Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 55. szám

802 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. szám. h) az egyéb nem ipari vagy közlekedési jellegű város- és községfejlesztési beruházásokat (üzletház, szálloda, fürdő, park, stb.). U. 4. Üjonnan létesülő állami gazdaságok alatt olyan gazdaságokat kell érteni, amelyeket olyan területen létesítenek, ahol eddig állami gazdaságok nem voltak. Meglévő állami gazdaságoknál új üzemi központ (major) alatt új üzemegység központ telephelye értendő. (4) A nyomvonalas beruházások: út, vasút, gazdasági vasút, közúti vasút, híd, kötélpálya, távkábel, erősáramú távvezeték, légvezeték, hajózható csatorna, stb. helykijelölése az engedélyezési terv alapján lefolytatott közigazgatási bejárás keretében történik. Ezeknél a beruházásoknál a területfelhasználási hozzájárulás iránti kérelmet az illetékes tanács végrehajtóbizottságánál már az engedélyezési terv előzetes beküldésekor elő lehet terjeszteni. U. 5. Közigazgatási bejárást kell tartani értékhatártól függetlenül minden nyomvonal jellegű beruházásra, ha a beruházás idegen terület igénybevételével jár, vagy más nyomvonalas létesítményt (utat, vasútat, vízfolyást, stb.) keresztez, illetve egyéb idegen érdekeket érint. A közigazgatási bejárást megelőzően a beruházó köteles engedélyezési terv kidolgozásáról gondoskodni. Az engedélyezési terv tartalmi előírásait vasúti beruházások esetén a 721/62/1952. KPM számú utasítás (megjelent: a Közi. Ért. 1952. június 23-i számában), egyéb beruházások esetében pedig az illetékes miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) által kiadott rendelkezés tartalmazza. A közigazgatási bejárás keretében megtartandó helyszíni szemle összehívására és lefolytatására, valamint a területfelhasználási hozzájárulás megszerzésére a R. 4. és 5. §-ában foglaltak az irányadók a következő eltéréssel: Közigazgpiási bejárás esetén az engedélyezési tervet csak a Honvédelmi Minisztérium és a területfelhasználási hozzájárulás kiadására illetékes tanács végrehajtóbizottságának város- (község-) gazdálkodási szakigazgatási szerve részére kell megküldeni. A közigazgatási bejárás alkalmával készülő jegyzőkönyvből kivonatot lehet készíteni a helykiválasztásra vonatkozó adatokkal, melyet a területfelhaszná'ási hozzájárulást kiadó hatóság képviselője részére át kell adni. Területigénybevétellel nem járó nyomvonalas beruházások (földalatti és légvezetékes hírközlő hálózat, nagyfeszültségű távvezeték) esetén egyszerűsített közigazgatási bejárást kell tartani, melyre csak a közvetlenül érdekelt szerveket és az U. 9. pontja szerint illetékei területfelhasználási hozzájárulást kiadó hatóságot kell meghívni. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az érdekelt szerveknek a nyomvonalvezetéssel kapcsolatos állásfoglalását. Az érdekelt szervek egyetértése esetén a területfelhasználási hozzájárulás a helyszíni szemle jegyzőkönyvében is megadható Az egyszerűsített közigazgatási bejárásra engedélyezési tervet postai vezetékek esetén 200.000 Ft, nagyfeszültségű távvezetékek esetén pedig 2,000.000 Ft értékhatár felett kell készíteni. Város- (község-) rendezési szakvéleményt az engedélyezési tervhez ilyen esetekben csatolni nem kell. (5) A (3) és (4) bekezdés alá nem tartozó beruházásoknál helykijelö5ési dokumentációt készíteni és helyszíni szemlét tartani nem kell. A beruházót irányító hatóság azonban a területfelhasználási hozzájárulás iránti kérelem előterjesztése előtt tisztázni tartozik a beruházás tárgyára, rendeltetésére, nagyságára, értékére, elhelyezésére és az esetleg várható bővítésére vonatkozó adatokat, továbbá azokat az adatokat, amelyek a tervezett beruházásnak a kiválasztott helyen való megvalósítása és rendeltetésszerű üzemeltetése elbírálásához szükségesek (energiával, vízzel