Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 61. szám

902 TANÁCSOK KÖZLÖNYE öl. szám. Ezért a megyei mezőgazdasági igazgatókat, a járási mezőgazdasági osztályok vezetőit és a gépállomások igaz­gatóit az alábbiakra utasítom. r. Betakarítás előkészítése 1. A gépállomások igazgatói gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezeti mezőgazdászok haladéktalanul vizs­gálják meg a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek ku­koricavetéseinek érési állapotát és. állapítsák meg, hogy mikor kezdhető a kukorica betakarítása, s a vetésforgó íigyelembevételével és lehetőleg a helyes vetési sorrend megváltoztatása nélkül a legkorábban érő táblákat jelöl­jék ki őszi búza vetésére. A betakarítás előkészítésénél a termelőszövetkezeü mezőgazdászok pontosan vegyék számba a termelőszövet­kezetekben az elvégzendő munkákat és a szükséges erő­ket, eszközöket. Különösen vegyék számításba a betakarítandó cső- és szármennyiséget és azt, hogy a szárból mennyit osztanak szét a termelőszövetkezet tagjai között és mennyit silóznak be a közös állatállomány ré­szére ; a rendelkezésre álló kézi munkaerővel kialakítható leg­alkalmasabb munkaszervezetet; a SEárbetakaritáshoz, a szállító- és silózégépek kiszol­gálásához szükséges dolgozók számát, végül a termelőszövetkezetnek a már leszerződött gépálio­mási gépeken kívül elsősorban szállítóeszközök tekinteté­ben nyújtható gépi segítséget. 2. A termelőszövetkezeti mezőgazdászok a termelőszö­vetkeretek vezetőségével, a gépállomás igazgatójával, il­letve főmezőgazdászávai megbeszélve a szükséges pot­tzerződéseket kössék meg. II. A kukoricabctakarílás megszervezése 1. Termelőszövetkezetekben a kukorica betakarítását a gépállomások termelőszövetkezeti mezőgazdászai — a köz­gyűlés, vagy a vezetőség határozata alapján — személye­sen szervezzék. El kell érniök, hogy a termelőszövetkeze­tek tagjai a betakarítást elsősorban az őszi kenyérgabona­vetésre kijelölt területeken ne egyénenként, hanem kö­zösen, munkacsapatokban végezzék, A megyei mezőgazdasági igazgatók kérjék fel a patro­náló ipari üzemeket azoknak a termelőszövetkezeteknek a segítésére, amelyek a betakarításhoz szükséges kézi munkaerővel nem rendelkeznek. Ezenfelül a termelőszö­vetkezeteken kívül állók munkáját is — szükség szerint — \ egyék igénybe. 2. A járási mezőgazdasági osztályok vezetői és a gép­állomások igazgatói a termelőszövetkezetek elnökeivel be­széljék meg, hogy a kukorica beadási kötelezettségüket a törés után azonnal, a tábláról teljesítsék és az elszállítás­hoz vegyék igénybe a terményforgalmi vállalatok 50°'o-kal mérsékelt díjtételű szállító járműveit. Ezzel jelentős mér­tékben fel lehet szabadítani a termelőszövetkezetek tároló kapacitását is. 3. A községi agronómus (mezőgazdasági előadó), ahol i'yen nincs, a mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat ellátó v. b. elnök, elnökhelyettes vagy titkár biztosítsa, begy az egyéni termelők a táblánkint legkedvezőbb érési időben megkezdjék a kukorica betakarítását és azt a 150/ E/1935, számú utasításban megjelölt végső határidőn belül a községenkint megállapított haláridőig befejezzék. E ha­táridők megtartását a termelési bizottság által nyújtott segítséggel feltétlenül el kell érni. 4. A betakarítás során az alábbi agrotechnikai módokat és technikai leheínségeket vegyék figyelembe: a) A kukorica érésének meggyorsítására a helyi lehető­ségek szerint ajánlják a íetejezéft, elsősorban azokon a területeken, ahová őszi búza kerül és ha ezt a rendelke­zésre álló munkaerő megengedi. Fajtaheterózis kukorica­vetőmag előállítására szolgáló táblákon, az apasorok nö­vényein nem szabad ezt az érést meggyorsító módszert al­kalmazni, mert