Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 38. szám

38. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 491 3. Az elcsépelt gabona nyilvántartásának és a esépléti díj beszedésének megszervezéséért a gépállomás, illetve a gazdasagok igazgatói felelősek. Az ezzel kapcsolatos feladatokat F. M.—Bgy. M. együttes miniszteri rendelet szabályozza. 4. A gépállomás főmezőgazdásza és a gazdaságok íőagronómusui állandó ellenőrzéssel kötelesek biztosítani, hogy a cséplőgép felelős vezetője és az etetők a cséplés szabályait pontosan betartsák. 5. Az aprómagcséplés megszervezését és végrehaj lását a 37/1955. (Mg. É. 16.) F. M. számú utasítás szabályozza. Az aprómagcséplésre beállított gépeket gabonacséplésre felhasználni tilos. III. Szemveszteség csö'tkeníése. I. Az 1955. évi aratás, behordas és cséplés munkáit úgv kell megszervezni, hogy a szernveszteség a lehető legkisebb legyen. A szemveszleségi határ az egyes munkáknál (0495/1/1953. számú minisztertanácsi határozat és annak alapján kiadott 109/1953. F. M. számú utasítás): [a) Aratási szemveszteség kézi aratás esetén búzánál, őszi és tavaszi árpánál, zabnál, repcénél, kölesnél és egyéb magvaknál 5 % rizsnél, hüvelyeseknél (borsó, stb.) 4 % rozsnál 4.5% hereféléknél (bíborhere, lucerna, stb.) 6 % répamagvaknál 8 % fűféléknél 10 % gépi aratás esetén búzánál, rozsnál, őszi és tavaszi árpánál, rizsnél, zabnál 3.5% kölesnél 4 % b) Behordási szemveszteség búzánál, tavaszi árpánál 2.5% rozsnál, kölesnél 2 % őszi árpánál^ rizsnél és zabnál 3 % hüvelyeseknél, hereféléknél, répamagvaknál, fűféléknél és egyéb magvaknál 4 % c) a cséplési szemveszteség búzánál, őszi és tavaszi árpánál, rozsnál, zabnál és rizsnél 0.5% kölesnél, repcénél és egyéb növényeknél 1 % hüvelyeseknél 2 % répamagvaknál 4 % hereféléknél 5 % fűféléknél 6 % Kombájnaratás, cséplés esetében az összes szemveszteség a 3%-ot nem haladhatja meg.] El kell érni, hogy a betakarítás szemvesztesége munkafolyamatonként külön-külön és együttesen mindenütt alatta maradjon a fenti szemveszteségi határnak. Ahol nagyobb szemveszteség jelenkezne, a későbbiekben meghatározott intézkedéseket kell tenni. 2. a) Az aratási, behordási és cséplési veszteségek csökkentéséért és a veszteségmérések végrehajtásáért, valamint az ellenőrzésért a megye területén a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, gépállomásokon és gazdaságokban az igazgató felelős. A termelőszövetkezetekben üzemeltetett cséplőgépek munkájáért a gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdásza felelős. A munkák megszervezéséhez és végrehajtásához kérni kell a megyei, a járási és a községi tanácsok végrehajtóbizottságainak a segítségét. b) A nyári betakarítási munkák megszervezésében és irányításában résztvevő agronórnusokat, mezőgazdászokat, j mezőgazdasági előadókat, kombájnvezetőket, munkagép* kezelőket az alábbi időpontokban oktatni kell a szemveszteség csökkentésének minden lehetőségére és a veszteségmérés módszerére: — június 15—20-ig a megyei mezőgazdasági igazgatóságon a járási főagrenómusokat és agronórnusokat, a gépállomási főmezőgazdászokat, valamint a termeltető vállalatok termelési felügyelőit; értekezletvezető: a megyei termésbecslési felügyelő; — június 20—25-ig a járási tanács mezőgazdasági osztályán a községi agronórnusokat, illetve mezőgazdasági előadókat; értekezletvezető: a járási főagronómus; ugyanebben az időben a gépállomások mezőgazdászait; értei ezietvezető: a gépállomási főmezőgazdász; — a gépállomási főmezőgazdász a termelőszövetkezeti mezőgazdászokon keresztül gondoskodjék még az aratási munkák megindulása előtt a gépkezelők és a betakarítást végző dolgozóknak a szemveszteségek csökkentésének gyakorlati módszereire és veszteségmérésre való kioktatásáról. Az értekezletek levezetésének ellenőrzésével a megyei termésbecslési felügyelőt kell megbízni. Kísérleti, tan- és célgazdaságokban a veszteségméréseket és a dolgozóknak a kioktatását a fentiek értelemszerű alkalmazásával kell megszervezni. Az oktatás után meg kell győződni arról, hogy az agronómusok, mezőgazdasági előadók, kombájnvezetők és munkagépkezelők ismerik-e feladatukat. A megyei mezőgazdasági igazgatóság július hó 20-ig tegyen jelentést a Növénytermelési Főigazgatóságnak az oktató értekezletek lefolyásáról. A méréseket a „Termésbecslők Zsebkönyv"-ének kilencedik fejezetében leírt módszer szerint kell végrehajtani. E fejezet különlenyomatát megfelelő mennyiségben a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak egyidejűleg megküldöm. c) A szemveszteségek csökkentése érdekében az aratás megkezdésétől a cséplés befejezéséig veszteségméréseket kötelesek végezni a megyei, járási főagronómusok és agronómusok, gépállomási főmezőgazdászok és mezőgazdászok, községi agronómusok és mezőgazdasági előadók, valamint a gazdaságok agronómusai és a termeltető vállalatok felügyelői dekádonként: aratásnál — a községi agronómusok, illetve a mezőgazdasági előadók az egyéni termelőknél növényenként 20-at, — a gépállomási mezőgazdászok a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetekben növényenként és munkaeszközönként (kombájn, aratógép stb.) legalább 10-et, — a termeltető vállalatok termelési felügyelői a szerződéssel termelt növényeknél növényenként és termelő szektoronként 5-öt, cséplésnél — növényenként és cséplőgépenként 3-at. A behordási szemveszteséget is figyelemmel kell kísérni és arról becslésszerű véleményt kell adni. d) A veszteségmérési jelentések feldolgozása és a jelentések időpontja a következő: — a községi agronómusok, illetve mezőgazdasági előadók az aratási, behordási és cséplési veszteségek első mérési eredményeit július 10-ig a járási mezőgazdasági osztálynak küldjék meg, — a gépállomási mezőgazdászok által végzett veszteségmérések eredményeit a gépállomási főmezőgazdász ellenőrzi és összesíti, az összesített jelentést a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak július 12-ig küldjék meg; —- a járási mezőgazdasági osztály a községi agronómusok, illetve mezőgazdasági előadók jelentését össze-