Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 48. szám

684 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. keltéiül számított 60 napon belül köteles megtéríteni. Ez a rendelkezés nem érinti a kisajátítónak a kivitelező vállalattal szemben a megtérítés tekintetében esetleg fennálló igényét. 17. §. Ha a munka haladéktalan megkezdését közérdek kívánja, a kisajátítást elrendelő hatóság (9. §) a kisajátító kérelmére a kisajátítás elrendelésével egyidejűleg vagy az eljárás során — az 5. §-ban említett eset kivételével — bármikor az azonnali birtokbavételt is engedélyezheti. Vegyes rendelkezések. 18. §. A.kisajátító a kisajátítástól a birtokbaadás elrendeléséig elállhat. Ebben az esetben is köteles azonban a kisajátítással okozott károkat megtéríteni. 19. §. (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatás' osztálya a kisajátítást megállapító határozatát a földnyilvántartáson és a műszaki munkarészeken való keresztülvezetés végett közli az illetékes szervekkel. (2) A kisajátítást megállapító határozat alapján — ia kisajátítás mértékének figyelembevételével — a kisajátítást szenvedő adófizetési és beadási kötelezettségét csökkenteni kell. 20. §. A kisajátítási eljárás a tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve előtt díj- és illetékmentes. 21. §. (I) A népgazdaság, illetőleg az ország erdekeit fenyegető veszély esetében, továbbá akkor, ha honvédelmi szempontok, hegycsúszások, területsüllyedések, árvíz vagy árvíz által megszakított közlekedés gyors helyreállítása indokolttá teszi, egyes ingatlanok az illetékes miniszter, illetőleg az országos árvízvédelmi kormánybiztos előzetes engedélye alapján elfoglalhatok. Ebben az esetben a kisajátítási eljárást 3 hónapon belül meg kell indítani. (2) Az esetleg lebontandó épületek és tartozékaik értékét becslés útján kell megállapítani. A becslésről szóló jegyzőkönyvet a 14. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elkészíteni. Ideiglenes kisajátítás. 22. §. (1) A kisajátított területen végzendő munkák céljára a szomszédos ingatlanokat legfeljebb 3 év tartamára ideiglenesen is ki lehet sajátítani. A kisajátítási eljárás megindításának elrendelésére jogosult szerv (9. §) iaz ideiglenes kisajátítás tartamát — kivételesen indokolt esetben — egyízben további 3 évre meghosszabbíthatja, (2) Az ideiglenes kisajátítás által az állam az ingatlanok időleges birtokára szerez jogot. (3) Nem lehet ideiglenesen kisajátítani az épületeket és iparműveket, valamint a feltárt és használt kavics-, kő- és homokbányákat. (4) Az ideiglenes kisajátítás esetében az eljárásra az előző § ok rendelkezéseit kell alkaimazni. (5) Ha az ideiglenes kisajátítás következtében az ingatlan eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, a kisajátítást szenvedő kérheti ingatlanának végleges kisajátítását. Hatálybalépiető rendelkezések. 23. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet az 1955. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. A törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik az 1881 :XLI. törvény és az azt módosító és kiegészítő, illetőleg annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok, továbbá az 1949 : XXIV". törvényben említett közérdekű igénybevételre vonatkozó rendelkezések. (2) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései szerint kell folytatni az eljárást mindazokban az ügyekben, amelyekben a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítási tervet még nem állapította meg; egyéb esetben az eljárásra a korábbi jogszabályok rendelkezései irányadók. (3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács arra, hogy a kisajátítást elrendelő hatóságok hatáskörét a 9. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérő módon is szabályozhassa. (4) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat — az ingatlanra vonatkozó kártalanítással kapcsolatos szabályok kivételével — a Minisztertanács állapítja meg^ (5) Az ingatlanra vonatkozó kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a pénzügyminiszter — az érdekelt miniszterekkel egyetértve — rendelettel állapítja rneg. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Darabos Iván s. k", a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 24. számú törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a fertőző állatbetegségek megelőzése és leküzdése tárgyában kötött egyezmény közzétételéről. 1. §. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a fertőző állatbetegségek megelőzése és leküzdése tárgyában a Magyar—Román Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság keretében, 1955. január havában kötött egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti. 2. §. Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő: