Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)
1955 / 59. szám
59. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 855 tele nélkül, a javára elszámolt egész seprőmennyiség 55 százalékát kellvisszaterhelni. (4) Minthogy az (1) bekezdésben említett apadások a termelő javára előre jóváírásra kerülnek, a borforgalmi (begyűjtő) vállalathoz beszállított adóköteles italmennyiségek nemének megfelelően a termelőnél fel nem merült veszteségekkel a termelőt meg kell terhelni (mustbeadás, vagy eladás esetén a beadott, eladott mustmennyiség 10 százalékával, seprősbor esetén a beadott seprősbor 7 százalékával, az állami gazdaságoknál a megállapított egyéb százalékokkal). A visszaterhelés szempontjából seprősbornak csak a fejtésen még át nem ment újbor tekinthető. (5) Az állami gazdaságok és a begyűjtő vállalatok javára írható veszteségek százalékát és azok elszámolásának, illetőleg a seprőveszteség számításának és a présbor visszaterhelésének módját külön utasítás szabályozza. (6) Szeszfőzdék felszámítható veszteségeit a külön pénzügyminiszteri utasításban közölt százalékok figyelembevételével, ? konzervgyárak (pezsgő, habzóbor előállító stb. vállalatok) apadásait a szakmai irányító szerv által megállapított százalékok szerint kell figyelembe venni. (7) A palackozással is foglalkozó adóalanyok javára a palackozásra került italmennyiség után 2 százalék palackozási veszteség számítható fel. 13. §. Készletfelvétel és ellenőrzés a termelőknél. (1) A termésbejelentés alapján a pénzügyőrség elsőízben a szüret befejezése után a termelőknél Készletfelvételt, ezt követően az év folyamán több esetben készletellenőrzést végez. (2) A termelő köteles a készletfelvételnél rendelkezésre állni (tárolóhelyen megjelenni) vagy akadályoztatása esetén maga helyett felelős megbízottat állítani. A termelő vagy tárolóhelyen lakó felelős megbízott nevét írásban kell az illetékes pénzügyőri szakasznak bejelenteni akkor, ha a termelő más községben lakik. A termelő- vagy tárolóhelyen nem lakó és felelős megbízottat be nem jelentő termelőt a készletfelvételre írásban kell megidézni. (3) a) Az előre közölt készletfelvételi időpontra meg nem jelenő, vagy megbízottat nem állító, illetőleg állandó megbízottját be nem jelentő termelővel szemben a közadókra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. b) Másodszori meg nem jelenés, a készletfelvételek megállapíthatóan szándékos akadályozása esetén a tárolóhelyiségeket hatóságilag kell felnyittatni, majd a készletfelvétel elvégzése után megfelelően le kell zárni. Ilyen eljáráshoz hatósági tanuként érdektelen személyt kell meghívni és az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) Az első készletfelvétel megkezdése . előtt a termelő (megbízottja) köteles nyilatkozatot adni, hogy a bejelentett tárolóhelyeken kívül más helyen adóköteles italt nem tárol, továbbá, hogy a készletfelvétel előtt teljesített-e beadást, illetőleg más címen volt-e fogyatkozás (eladás). Ezt a nyilatkozatot a termelőnek (megbízottnak) alá kell írnia. (5) A készletfelvétel alkalmával a termelő köteles minden rendelkezésre álló vételi jegyet és adófizetési bizonylatot bemutatni. (6) A készletfelvétel során a tárolóedények űrtartalmát, méreteit, egyenként megállapított fotya-* déktartalmát a termésbejelentő levelezőlapon, vagy külön feljegyzésen rögzíteni kell. Ezeket az adatokat keltezés után a termelő (megbízottja) azok helyességének igazolása végett aláírni köteles(7) A tényleges készletet ugyancsak — a 12. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — színborra átszámítva kell megállapítani. A must állapotban talált készletet tehát 10, a seprősbor állapotban talált készletet 7, az óbort, törkölybort, seprősbort, erjesztett gyümölcslevet 1 százalékkal csökkentett mennyiségben kell figyelembe venni és ezt kell a bejelentett mennyiséggel összehasonlítani. A vörösbo- (Medoc) előállításához készített szőlőcefrének a 25 százalékkal (Medocnál 20 százalékkal) csökkentett mennyiségét kell seprősbornak venni, tehát az így csökkenteti mennyiségből kell a 7 százalékot levonni. Direkttermő szőlő cefréjénél a fenti eljárást kell alkalmazni aszerint, hogy a cefrézés szárral vagy szár nélkül történt. A szőlőből előállított adóköteles ital mennyiségének helyességét az alábbi adatok alapján kell ellenőrizni: 100 kg szőlőből, illetőleg szőlőcefréből (ideértve a lugason termett szőlőt is) 74 liter must, 100 liter mustból 91 liter bor nyerhető. A szőlő 100 kg-jából 26 kg törKöly várható, 100 kg törkölynek pedig 260 liter színbor felel meg. (8) A készletfelvétel elleni panaszt azonnal a (6) bekezdésben említett záradékolásban, a készletfelvétel, vagy ellenőrzés után pedig legkésőbb a készletfelvételt (ellenőrzést) követő 24 órán belül írásban kell megtenni az illetékes pénzügyőri szakaszhoz. E határidő után a panasz nem fogadható el, i'letcleg a határidő után előterjesztett panasz alapján kivizsgálás nem rendelhető el. 14. § Elszámolás. (1) A termelőkkel időközönként elszámolást, a termelési év végén végelszámolást kell tartani. Az elszámolás mindig készletfelvétellel kapcsolatos. (2) Az elszámolás az adóköteles fogyatkozás mennyiségének és az ez után fizetendő borforgalmi adó összegének megállapításából, illetőleg a befizetéseknek a fizetendő adó összegével való összehasonlításából áll. Ha az összehasonlítás eredményeképpen adóhiányt (hátralékot) állapítanak meg, ezt a hátralékot a termelő köteles azonnal, de legkésőbb a megállapítástól (elszámolás napjától) számított 8 napon belül — az adólerovásra a 4. § (3) bekezdésében meghatározott módon — megfizetni.