való ellátás, csatornázás- lehetősége és feltétele, közlekedési és egészségügyi szempontok, talaj alkalmassága, stb.). U. 6. A R. 2. §-ának (3)—(5) bekezdésében foglalt esetekben a helyszíni szemle megtartása, illetőleg a területfelhasználási hozzájárulás iránti kérelem előterjesztése előtt a beruházót irányító hatóság köteles a tervezett beruházás elhelyezésére vonatkozóan az illetékes légoltalmi szerv [megyei légoltalmi parancsnokság, illetőleg minisze térium (országos hatáskörű szerv) légoltalmi osztálya] állásfoglalását kikérni. Minden olyan beruházásnál, amelynél bármi'yen formában természetes hőforrásvíz (thermálvíz), vagy gyáron belül nem hasznosított hulladék-hő energia (hűtővíz, fáradt gőz, stb.) kerül felhasználásra, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium előzetes állásfoglalását is be kell szerezni. (6) A beruházások helyének kijelölésénél a területtel takarékoskodni kell. A beruházások részére lehetőleg, mezőgazdasági célra nem alkalmas és épületbontással nem járó területeket kell kijelölni. Amennyiben a beruházás elhelyezéséhez mezőgazdasági művelés alatt álló területek szükségesek, a területigény meghatározásánál c?ak a feltétlenül szükséges mezőgazdasági területnek felhasználását szabad megtervezni. R. 3. §. Helykijelölési dokumentáció. (1) A 2. § (3) bekezdésében foglalt beruházások programjának jóváhagyása után — szükség esetén a program elkészítése érdekében már azt megelőzően — a beruházót irányító hatóság a meghatározott telepítési helyen belül helykijelölési dokumentác ót köteles készíteni a beruházás céljára alkalmas és a város-, illetve községrendezési terveknek megfelelő telephelyre. (2) A helyk'jelölési dokumentáció összeállítását a beruházás jellegének megfelelően a Í3) bekezdésben foglaltak alapján kell elvégezni, figyelemmel az iíleiékes városi (fővárosi), illetve járási tanács végrehajtó bizottsága által előzetesen közölt szempontokra. (3) A hely kijelölési dokumentációnak a számba jöhető telephelyek vizsgálatának adatait és az azokból levonható következtetéseket az alábbi csoportosításban kell tartalmazni: a) a jóváhagyott beruházási programra való hivatkozással a helykijelöléshez szükséges azokat az adatokat, amelyek a helykijelölés szempontjából döntőek; b) a beruházásnak az építési hely megválasztásával és területszükségletével kapcsolatos kívánalmait es előírásait; c) a kiszemelt területek alkalmasságát alátámasztó adatokat, beleértve a környezet-egészségügyi viszonyokat is; • d) összehasonlító kimutatást a kiszemelt területek adatairól és ennek alapján a legcélszerűbb építési hely kimutatását a költségtényezők feltüntetésével; e) 1: 500-tól 1 : 5000-g léptékben elhelyezési vázlatot a legfontosabb külső kapcsolatok feltüntetésével (forgalom, energia, vízgazdálkodás). Helyszínrajzot 1 :25.000-től 1 : 75.000-ig léptékben a beruházás nagyságrendjétől függően; f) a tervezett elhelyezés beilleszkedését a település jóváhagyott általános rendezési tervébe, ennek hiányában városrendezési szakvéleményt; g) a különleges — honvédelmi, légoltalmi, és egyéb biz* tonsági — követelmények kielégítésének lehetőségét; h) az a)—g) pontokban meghatározott adatokra vonatkozó okmányokat. R. 4. §. Helyszíni szemle. (1) A 3. §. alapján összeállított helykijelölési dokumentáció elkészülte után a beruházót irányító hatóságnak az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint az lletékes tanács végrehajtó bizottsága szak-* igazgatási szerveinek bevonásával helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemlére vonatkozó meghívót a helykijelölési dokumentáció egy példányával együtt legalább 14 nappal a szemle előtt az érdekeltek részére ki kell kézbesíteni. Amennyiben a dokumentáció több változatot tartalmaz, úgy a beruházót irányító hatóság tartozik megjelölni, hogy