Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 62. szám

62. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 915 (5) A védőövezet területén lakóknak, vagy az ott dol­gozóknak fertőzéses megbetegedése esetén a járási, ille­tőleg a városi (városi kerületi) főorvos intézkedik. (6) Belső védőövezet területén — a műtárgy körül 10 m-es sáv szabadonhagyásával — csak lombos fák, vagy kis gyökérzetű gyümölcsfák ültethetők, még köz­tes mezőgazdasági művelés is tilos. A fákat trágyázni, továbbá arzén- vagy higanytartalmú szerekkel perme­tezni tilos. A fák töve körüli területet évenként fel kell ásni. A fák ápolásával, a gyümölcsös kezelésével kizá­rólag a vízmű fenntartója foglalkozhat, ezeket a fel­adatokat mással (pl. bérbeadás útján stb.) nem végez­tetheti. 6. §. Külső védőövezet határa. (1) A külső védőövezet határai: a) felszínhez közelfekvő rétegre telepített kútnál, kút­csoportnál, forrásfoglalásnál, felszíni vízkivételi helynél vagy víztároló tónál a belső védőövezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű; b) galériánál a belső védőövezet határától mért 100 m-es, nagyobb lejtésűeknél a magasabban fekvő oldal irányában 200 m-es sáv; c) karsztvizet szolgáltató kútnál a belső védőövezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű; d) bányában lévő forrásnál és zsompnál lefelé 10 m, vízszintes síkban 50 m sugarú kör, felfelé pedig a leg­közelebbi vízzáróréteg felső határa. (2) Karsztvízforrások külső védőövezetét a hidro­geológiai szakvélemény szerint kell megállapítani. (3) Védett vízadórétegre telepített fúrt kútnál, víz­tárolónál és vízkezelő berendezésnél külső védőövezetet nem kell megállapítani. (4) Az (1) bekezdés a)—d) pontjaiban megadott mére­tek csupán tájékoztató jellegűek. Esetenként a tényle­ges hidrogeológiai adottságokhoz kell alkalmazkodni a közegészségügyi szempontok mérlegelésével. 7. §. Külső védőövezetre vonatkozó korlátozások. (1) A külső védőövezet határát figyelmeztető táblák­kal kell megjelölni. Ahol a megokolt és a helyszíni adottságok azt lehetővé teszik, a külső védőövezetet el ' kell keríteni. . (2) A külső védőövezet területén csak a vízmű fenn­tartója építkezhet, ehhez azonban építési engedélyre van szükség, amely csak az állami közegészségügyi fel­ügyelő előzetes engedélye alapján adható ki. A víznyerő helyhez tartozó szivattyúházat lehető'eg a külső védő­övezet területén kell elhelyezni. Szükség esetén elhe­lyezhetők itt a víztermeléshez szükséges raktárak és műhelyek, továbbá a szolgálati lakások. Közforgalmú út a külső védőövezet területén csak akkor építhető, ha annak mindkét oldalán betonnal burkolt vízvezető árok létesül, amely az útról lefolyó vizeket a külső védőöve­zet határán túl vezeti le. (3) A külső védőövezet területén mezőgazdasági mű­velés folytatható, szervestrágya használata azonban tilos. A területet lehetőleg lombos, vagy kis gyökérzetű gyümölcsfákkal kell beültetni. A mezőgazdasági hasz­nosítással és a fák ápolásával kapcsolatos feladatokat kizárólag a vízmű fenntartója jogosult elvégezni és azt másokkal nem végeztetheti. A tanács végrehajtóbizott­sága egészségügyi osztálya — rendszeres állategészség­ügyi ellenőrzés mellett — házőrző kutya, macska, to­vábbá baromfi tartását megengedheti. A megengedett állattartás céljára szolgáló ólak azonban csak a kü'ső védőövezet külső szélein helyezhetők el. Az ólakat pe­remes betonlapon úgy kell kiképezni, hogy azok tisztán­tarthatók legyenek. A