Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 59. szám

59. szám-. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 869 hogy a lakosság kulturális, szociális, valamint közszükségleti igényeinek kielégítését célzó egészségügyi, kulturális és egyéb közintézmények, a közlekedési és közművesítési kommunális létesítmények, továbbá a belkereskedelmi és helyiipari létesítmények a normáknak megfelelő mértékben és a kellő időben rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében a lakóterületek tervezésére vonatkozó város- (község) rendezési és egyéb ágazati normákat meg kell tartani. 5. §. A beruházási program összeállításánál felmerült kérdéseket — szükség esetén tervezők és szakértők bevonásával — az illetékes szervekkel egyeztetni, az egyeztetés eredményét írásban rögzíteni kell. Amennyiben a kapcsolódó beruházások más irányító hatóságokhoz tartoznak, ezek véleményét is be kell szerezni. A vonatkozó iratokat meg kell őrizni. Az egyeztetésben való részvételre illetékes szervet fel kell hívni, hegy a megkereséstől számított 14 napon belül állásfoglalását írásban közölje. Utalni kell arra, hogy amennyiben 14 napon belül nem válaszol, ez a javaslathoz való hozzájárulását jelenti. A beruházási programot az esetleges eltérő vélemény feltüntetésével kell jóváhagyásra előterjeszteni. 6. §. A központi lakásépítési keretből megvalósítandó lakásberuházások programjait az érdekelt vkg. szervek a minisztérium Lakásgazdálkodási Főigazgatóságával egyetértésben dolgozzák ki és a végrehajtóbizottság elnökének hozzájárulásával 4 példányban terjesszék fel hozzám. Ezek közül az értékhatár felettieket a Minisztertanács hagyja jóvá, az értékhatár alattiakat az érdekelt tanács végrehajtóbizottságának elnökével egyetértésben saját hatáskörömben hagyom jóvá. 7. §. A lakásépítési beruházások értékhatára a 2.112/ 1955. (V. 14.) számú minisztertanácsi határozat értelmében száz lakás, ami építési helyenként értendő. 8. §. A lakásépítési beruházások programját az 2. számú minta szerint kell elkészíteni. Az egyes pontok kidolgozásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: 1. a beruházó a központi lakásépítés lebonyolítására illetékes hatóság; 2. egyértelműleg meg kell nevezni a beruházást és meg kell határozni a telepítés helyét és amennyiben városvagy községrendezési terv, illetőleg korábbi helykijelölési határozat, illetve területfelhasználási hozzájárulás a beruházás pontos helyét már meghatározta, a programban fel kell tüntetni a pontos elhelyezkedésre vonatkozó adatokat is; 3. a mennyiséget rendeltetési egységenként, lakásoknál a szobák, valamint az elhelyezhető ágyak számával és a lakóterület m2-ével kapcsolódó beruházásoknál a szakmai mutatókkal kell megjelölni; 4. a tervezési előírások és határidők megadásánál kívánatos kitérni a lakótelep építészeti kialakítására, a városrendezési tényezőkre, a járulékos létesítmények és a kapcsolódó beruházások helyes ütemezésére, az elvégzendő vizsgálatokra, a szanálás mértékére — különös tekintettel a műemléki adottságokra —, továbbá a lakások szobaszám arányára, a létesítendő lakások helyiségeinek számára és . elrendezésére, illetve nagyságára, a kivitelezés minőségére, a lakások üzemeltetési kérdéseire, a felhasználandó típustervek számára és arányára, a beköltöző lakások viszonyaira és szükségleteire, valamint a műszaki tervezés szempontjából nélkülözhetetlen egyéb adatokra; 5. .a tervező vállalat nevét és címét fel kell tüntetni; 6. a létesítmények üzembehelyezésénél kívánatos a részlegesen üzembehelyezett lakások számát, valamint részleges üzembehelyezésének időpontjait, továbbá a teljes üzembehelyezés időpontját és a teljes üzem behelyezéskor belépő lakások számát, nagyságrendi bontásban feltüntetni. Ugyancsak kívánatos az egyéb létesítmények üzembehelyezésének időpontjára (feltüntetve a részleges