ez az apa- és anyasorok külön törését ne-* hezálené meg. b) A késői érés miatt a letört kukoricát górézás előtt — nedvességi állapotához mérten — lehetőség szerint szári* tani, szellőztetni kell. c) Ha a termés tárolására elegendő góréterület nem áil rendelkezésre, ideiglenes szükségmegoldásokkal (pl.: a ku­koricának a kukoricaszár közé való raktározásával) kell a száraz, szellős tárolást biztosítani. Erre a célra termelő­szövetkezetekben elsősorban a termelőszövetkezetek közös padlásterét, szükség szerint a .termelőszövetkezeti tagok jól elkülöníthető és őrizhető padlását is fel kell használni. Az így tárolt kukoricát állandóan ellenőrizni, szükség szerint forgatni és szellőztetni kell. Egyéb lehetőségek hiányában szükségmegoldásként kellően megalapozott és letakart prizmában vagy kukoricaszár között kell a tárolást meg­oldani. III. A kukoricaszár leiakarítása és felhasználása 1. A kukoricaszár let akarífásának a községi tanács vb; által a helyi viszonyokhoz igazodóan megállapított végső határidejét a helyben szokásos módon (hangos híradó, dobszó stb. útján) megfelelő időben a termelők tudomá­sára kell hozni. 2. A kukoricaszár betakarítására kitűzött határidő le­telte után a községi tanács végrehajtóbizottsága mező­gazdasági szakigazgatási szerve tartson határszem1 ét és állapítsa meg, hogy mely termelők nem teljesítették a kukoricaszár betakarítását. Ilyen esetben a szár le­takarítását a termelők költségére kell elvégeztetni; Amennyiben állami tartalékterület haszonbérlője mu­lasztotta el a kukoricaszár letakarítását, az erre­vonatkozó rendelkezések szerint a szerződés felbontása iránt lehet intézkedni. 3. A gépállomások igazgatói gondoskodjanak minden szárvágásra alkalmas gép felhasználására a termelőszö­vetkezetekben. a) A gépállomások alakítsák át kukoricaszár vágására a termelőszövetkezetek fogatos fűkaszáit, hogy a kuko­ricaszár minél nagyobb részét ezek a gépek vág­ják le. A gépállomások a termelőszövetkezetekkel egyenként állapodjanak meg, hogy hány fogatos fű­kaszát fognak még a kukoricaszár betakarításának meg­kezdése előtt átalakítani. A fűkaszák átalakításához szükséges alkatrészeket és anyagokat a FÖMAV megyei kirendeltségeitől kell beszerezni. A fogatos fűkaszák át­alakítási és anyagköltségét a termelőszövetkezetek köte­lesek a gépállomásoknak megtéríteni. b) Kukoricaszár vágására fel kell használni a gabona­kombájnokat is. Elsősorban a konzolcsigás kombájnokat kell erre a célra alkalmazni. Atmenőcsigás kombájnok beállítására azonban kizárólag az FM Gépállomások Fő­igazgatósága adhat engedélyt. (A fűkasza és a kombájn átalakítására vonatkozó részletes műszaki leírás a ..Gép­állomás" című lap szeptember 20-i számában „A kuko­ricaszár gépi betakarításának lehetőségei" cím alatt ta­lálható.) 4. A kukoricaszárból a lehető legtöbbet silótakar­mánynak kell feldolgozni. Ezért a gépállomások termelő­szövetkezeti mezőgazdászai a termelőszövetkezetekben szarvasmarha és juh számosállatonként 10, sertésenként 1,5 m8 silótakarmány készítését kötelesek biztosítani. A jóminőségű, nagyobb tápértékű silótakarmánnyal elsősorban az állandó betonsilókat kell megtölteni, a kisebb tápértékű silótakarmányokat pedig a legolesóbb, egyszerű módszerekkel (földsilóban vagy zsombolyázás­sal) kell tárolni. A járási mezőgazdasági osztályok október 10-ig köz­ségenként vizsgálják meg, hogy az előző években a föld­művesszövetkezetek által készített silógödröket haszno­sították-e és ezeket — amennyiben termelőszövetkezet igényli — annak rendelkezésére kell bocsátani. A szállítás csökkentése érdekében az ideiglenes siló­kat (gödör, zsombolya) a tábla szélén kell elkészíteni, ha

Next

/
Thumbnails
Contents