házi szemetet vízhatlan és jó| tisztítható tartályokban kell gyűjteni. A természetes vízhasználatokat (strandfürdő, időszaki hajóállomás stb.) és vízi sportokat (horgászás stb.) csak az állami köz­egészségügyi felügyelő előzetes engedélye alapján az elsőfokú vízügyi hatóság által engedélyezett mértékben és módon szabad gyakorolni. Erre vonatkozóan figyel­meztető táblákat kell elhelyezni. (4) A külső védőövezet területéről — a szennyeződé­sek elkerülése érdekében — a pangó és csapadékvizeket el kell vezetni. A munkák elvégeztetése tekintetében a védőterület megállapítására vonatftozó véghatározatban a vízügyi igazgatóság rendelkezik. Ha a később esetleg előálló pangó vizek közegészségügyi ártalmat okoznak, e közegészségügyi ártalmak megszüntetése érdekében követendő eljárásra a 173/1951. (IX. 16.) M. T. számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Parti víznyerőhely felett a vízfolyásokba 5 km — a Dunánál 1.5 km — távolságon belül még tisztított szennyvíz bevezetésére sem adható ki vízjogi engedély. (6) A védőövezet területén lakóknak, valamint az ott dolgozóknak fertőzéses megbetegedése esetén a járási, illetőleg városi (városi kerületi) főorvos intézkedik. (7) A külső védőövezet területén a víz mennyiségét és minőségét károsan befolyásoló hatások kiküszöbölése céljából vízmű fenntartója korlátlan ellenőrzési jogot gyakorol. Ha káros jelenségeket észlel, köteles arról ha­ladéktalanul az illetékes tanács végrehajtóbizottságánál jelentést, bűncselekmény elkövetése esetén pedig felje­lentést is tenni. A külső védőövezet területén lévő tel­kek tulajdonosai (használói) a vízmű fenntartója köze­geinek (megbízottainak) a telkükön való szabad közle­kedést az ellenőrzés gyakorlása érdekében biztosítani kötelesek. 8. §. Hidrogeológiai védőövezet. (1) A hidrogeológiai védőövezet határát a víznyerő­helyekhez tartozó vízgyűjtőterület nagyságának és geo­lógiai adottságainak figyelembevételével a véghatározat­ban kell megállapítani. A határmegállapítással a víz­nyerőhely felé áramló vizek távolabbi szennyezési és fer­tőzési lehetőségeit kell kizárni. (2) A hidrogeológiai védőövezet területére építési en­gedélyt kiadni csak az állami közegészségügyi felügyelő előzetes engedélye alapján szabad. Ezen a területen erdőt irtani, bányaművelést folytatni, kórházat, gyógyintéze­tet, vagy a víznyerőhelyet szennyezéssel veszélyeztető létesítményt építeni nem szabad. Fertőzéses megbetege­dés esetén a járási, illetőleg a városi (városi kerületi) főorvos intézkedik. A területen keletkező szennyvizeket csatornázás útján kell elvezetni, vagy olyan berendezé­seket kell létesíteni, amelyek a talajszennyezést kizár­ják. A szennyvizek elvezetését, illetőleg a szennyező anyagok elhe'yezését, kezelését és eltávolítását a védő­terület megállapítására vonatkozó véghatározatban, to­vábbá az építési engedélyben kell előírni. Az idevonat­kozó előírások megtartását a vízügyi igazgatóság —; mint elsőfokú vízügyi hatóság —, valamint a járási, illetőleg városi (városi kerületi) főorvos ellenőrzi. 9. §. Védősáv. (1) A védősáv határa a földbe fektetett vízvezeték fe­lett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt leg­alább 2—2 m távolságig terjed. (2) A védősávon belül szennyezést okozó tárgyat (anyagot) elhelyezni nem szabad. A védősávból az üze­men kívül helyezett régi vezetékeket el kell távolítani; A védősávon belül a felszínen nyílt árokban szenny-

Next

/
Thumbnails
Contents