üzembehelyezés időpontjait, valamint a részleges üzembehelyezéskor belépő kapacitásokat), továbbá a teljes üzembehelyezásek időpontjára, valamint a belépő létesítmények teljes kapacitására vonatkozó adatokat rögzítenij A lakótelep létesítésének teljes befejezési határidejét is meg kell állapítani; 7. A beruházás szükségességénél, gazdaságosságánál és megalapozottságánál indokolni kell a rendeltetési egységek létesítményenkénti mennyiségét, figyelemmel az adott település szükségleteire. Ez. a település lakosságának növekedéséből, illetve a meglévő létesítmények avulásából vezethető le. A lakosság növekedésénél kívánatos kimutatni a várható természetes szaporodást, valamint a település fejlesztésével kapcsolatosan fellépő munkaerőemelkedést, illetve, ebből a kérdéses beruházásban elhelyezendő munkaerő létszámot — utalással arra, hogy aa esetleges munkaerőkülönbözet milyen módon nyer elhelyezést (munkásszállás, ingázás). Különös gonddal kell ismertetni a lakótelep kapcsolatát a bentlakóknak munkahelyeivel. A meglévő települések fejlesztésénél szükséges a tényleges lakásalap állapotának és kihasználtságának pontos felderítése. Vonatkozik ez elsősorban a 100 lakásra jutó lakosok, a 100 lakószobára jutó lakosok számának, az egy lakosra jutó lakóterület és az egy lakásra jutó lakóterület megállapítására. Vizsgálni kell ilyen esetben a település általános lakásviszonyait is:' a társ- és albérleti, illetve ágybérleti helyzetet, továbbá a nem lakás céljára épült helyiségekben (bódék, földkunyhók, barlangok, gazdasági épületek, raktárak, üzletek és egyéb szükségmegoldások) lévő lakások számát. Ismertetni kell a beruházás anyagi megalapozottságát munkaerő, helyi építőanyagok, valamint az előregyártás szempontjából. Kívánatos javaslatot tenni a generál kivitelező vállalatra is. Utalni kell arra, hogy a program milyen mértékben támaszkodik városrendezési, illetve beépítési tervekre, különös tekintettel az egyes épületek helyes tájolására, az emeletszámra, a település térbeli megjelenésére és a terület felhasználására. Figyelembe kell venni a lakótelepekkel, illetve lakóépületekkel kapcsolatban jelentkező karbantartási és üzemeltetési kérdéseket is, hogy a telek gondozásával, kertek fenntartásával, öntözésével, szemét eltávolításával járó költségkihatásokra vonatkozó tájékoztató adatok rendelkezésre álljanak. A kapcsolódó beruházásoknál különös gondot kell fordítani a belterületi utak, ezek műtárgyai, valamint a szükséges közművek (villany, víz, csatornázás, gáz, távfűtés) vezeték hálózatának megtervezésére és ezek megvalósítási költségeit fel kell tüntetni. Ugyancsak vizsgálat tárgyává kell tenni azt, hogy a lakásépítéssel kapcsolatosan fellépő igények megnövekedésének kielégítésére a közművek meglévő kapacitása elégséges-e; amennyiben azok fejlesztésére lenne szükség, a fejlesztés költségkihatásait is meg kell állapítani. III. KoiRfiiunális beruházások. 9. §. A kommunális beruházások mintája (2. szám) szerint kell kidolgozni a közművek, belterületi utak, közlekedési épületek, hidak és szolgáltatások céljaira szolgáló beruházások programjait. Hasonlóan kell eljárni az építőipari és ingatlankezelő vállalatok beruházásai (munkásszállás stb.) tekintetében is. 10. §. Vízmű és csatornamű létesítésénél minden esetben megadandó a beruházás csoportosítása. Értékhatárként itt általában 5 millió Ft-ot kell figyelembevenni. A 15 millió Ft-os értékhatár csak önálló új létesítményekre alkalmazható, amennyiben azok a város (település) egész területére vonatkoznak. Gázművek beruházásai esetén az értékhatár minden esetben 15 millió Ft. 11. §. A szociális-kulturális ágazatba tartozó beruházásokat a költségelőirányzat ágazati bontásánál az alaptevékenység rovatában kell feltüntetni. 12. §. (1) Vízmű létesítésénél minden esetben ki kell térni a vízbeszerzés módjára. A rendeltetési egységeknél