jogosult elvégezni és azt másokkal nem végeztetheti. A tanács végrehajtóbizottsága egészségügyi osztálya — rendszeres állategészségügyi ellenőrzés mellett — házőrző kutya, macska, továbbá baromfi tartását megengedheti. A megengedett állattartás céljára szolgáló ólak azonban csak a kü'ső védőövezet külső szélein helyezhetők el. Az ólakat peremes betonlapon úgy kell kiképezni, hogy azok tisztántarthatók legyenek. A házi szemetet vízhatlan és jó| tisztítható tartályokban kell gyűjteni. A természetes vízhasználatokat (strandfürdő, időszaki hajóállomás stb.) és vízi sportokat (horgászás stb.) csak az állami közegészségügyi felügyelő előzetes engedélye alapján az elsőfokú vízügyi hatóság által engedélyezett mértékben és módon szabad gyakorolni. Erre vonatkozóan figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. (4) A külső védőövezet területéről — a szennyeződések elkerülése érdekében — a pangó és csapadékvizeket el kell vezetni. A munkák elvégeztetése tekintetében a védőterület megállapítására vonatftozó véghatározatban a vízügyi igazgatóság rendelkezik. Ha a később esetleg előálló pangó vizek közegészségügyi ártalmat okoznak, e közegészségügyi ártalmak megszüntetése érdekében követendő eljárásra a 173/1951. (IX. 16.) M. T. számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Parti víznyerőhely felett a vízfolyásokba 5 km — a Dunánál 1.5 km — távolságon belül még tisztított szennyvíz bevezetésére sem adható ki vízjogi engedély. (6) A védőövezet területén lakóknak, valamint az ott dolgozóknak fertőzéses megbetegedése esetén a járási, illetőleg városi (városi kerületi) főorvos intézkedik. (7) A külső védőövezet területén a víz mennyiségét és minőségét károsan befolyásoló hatások kiküszöbölése céljából vízmű fenntartója korlátlan ellenőrzési jogot gyakorol. Ha káros jelenségeket észlel, köteles arról haladéktalanul az illetékes tanács végrehajtóbizottságánál jelentést, bűncselekmény elkövetése esetén pedig feljelentést is tenni. A külső védőövezet területén lévő telkek tulajdonosai (használói) a vízmű fenntartója közegeinek (megbízottainak) a telkükön való szabad közlekedést az ellenőrzés gyakorlása érdekében biztosítani kötelesek. 8. §. Hidrogeológiai védőövezet. (1) A hidrogeológiai védőövezet határát a víznyerőhelyekhez tartozó vízgyűjtőterület nagyságának és geológiai adottságainak figyelembevételével a véghatározatban kell megállapítani. A határmegállapítással a víznyerőhely felé áramló vizek távolabbi szennyezési és fertőzési lehetőségeit kell kizárni. (2) A hidrogeológiai védőövezet területére építési engedélyt kiadni csak az állami közegészségügyi felügyelő előzetes engedélye alapján szabad. Ezen a területen erdőt irtani, bányaművelést folytatni, kórházat, gyógyintézetet, vagy a víznyerőhelyet szennyezéssel veszélyeztető létesítményt építeni nem szabad. Fertőzéses megbetegedés esetén a járási, illetőleg a városi (városi kerületi) főorvos intézkedik. A területen keletkező szennyvizeket csatornázás útján kell elvezetni, vagy olyan berendezéseket kell létesíteni, amelyek a talajszennyezést kizárják. A szennyvizek elvezetését, illetőleg a szennyező anyagok elhe'yezését, kezelését és eltávolítását a védőterület megállapítására vonatkozó véghatározatban, továbbá az építési engedélyben kell előírni. Az idevonatkozó előírások megtartását a vízügyi igazgatóság —; mint elsőfokú vízügyi hatóság —, valamint a járási, illetőleg városi (városi kerületi) főorvos ellenőrzi. 9. §. Védősáv. (1) A védősáv határa a földbe fektetett vízvezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt legalább 2—2 m távolságig terjed. (2) A védősávon belül szennyezést okozó tárgyat (anyagot) elhelyezni nem szabad. A védősávból az üzemen kívül helyezett régi vezetékeket el kell távolítani; A védősávon belül a felszínen nyílt árokban szenny-